Ukrán oktatási törvény – Kijev szerint a magyar nyilatkozatok a választási kampánnyal függnek össze

Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.

Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán Szabadság rádiónak kedden nyilatkozva „hisztérikusnak” minősítette a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat. Úgy vélte, hogy Ukrajnának ebben a helyzetben „nyugodtan és megfontoltan” kell viselkednie, miközben nem szabad feladnia nemzeti érdekeit.
„Meg kell mutatnunk, hogy mi egy nagy európai nemzet vagyunk, vannak saját nemzeti érdekeink és van gerincünk. Ebben bennünket nem lehet megtörni ” – fogalmazott Jeliszejev.
A tisztségviselő mindazonáltal úgy vélte, hogy az oktatási törvényről konzultációkra van szükség. Szerinte viszont Magyarország ahelyett, hogy a vitát kétoldalúan próbálná rendezni, szélesebb platformra vitte a kérdést.
„Mi készen állunk a kétoldalú konzultációkra szakértők bevonásával, annak érdekében, hogy bebizonyítsuk: ez a törvény megfelel a leghaladóbb európai szabványoknak, és egyaránt szolgálja a magyar nemzeti kisebbség és az ukrán fél érdekeit” – szögezte le a tisztségviselő.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi portálon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető „legkomfortosabban” érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt. „Minél több nyelv, annál több lehetőség. A konstruktív párbeszéd lehetővé teszi a félreértések eloszlatását” – írta a külügyminiszter.
Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes újságírók előtt azt mondta, hogy „jóval kevesebb érzelmet és manipulációt” szeretne tapasztalni a jogszabállyal kapcsolatosan Ukrajnai európai partnerei, köztük különösen a szomszédos országok részéről. Meggyőződését fejezte ki, hogy az Európa Tanács (ET) szakértői eloszlatják majd a kisebbségi jogok csorbítására vonatkozó – szerinte mesterségesen kreált és túlságosan emocionális – állításokat a törvénnyel kapcsolatosan „magyarországi partnereik” és más országok részéről.
Petro Porosenko ukrán elnök hétfő este írta alá az új oktatási törvényt, amelyet a kijevi parlament szeptember 5-én fogadott el.
A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény aláírása után Porosenko közölte: felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák le a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”.