Szijjártó: Lengyelország és Magyarország erős Európát akar

Varsó, 2018. május 17. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Varsóban 2018. május 17-én. MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád

Lengyelország és Magyarország erős Európát akar, olyat, amely képes megvédeni magát, saját határait, polgárainak biztonságát – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Jacek Czaputowiczcsal, a lengyel diplomácia vezetőjével tárgyalt.

A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten Szijjártó Péter elmondta: a magyar kormány kinevezését egy nappal megelőző látogatással a lengyel-magyar kapcsolatok súlyát akarta aláhúzni. Jacek Czaputowiczcsal két olyan ország képviselőiként találkozhattak, amely  „véd- és dacszövetségben van”. Ebben az összefüggésben utalt a mindkét országot az utóbbi időben ért brüsszeli bírálatokra.
Mindkét ország képviselői erős Európát akarnak – folytatta, hozzáfűzve: „de az is világos, hogy az erős Európának erős tagállamokon és erős régiókon kell alapulnia”. Éppen ezért az erős Lengyelországra és erős Magyarországra épülő Közép-Európa igenis Európa érdeke – fűzte hozzá.
Czaputowicz szerint hasonló Európa-víziója van az egész visegrádi csoportnak is, versenyképes, nem protekcionista, a nemzeti parlamentekben gyökerező legitimációval rendelkező, demokratikus EU-t akarnak.
A lengyel külügyminiszter hasonlónak nevezte a lengyel és a magyar álláspontot az EU fő kérdéseiben, köztük a 2020 utáni uniós keretköltségvetésre vonatkozóan. A két ország törekedni fog a kohéziós alap és a közös agrárpolitika folytatására, „látva emellett más uniós kérdéskörök fejlődésének fontosságát is”.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország kész-e megvétózni a 2021-2027-es uniós költségvetést, ha a források kifizetését jogállamiság normák betartásához kötik. Leszögezte: míg a kohéziós források odaítélése minden hétéves költségvetési keret készítésekor a viták fókuszában állt, újdonságnak számít, hogy „egyesek a meglévő objektív feltételek mellé szubjektív jogállamisági kritériumokat is társítani kívánnak az EU-s források lehívásánál”.
Magyarország ebben kísérletet lát „egy politikai zsarolási potenciál kiépítésére”, s „nagyon európaiatlan”, az európai értékekkel ellentétes kezdeményezésnek tartja ezt – húzta alá Szijjártó. Rámutatott: az európai jogszabályok világosan beszélnek az uniós források lehívásának módjáról. „Ha ezen valaki változtatni akar, ennek egy világos jogi procedúrán kell keresztül menni” – jegyezte meg.
„Nyugati barátaink úgy  állítanák be a forrásokat, mintha ezek valami humanitárius segélyek lennének”, mintha „az ő jó fejségüknek köszönhetnénk, hogy ezeket megkaptuk” –  jelentette ki.
Aláhúzta: e források az uniós alapszerződések révén járnak. Felidézte: EU-csatlakozásakor Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon nyugati vállalatok „óriási profitokra tettek szert”, Magyarország esetében „minden egyes érkező 1 eurónyi forrásból 70 eurócent visszamegy a nyugat-európai cégeknek”.
Czaputowicz hozzáfűzte: az uniós költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ha e kapcsán akadnának „igazságtalan, átláthatatlan vagy az alapszerződésekkel ellentétes  szabályok” – mint amilyen szerinte  a jogállamiságra vonatkozó – alig várható, hogy az ilyen költségvetés az  összes tagállam jóváhagyását nyeri el.
Az MTI-nek az európai uniós bővítésre vonatkozó kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani. Elégedetlenséget fejezte ki azzal, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, és szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet, ezzel a többi nyugat-balkáni ország csatlakozási folyamata is kaphatna lendületet.
Rámutatott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket szerinte az európai és az euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani.
A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is. „Ha nem lesz jelen abban a térségben az EU, jöhetnek más szereplők is, akik nem mindig az európai biztonságot részesítik előnyben” – jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, „akkor is, ha távoli”.  Leszögezte: Lengyelország „teljességgel támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási törekvéseit”.