Indul a bajnokság a megyei első osztályban – Szomszédvári rangadó: Ajka Kristály – Úrkút

Igazán úgy lenne illendő, ha valamiféle csendes derűlátással méltatnám a kezdőrúgást, a Veszprém megyei labdarúgó-bajnokság első osztályának tavaszi rajtja előtti pillanatokat. Nos, a derűlátás töretlen. Indul a bajnokság, s ez idő tájt mindig a reménykedés az erőteljesebb, hogy ezúttal jobb, szebb, izgalmasabb lesz.

Február 24-én, szombaton 14 órakor az Ajka városi sportcentrumban, szomszédvári rangadón a második helyen álló Úrkút ellen elindul tavaszi tizenöt mérkőzéses útjára a labda. Az őszi mérkőzésen Úrkúton nagy meglepetésre a Kristály nyert 4 – 1-re. Arra senki sem számított, hogy az ajkaiak így teljesítenek a megyei első osztályú mezőny egyik legjobb csapatának otthonában, hiszen a korábbi évek összecsapásain az is nagy eredménynek számított, ha az ajkaiak döntetlent értek el. Ezen a rangadón a Kristály egy pillanatra sem adott esélyt az Úrkútnak. Szedlacsek Balázs klasszikus mesterhármasára és Vízkeleti Attila góljára Korpos Tibor csak szépítéssel tudott válaszolni.

Nos, izgalmas találkozóra lehet számítani, bár a Kristály csapata nem a legrózsásabb helyzetben várja a nyitányon a szomszédvári rangadót. Nagyon hiányozni fog a csatársorból Szedlacsek Balázs, aki az őszi idényben huszonegy góljával a megyei első osztályú bajnokság gólkirálya lett. Az ajkaiak gólzsákját visszaigazolta a Pápai Perutz NB III-as csapata, s a tavaszi idényben már magasabb osztályban rúghatja a gólokat. Ez a Kristálynak nagyon hiányozni fog, de így is bíznak abban, hogy a három pont Ajkán marad.

Remélhetőleg rendeződtek a sorok az Ajka Kristály csapatánál, sikerült a fejekben is rendet teremteni, a felkészülés alatt az őszi hibákat korrigálni, mert el kell ismerni, hogy néha egy kicsit zavarba ejtő csapat benyomását keltette az együttes. Előfordult nem egyszer, hogy kifejezetten ötletes, gólokban gazdag támadófocit nyújtottak jó pár mérkőzésen, aztán következett néhány, amikor sehol semmi… Szinte falusi csapat módjára, kapkodva, gondolat nélkül játszottak. Legtöbb találkozón azért megemberelték magukat, olykor szemre is tetszetős futballt is be tudtak mutatni. Hiszen, ha akartak, tudtak derekasan küzdeni, s nagy múlttal rendelkező ellenfeleknek méltó partnerei lenni, bátran játszva gólokat tudtak rúgni nagynevű ellenfeleknek is. Ebben reménykednek a szurkolók a szomszédvári rangadón!

Tehát a célkitűzés változatlan, valamelyik dobogós hely kiharcolása, de annak érdekében mindenkinek, aki csak a csapatért dolgozik, jóval többet kell tennie, mert van egy örök igazság: nem elég csak óhajtani, hogy az Ajka Kristálynak a hagyományokhoz, az igényekhez méltó csapata legyen, hanem annak érdekében sokat kell dolgozni és áldozatokat vállalni. Egy biztos: a bajnokság során fokozatosan derül majd ki, hogy a tósokberéndi focirajongók reménye nem marad csupán remény. A focisták akkor lesznek kedvencek, ha a sikereket szállítják, hiszen a tósoki szurkolók győzelemre vannak kódolva!

Mindenki bízik benne, hogy tavasszal támadásban és védekezésben komoly előrelépés lesz tapasztalható, s akkor a Kristály együttese felkapaszkodhat arra a dobogói „magaslatra”, melyre jó játékkal, határtalan lelkesedéssel lehet csak felkapaszkodni! Bizonyára az „ólomkristályos” fiúk saját maguktól azért – ha lassan is – de rájönnek: hogy ami ma elég, holnap már kevés! Nem véletlenül várnak tőlük többet a szurkolók, hiszen bizonyították, igenis képesek lennének jóval kiegyensúlyozottabb teljesítményre, eredményesebb játékra is, ha mindenki teljes tudását latba vetve akarná a gyakoribb sikert! A vágy tehát közös, s reméljük, a tavaszi idényben a komoly tettek sem hiányoznak! Azon kell munkálkodni, hogy a szurkolóknak minél több örömük legyen a játékban, az eredményekben, s Tósokberénden és Ajkán mindenki büszke lehessen az Ajka Kristály labdarúgóira! 

Tollár Sándor