Külföldi sajtó Magyarországról – Lengyel és brit sajtó a magyar-lengyel kormányfői találkozóról

Az európai uniós alapszerződés Varsó ellen elindított hetes cikkének fenyegetése kapcsán Magyarország kulcsszövetségesévé vált Lengyelországnak – állapítja meg Mateusz Morawiecki szerdai budapesti látogatásáról írott csütörtöki kommentárjában a Rzeczpospolita című lengyel napilap.

A jobbközép irányultságú, független napilap szerkesztője, Jedrzej Bielecki felidézte: Orbán Viktor megerősítette szerdán az uniós eljárás végén kiszabható szankcióknak – főként Lengyelország európai tanácsi szavazati joga felfüggesztésének – megvétózását. „Lengyelország védelmében eddig a tagállamok vezetői közül senki nem lépett fel ilyen határozottan” – mutatott rá.
A cikkben idézték ugyanakkor a Visegrad Insight agytröszt vezetőjét, Wojciech Przybylskit, aki szerint a magyar miniszterelnök még változtathat elhatározásán, „amennyiben Párizs és Berlin erős nyomást gyakorol rá”.
A lap egyebek mellett kiemeli: Morawiecki budapesti látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnök „az EU migrációs politikájának meglehetősen radikális vízióját mutatta be, amelynek szerinte idén le kell győznie a kvóta koncepcióját”.
A kommentár szerint Lengyelország és Magyarország szorosan együttműködhet a regionális infrastrukturális fejlesztések, valamint a 2020 utáni uniós költségvetésben rögzítendő kohéziós alapok terén. Különbségeket a cikkíró mindenekelőtt a Moszkvához való viszonyban és az energiapolitkában lát, úgy vélekedve:  Orbán Oroszország fő közép-európai partnerévé akar válni, miután a Varsó-Moszkva vonalon évek óta „alapvetően befagytak a diplomáciai kapcsolatok”.
A wpolityce.pl című konzervatív hírportál szerkesztője, Jacek Karnowski szerint az, hogy Mateusz Morawiecki első kétoldalú külföldi látogatása Budapestre vezetett, kapcsolatban áll ugyan Varsó „uniós problémáival”, de nem ez az összefüggés volt a leglényegesebb, hanem annak demonstrálása, hogy a lengyel külpolitika, ha „tartalmaz is új hangszíneket”, továbbra is Beata Szydlo előző kormányfő kabinetjének irányvonalához igazodik.
Orbán Viktor csütörtöki nyilatkozatát értékelve a cikkszerző úgy vélte: a magyar miniszterelnök „nagyon tapasztalt politikus, szinte már +öreg róka+, magabiztos, laza”. Ennek kapcsán kiemelte: Ausztria esetleges V4-csatlakozását illetően Orbán aláhúzta, hogy először mélyebben tanulmányozni kell az osztrák politikai változásokat. „Vagyis: Budapest nem adja magát ingyen. Ha Bécs térségünk társszereplője akar lenni, tegye ezt komolyan, kölcsönösségi alapon, ne kezeljen bennünket eszközszerűen” – értelmezte a magyar magatartást Karnowski.
Jó lenne, ha az új lengyel és magyar kormányfők első külföldi útja rendszeresen Budapestre, illetve Varsóba vezetne, hiszen a két nemzet közötti rokonszenvnek  jelentősége van „a német és az orosz világ közötti térségben”- írta a lengyel hírportál kommentátora.
Magyarország és Lengyelország EU-politikájáról közöl elemzést a csütörtöki Financial Times.    Az írás, amelyet Andrew Byrne budapesti, Michael Peel brüsszeli és Tobias Buck berlini tudósító jegyez, megállapítja: Magyarország és Lengyelország számos kérdésben fennálló nézeteltérése az EU-val jelenleg az unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás, különös tekintettel arra, hogy a burjánzó gazdasági növekedés ellenére az EU még mindig az elmúlt évtized gazdasági sokkjainak utóhatásaival küszködik.
Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Alapítvány European Policy Institute nevű, elsősorban uniós szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó intézetének vezetője a Financial Timesnak azt mondta: Magyarország és Lengyelország viszonyrendszere „példátlan próba” elé állítja az EU-t, mivel lehetőséget teremt más tagországok programjainak megtorpedózására olyan területeken, mint a migráció vagy a jogállamiság.
A Financial Times kommentárja szerint Magyarország és Lengyelország „keményvonalas tengelyt” hozott létre a visegrádi csoporton belül a bevándorlási politikában és az alkotmányos kérdésekben szerintük megnyilvánuló brüsszeli beavatkozás ellen. Ellentétek is vannak azonban közöttük, különösen az Oroszországhoz fűződő viszony kérdésében, és Brüsszel-ellenes retorikájuk idegességet keltett a V4-csoport másik két országában, Csehországban és Szlovákiában – vélekedtek a szerzők.