Verhofstadt egy szlovák lapnak: az EU fel kell hagyjon a szabálysértő kormányok finanszírozásával

Az uniónak fel kell hagynia a szabálysértő kormányok finanszírozásával, itt az ideje megmutatni, hogy az EU sztenderdjeinek lenézéséért fizetni kell – írta Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának (ALDE) vezetője a pozsonyi liberális Sme napilap hasábjain csütörtökön megjelentetett véleménycikkében.

Cikkének bevezetőjében a liberális politikus az EU kohéziós politikájának célkitűzéseiről, feladatairól illetve arról ír, hogy a kohéziós alap juttatásainak milyen hozadékai voltak az unióhoz 2004-ben csatlakozott tagországok számára. Az unió 2020 és 2027 közötti költségvetése és azon belül a kohéziós alap összegeinek várható szétosztása kapcsán Verhofstadt rámutatott: az Európai Bizottság javaslataival kapcsolatban „kemény” tárgyalásokra van kilátás, azért is, mert az elmúlt években új prioritások kerültek az előtérbe, köztük a határok védelme, a migráció és több közös védelmi projekt is. Hozzátette: a helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy az unió vezetői abban reménykednek, hogy Nagy-Britannia távozása után is a jelenlegi szinten tudnak majd költeni.
„A legutóbbi költségvetési tárgyalások, 2014 óta viszont a legfontosabb politikai fejlődés – fontosabb mint a Brexit vagy a menekültek beáramlása – valószínűleg az illiberális, jobboldali populista kormányok létrejötte volt Magyarországon és Lengyelországban” – vélekedett Verhofstadt. Hozzátette: Lengyelország és Magyarország a kohéziós alapokból a 2014 és 2020 közötti időszakban 77 illetve 22 milliárd euróval részesült, s ezt a „nagylelkűséget” jelentős mértékben dotálta Németország, Franciaország és Nagy Britannia.
„Lengyelország és Magyarország autoriter kormányai, ahelyett, hogy elfogadták volna azokat az értékeket, ahonnét ez a nagylelkűség eredeztethető, már aláássák a jogállamot és leépítik a bírósági rendszert” – jegyezte meg a liberális politikus. Leszögezte: „Ha ezeknek az országoknak az egyike ma folyamodna EU tagságért, igyekezetüket elutasítanák.”
„Mindkét kormány élesen fellép az NGO-k ellen, elnyomják vagy uralják a médiát” – állította Verhofstadt, aki szerint a parlamenti választás előtt „Orbán kormánya idegengyűlölettel és antiszemita propagandával etette az országot”, a lengyel kormányzó párttal szemben pedig a bíróságok függetlenségének korlátozása és az unió törvényi normáinak ismételt megsértése miatt folytat vizsgálatot az EB. A liberális politikus leszögezte: „elfogadhatatlan, hogy az EU adófizetőinek pénzét tékozló terveik megvalósítására fordítsák azok az illiberális elitek, amelyek a legkissebb sajnálatot sem mutatják azoknak a demokratikus intézményeknek az aláásásakor, amelyek az uniót azzá teszik, ami.” Hozzátette: éppen ezért az EU-nak be kellene vezetnie a szabályok betartásának monitorozását, és szükség esetén a pénzek befagyasztásával is élnie kellene.
A hetedik cikkely érvényesítése esetén a támogatások összegeit egy tartalékalapba kellene átcsoportosítani, és amíg a folyamatot fel nem oldják, ezeket a pénzeket támogatásként egyetemek, kutatóközpontok és a polgári társadalom más csoportjainak kellene megkapniuk – vélekedett Verhofstadt, aki szerint ez a hozzáállás megmutatná a „durcás” országok lakóinak, hogy az EU nem őket akarja büntetni kormányaik viselkedéséért.

Únia musí prestať financovať vlády, ktoré porušujú pravidlá

Od roku 2004, keď sa Európska únia rozšírila o mnohé bývalé komunistické štáty strednej a východnej Európy, jej proces regionálneho financovania sa výrazne zameral na zlepšenie ekonomických nerovností medzi starými a novými členskými štátmi. V záujme zaistenia súdržnosti v rámci EÚ sa dlhodobo považovalo za zásadné prekonať rozdiely medzi krajinami a zlepšiť obchod, dopravnú a komunikačnú infraštruktúru v celej Únii.