Egy városalapító

0

Ajka 1959 óta város. Elgondolkodtam rajta, hogy kinek, minek köszönhető leginkább a várossá válás. A XIX. század végén ugyan a szénbányászat és az üveggyártás révén kiemelkedett a település a mezőgazdasági falvak közül, de még nem dőlt el véglegesen a további fejlődése. Ellenben találunk valakit Ajka történetében, aki visszavonhatatlanná tette az átalakulást. Ez az ember Petneházy Antal volt.

PETNEHÁZY Antal (Debrecen, 1895 – Budapest, 1973) gépészmérnök.

Debrecenben született 1895-ben. Katonai pályára lépve végigszolgálta az I. világháborút. A tiszti pályán maradva gépészmérnöki oklevelet szerzett, így mérnökkari alezredesi rangig jutott. 1936-ban az Iparügyi Minisztérium államtitkára lett, és munkájánál fogva kapcsolatba került Ajkával. Az Egyesült Izzó Rt. Ajka-Csingerben építette föl a világ első kriptongyárát. Az üzemet 1937-ben avatták fel, ahol Bornemissza Péter miniszter, Aschner Lipót vezérigazgató, Bródy Imre feltaláló, és több más vezető mellett ő is részt vett államtitkárként. Ezt követően a Bányaművelő Rt., majd jogutódja a Magyar Bauxitbánya Rt. alkalmazottja lett, így még szorosabbá vált a kapcsolata Ajkával. 1940-ben mint a Bauxitbánya Rt. vezérigazgatója vett részt azon a bejáráson, ahol megtekintették és kijelölték az erőmű és timföldgyár tervezett helyszínét. 1941-ben nevezték ki a timföldgyár építésének igazgatójává. Petneházy Antal az Új élet utcában emeletes házakat építtetett az alkalmazottaknak, kaszinó, szökőkút, strand nőtt ki a semmiből, megteremtve a városias lét alapjait. 1942-től a Timföldgyár és Alumíniumkohó, valamint az Ajkai Erőmű építésének miniszteri biztosa lett. 1943. február 12-én csapoltak először alumíniumot a helyben előállított timföldből az ajkai gyárban. Ezek a száraz tények, de a helyi ‘oral history’ több történetet is őriz róla, melyekből megismerhetjük némileg magát az embert is.

Vitéz Petneházy Antal egy időben a kaszinó emeletén lakott, mellyel szemben már akkor is szökőkút csobogott. Különösen szerette a gólyákat, ezért kiadta az utasítást sofőrjének, hogy fogjon be néhányat, és telepítse őket a szökőkúthoz. Az ügyes sofőr meg is szerezte a madarakat, oda is vitte őket a kijelölt helyre, mesterséges fészkelő helyet is építettek, de hát a gólyák természetük szerint elkívánkoztak, így aztán a látványosságból nem lett semmi. Viszont az általa megálmodott strand közel negyven évig működött, és még az én korosztályom is ott tanulta meg az úszás alapjait. Akkori kijelentése szerint azért építette, mert erős magyar fiatalságot akart látni. Ettől függetlenül, amikor égő szivarral a szájában, újsággal a kezében ő maga a vízbe ment, a gyerekeket kizavarták a medencéből. Tovább árnyalja a róla kialakított képet, hogy a holocaust elől álnéven Ajkára menekített, és személyes védelmet biztosított egy titokzatos zsidó származású hölgynek, aki a kaszinót vezette, bekapcsolódott a község szociális és kulturális életébe. Tilhof Endre helytörténeti kutatásai során kiderült, hogy Liebermann Lucy klinikai pszichológus, Pátzay Pál felesége volt a védelmezett személy.

Egyik első ajkai látogatásán Petneházy Antal – kiszállva kétüléses autójából – sétabotjával az út porába csapott és azt mondta: ‘Várost csinálok ebből a porfészekből.’ Bár csak húsz évvel később, és egy másik társadalmi rendszer viszonyai között, de hivatalosan is város lett Ajka. A II. világháború nehéz viszonyai között végrehajtott iparosítás meghozta gyümölcsét.

Hartinger Ottó

  • Lekötelezett vagy elkötelezett

    A középkor óta Kakas Aladár volt Ajka első plébánosa. A felvidéki Magyarbélen született 19…
  • Kossuth-díj nehéz időkben

    Horváth Sándor vallásos bányászcsaládban született 1925-ben Bódén. Ő maga is – hat t…
  • Út a bitófa alá

    Az 1956-os forradalom után hét év alatt közel négyszáz embert végeztetett ki a szovjet feg…
Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Történetek Ajkáról

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Ármin Bánya 2004-ben, a leállítás előtt