Szkripal-ügy – Munkáspárti vezető: el kell kerülni az elhamarkodott ítélkezést

A brit Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn szerint az angliai Salisburyben idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet ügyében el kell kerülni az elhamarkodott ítélkezést. Boris Johnson brit külügyminiszter szerint ugyanakkor „elsöprő a valószínűsége” annak, hogy a mérgezéses akcióról személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött.

Corbyn a The Guardian című baloldali brit napilap pénteki kiadásának véleményrovatában megjelent cikkében hangsúlyozza: nincs senki Nagy-Britanniában, akit ne borzasztana el Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és leánya, Julija Szkripal múlt heti barbár megmérgezése katonai célokra kifejlesztett idegméreggel.
A legnagyobb baloldali brit parlamenti erő vezetője szerint azonban a brit közvélemény jogos elvárása, hogy politikai vezetői „hűvös fejjel, kimért válaszlépésekkel” reagáljanak a történtekre, mert a rendőrség által összegyűjtött bizonyítékokat „rohanvást megelőző, felhevült parlamenti légkörben” meghozott döntések sem az igazságszolgáltatást, sem Nagy-Britannia nemzetbiztonsági érdekeit nem szolgálják.
Theresa May miniszterelnök a hét elején, a londoni alsóház képviselőit tájékoztatva jelentette be, hogy a brit szakértői vizsgálat megállapítása szerint az elkövetők orosz fejlesztésű, fegyverekben is használható minőségű idegmérget használtak Szkripal, az orosz katonai hírszerzés volt ezredese, a brit külső hírszerzés (MI6) egykori ügynöke és lánya megmérgezéséhez. May közölte: a brit kormány „nagyon valószínűnek” tartja, hogy a támadás mögött Oroszország áll.
A mérgezéses gyilkossági kísérletre válaszul a brit kormány kiutasította a londoni orosz nagykövetség 23 olyan diplomatáját, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, emellett felfüggesztett minden tervezett magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezést Oroszországgal.
Jeremy Corbyn pénteki írásában azonban hangsúlyozta: parlamenti képviselőként eltöltött eddigi évei alatt túl sokszor tapasztalta, hogy nemzetközi válságok idején „a tiszta gondolkodás helyett az érzelmek és az elsietett ítélkezések kerekedtek felül”.
A Munkáspárt vezetője szerint például az iraki háború káoszához is hibás hírszerzési adatok vezettek, elsöprő politikai támogatottsága volt a brit parlamentben a líbiai katonai beavatkozásnak, amely azután szintén elhibázottnak bizonyult, a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után kezdett afganisztáni háború pedig a mai napig dúl, miközben a terrorizmus az egész világon szétterjedt.
Corbyn szerint a bizonyítékokra támaszkodva kell megítélni, hogy az orosz hatóságokat milyen felelősség terheli a Salisburyben elkövetett gyilkossági kísérletért.
Boris Johnson brit külügyminiszter azonban pénteken kijelentette: a brit kormány véleménye szerint „elsöprően nagy valószínűséggel” Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése volt, hogy „a II. Világháború óta első ízben idegmérget használjanak Európában”.
Johnson, aki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszterrel együtt tett látogatást a II. világháború elején lengyel alakulatok részvételével megvívott angliai csata londoni múzeumában, az eseményen jelen lévő újságíróknak kijelentette: Nagy-Britanniának nem az orosz néppel, nem a Nagy-Britanniában élő oroszokkal, hanem „a Putyin vezette Kremllel” van vitája.
Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a Salisburyben történtek Oroszország-fóbia kialakulásához vezessenek.
Czaputowicz a brit külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: Lengyelország támogatja a Moszkva elleni szankciókat. A Salisburyben történteknek mozgósítaniuk kell a nemzetközi közösséget, annak érdekében, hogy demonstrálni lehessen Moszkva számára a nemzetközi jog megsértésének elfogadhatatlanságát – tette hozzá a lengyel külügyminiszter.