Hogyan szárítsunk fűszereket? – Ajkai Oázis

Arról talán már senkit sem kell meggyőzni, hogy a friss fűszerek használata összehasonlíthatatlanul finomabb, élénkebb ízeket és illatokat eredményez. Ezek a növények viszont sajnos nem mind tarthatók jól egész évben, így érdemes előre gondolni a téli hónapokra is. A saját magunk által termesztett szárított fűszernövények ugyanis még mindig sokkal jobbak, mint zacskós bolti társaik, és tartósítani sem ördöngösség őket.

Mikor fogjunk neki? 
A fűszernövények többsége augusztus első heteiben tartalmazza a legtöbb értékes illóolajat, így ilyenkorra érdemes időzíteni a betakarítást. Ha ez az ökölszabály nem alkalmazható, akkor annyit jegyezzünk meg, hogy az éppen virágba borulás előtti növények a legillatosabbak. A fűszernövény termesztők szerint biztosan igaz a mondás, hogy aki korán kel, aranyat lel. Ugyanis a levelek leszedése reggel a legcélszerűbb, miután a harmat már felszáradt, de még nem tűzi őket az erős nyári nap.

Hogyan szárítsunk? 
A legtöbb fűszernövény jól viseli a szárítást, hiszen eleve nem túl magas a nedvességtartalmuk. A majoránna, rozmaring, oregánó, kakukkfű, borsikafű, babér, kapor mind jól tűri az egyszerű levegőn szárítást is. Ehhez 6-8 ágat vágjunk le a növényről, és az aljuknál fogva jól kötözzük össze spárgával vagy gumis zsinórral. A kötés szoros legyen, hiszen ahogy a növények száradnak, az ágak átmérője is csökken, így kipotyoghatnak. Az így elkészült csokrokat akasszuk meleg, szellős, de lehetőleg nem túl világos helyre. A tűző nap hatására a levelek elveszítik színük, és erejük is csökken. Az így történő szárításhoz 4-5 nap szinte biztosan elegendő.
Természetesen szárítás előtt a leveleket alaposan mossuk meg, majd papírtörlővel óvatosan itassuk le a fölösleges nedvességet. Ez alkalmat ad arra is, hogy a leveleket kicsit átnézzük. Csak egészségeseket használjunk, a sárga, vagy száradó darabokat válogassuk ki. Szárítás közben lehetőleg pormentes helyen legyenek. Ha ez nehezen biztosítható a csokrokat sűrűn lyuggatott papírzacskókba is húzhatjuk, hogy védjük őket a szennyeződéstől.

Gyorsabb eredmény 
A Fentinél gyorsabb eredményt érhetünk el, ha a modern világ vívmányait is bevetjük. Aszalógépet, vagy sütőt a magasabb nedvességtartalmú levelek esetén érdemes alkalmazni. Ilyen a zsálya, bazsalikom, metélőhagyma, petrezselyem vagy a zellerzöld. Őket az előbbivel megegyező előkészítés után papír törlőkendőre fektetve érdemes az aszalógépbe tenni, és 1-4 óra alatt el is készülnek. Speciális gép nélkül a sütőnket is használhatjuk, a legalacsonyabb fokozaton, 40-60 fokon, nyitott ajtóval.

Tárolás 
Az elkészült szárítmányt a legtöbben összezúzzák, ez azonban nem jó ötlet. Minél nagyobb darabokban tároljuk a leveleket, és csak közvetlenül felhasználás előtt törjük őket össze, így sokkal intenzívebb ízeket kapunk. Épp a levelek megóvása érdekében a legjobb, ha egy jól záródó befőttes vagy gumis tetejű csatos üvegben tartjuk őket. Persze egy behúzható szájú zacskó is megteszi.

Mit is keresek? 
Legyen szó fagyasztott gyümölcsökről, befőttesüvegekről vagy szárított fűszerekről, a megfelelő jelölés kritikus kérdés. A túl magabiztos kertészek és szakácsok gyakran elbízzák magukat, és jelölés nélkül teszik el az értékes hozzávalót, de mi ne essünk ebbe a hibába! Bár lehet, hogy miután minden elkészült, még meg tudjuk különböztetni a majoránnát az oregánótól, de korántsem biztos, hogy ez fél év múlva így lesz. Ne legyünk hát restek, jelöljünk minden egyértelműen és tartósan!