Az 55 hős bányász

0

Január 14-én, 1909-ben történt az az esemény, amely megváltoztatta a szénbányászat addigi gyakorlatát és átalakította az emberek gondolkodását is a bányászatról.

Történt ugyanis, hogy a hajnali órákban, amikor még mindenki a reggeli álmosság épp levetett ruháját terítette a csákányok mellé, egy szellőztetőcsatornában lerakódott szénpor begyulladt és meggyújtotta a szellőztető motor csapágyára kent olajat.

Az Ármin akna (1907)

Ez a pillanat eldöntötte a lent dolgozó bányászok sorsát. Akik az emelkedett részen dolgoztak, a figyelmeztetés után hamar a felszínre jöttek, de a többiek, 202-en csak lassan indultak el. Nem tudták, hogy milyen veszélyben vannak! Soha nem volt tűz a bányában és nem gondolták, hogy nem lesz elég oxigén, hisz több szellőztetőcsatorna volt. Biztonságosnak gondolták a bányát. Még arról csevegtek, hogy elmennek a Magazinba, hogy egy kis kenyeret vételezzenek, amíg áll a munka.

Az első kasokkal a lóhajtó fiuk jöttek csak fel, aztán amikor elérte a munkaterületeket a füst, az ösztöneik azt súgta a bányászoknak – FEL A FELSZÍNRE! A felváltva működő, 2 db korlát nélküli kas egyenként 7 ember szállítása volt képes. Mivel a füst egyre sűrűbb volt, előre küldték az idősebbeket és a betegesebbeket, hogy ők érjenek fel először. A kasba 10-11 ember szállt be. Sajnos hiába próbáltak minél gyorsabban kimenteni mindenkit a kazángépészek, a sokadik forduló után túl sűrű lett a füst. A kason lévők közül páran rosszul lettek és ahogy összeestek, beszorultak a kas és a fal közé. A kas elakadt és így több ember már nem tudott a felszínre kerülni! Az 55 hős bányász, aki odalen rekedt, még mielőtt a füst teljesen körbe zárta volna őket, hálát rebegtek azokért, akik túlélhették a tragédiát és egy imát mondtak halkan a családjukért, akiknek ezután nélkülük kellett tovább élniük!

Aztán csend lett…

Az Ő áldozatuknak köszönhetően rengeteg változást vezettek be azért, hogy ha lehet, soha többé ne fordulhasson elő ilyen tragédia!

Az 55 hős bányász emlékét őrző márványtábla

Talán a tragédia okozta különleges kegyelet miatt lehet, hogy pont az Ármin bánya működött a lehető legtovább. Nem tudni, de az biztos, hogy a 109 évvel ezelőtti események örökre bevésődtek Csingervölgy emlékezetébe és azóta is minden évben megemlékezünk a hőseinkről.

A Felsőcsingeri temetőben a 24 csingeri halott sírkertje.

Rücker János Péter

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Történetek Ajkáról

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ezt már olvasta?

Ármin Bánya 2004-ben, a leállítás előtt