A folyton termő gyümölcsös

Ahhoz, hogy egész évben friss gyümölcs kerülhessen a családi asztalra, érdemes átgondolni, hogy az adott gyümölcs melyik fajtáját érdemes ültetnünk. Egy ügyesen kialakított gyümölcsös – időjárástól függően – május közepétől akár az első fagyokig teremhet. Amikor tervezgetjük a veteményest és a gyümölcsöst, gondoljuk át, melyik fajták is lennének számunkra a kedvezőek. Az almának, őszibaracknak, sárgabaracknak, és valamennyi gyümölcsfának számtalan fajtája kiválóan terem hazánk éghajlatán, ezeket egy cikken belül bemutatni lehetetlen lenne. Több szempont van, amit nagyon fontos figyelembe vennünk, amikor kiválasztjuk a fajtákat. Készítsünk egy, a következő oldalon bemutatott terméstáblázatot, amelyben átlátjuk, hogy melyik gyümölcsök mikor érnek.

1. A legkönnyebb azzal kezdenünk a kiválasztást, hogy melyik fajta nem ízlik. Ha van ilyen, akkor azokat húzzuk ki. Megeshet, hogy vannak olyan gyümölcsök, amire egyik családtagunk allergiás. Kisebb kert esetén érdemes átgondolni, hogy fordítunk-e helyet olyan növényre, amit a család nagyobb százaléka nem tud elfogyasztani.

2. A második lépés a leghosszabb. Nézzünk utána, hogy a listában melyik fajta öntermékenyülő, illetve melyiknek van szüksége más, pollenadó fajtatársa a megtermékenyüléshez. Ha például tudjuk, hogy csak egy barackfának van helyünk a kertben, akkor olyan fajtát válasszunk, amely biztosan öntermékenyülő. Ellenkező esetben hoppon maradhatunk, ha a környék kertjeiben nincs véletlenül egy másik példány. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajok közül szélporozta a dió, a mogyoró és a gesztenye. Ezeknél a szél juttatja el a virágport a termős virágokra, így rengeteg virágport termelnek, ami kilométerekről is segíthet a megporzásban. A többi gyümölcsünk jellemzően rovarmegporzású, így a megtermékenyítéshez kisebb távolságon belül van szükség fajtatársra.

Attól függően, hogy a virágpor mely növény egyedéről származik, beszélhetünk önmegporzásról, vagy idegenmegporzásról. Első esetben egyazon (kétivarú) virágban képződött virágpor képes megtermékenyíteni ugyanahhoz a virághoz tartozó petesejtet, és így nincs akadálya gyümölcs kialakulásának. Idegen megporzást igénylő (önmeddő) növényeknél az adott virág bibéjében a saját virágpora nem képes lejutni a petesejtig. Erre csak másik, ugyanolyan fajú, de más fajtájú egyed virágpora alkalmas. Amennyiben egy fajta csak egy másik fajta virágporával lesz eredményes a termés kialakulása, akkor megporzó növényről is kell gondoskodnunk.

Az almafélék közül az újabb fajták esetén már vannak jól öntermékenyülő fajták, ám a régebbiek – a Starking, Golden Delicious, Jonatán – más fajták virágporával termékenyülnek jól. Tehát ha ezek közül választunk, a biztos módszer az, ha egynél többet ültetünk almából, de olyan fajtákat válasszunk, melyek egy időben virágoznak. A birs öntermékenyülő, így ha közel s távol csak a mi egy szem birsalmafánk árválkodik a környéken, akkor is jó termésre számíthatunk. A körték és a meggyek önmeddők, tehát több fajtát kell ültetnünk, vagy célszerű feltérképezni, hogy a közelbe vannak-e a mienkével egy időben virágzó fajták. Az apró szemű cigánymeggy az egyedüli öntermékenyülő meggy, és ezek virágpora minden más meggy, és cseresznye megporzására alkalmas. Bár gyümölcse kicsi, és ízre sem a legjobb, ám kiváló kompótnak, így tudunk belőle eltenni télire. A kajszibarackok többségében a birshez hasonlóan öntermékenyülők. A szilvák, és az őszibarackok esetén fajtája válogatja, hogy saját, vagy másik egyed pollenje alkalmas a termésképzést megindítani. A szamócák, málnák, piros ribiszkék öntermékenyülők, a feketeribiszke fajták között találunk öntermékenyülő és önmeddő fajtákat is.

Amikor egy virágon belül megtalálható a termő (nőivarú) és a porzó (hímivarú) is, azok kétivarú virágok. Ha egy virág csak hím, vagy csak nőivarú, akkor azok egyivarú virágok. Ha a kétféle egyivarú virág egy növényen helyezkedik el, akkor azt egylakinak nevezzük, míg ha az adott faj egyik egyedén csak hím, vagy csak női virágok vannak, akkor pedig kétlaki növényről beszélünk. A dió és a gesztenye virágai például egyivarúak, de mivel mind a kétféle ivarú virág jelen van ugyanazon a növényen, ezért egylakiak. Egylaki növények esetén nem sokban befolyásolja a terméseredményt, de a kétlakiaknál egy egyeden csak hímvirágokat találunk, másikon csak nőivarú virágokat. Ezeket mindenképp párban kell ültetnünk ahhoz, hogy termést hozzanak.

3. Ezután nézzük meg, hogy a listában maradt fajták közül melyekről tudható, hogy érzékeny, vagy ellenálló fajta. Ez fontos szempont a terméshozam szempontjából is, illetve vannak olyan betegségek és kártevők, amik az egész gyümölcsöst megfertőzhetik, ha az egyik példány megbetegszik. Jobb elkerülni ezt a tragédiát, és a betegségeknek ellenállóbb fajtákat választani. Itt figyelembe vehetjük azt is, hogy melyik fajtával kell többet vagy kevesebbet vesződni a metszés és növényvédelem terén.

4. Ha sikerült a listát ilyen módon lerövidíteni, akkor már csak az a dolgunk, hogy összehangoljuk a termésidőket. Ha két barackfajta is versenyben maradt, azt válasszuk, amelyik érési idejét tekintve megfelelőbb. Ha olyan listát sikerül készítenünk, amiben az érési idők átfedésben vannak, mindig friss gyümölcs lehet az asztalon. Természetesen a termés idejét, mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolja az időjárás, a megfelelő környezet és a gondozás, de ha tavasszal kevesebb a napsütéses órák száma, jellemzően az összes gyümölcs termési ideje ki fog tolódni 1-2 héttel. Almából, körtéből és szőlőből érdemes tárolásra alkalmas fajtákat is ültetni, hogy karácsonykor is legyen saját termesztésű gyümölcs az ünnepi asztalon. Mivel nem minden fajta alkalmas tárolásra, erre külön érdemes rákérdezni egy szakértőnél. Keresse szakértő kertészmérnökeinket az áruházakban, akik megbízható információkkal, és jó tanácsokkal tudják ellátni a gyümölcsös tervezésekor!