Fotók: Lechner Tudásközpont / Kis Ádám A Torna és Csinger patak találkozásánál fekszik Ajka, a környékbeli falvak egyesítésével létrejött egykori szocialista bányászváros. A XX. századi iparosodásnak köszönhetően a településkép megváltozott, azonban a központban elhelyezkedő Templomdomb megőrizte eredeti vonásait. Az itt fekvő kertet a nyolcvanas évek végén hozták rendbe; az átalakulásokról a Lechner Tudásközpont tervtárában őrzött sárguló iratok mesélnek. Környékbeli kistelepülések egybeolvasztása révén jött létre Ajka, mely kedvező fekvése miatt nagy múltra tekint vissza, már a XI. században falvakat alapítottak ezen a területen. A környéken található bauxitra és szénre alapozott nehéziparnak köszönhetően 1959 novemberében lett hivatalosan város, nagyjából tíz évvel később szükségessé vált egy szocialista városközpont kialakítása. A helyiek a középkorban is különös vallási tisztelettel tekintettek a ma Templomdombként ismert magaslatra, ugyanis a község legelső, a romok alapján nem azonosítható szerzetesrendhez tartozó temploma is itt állt. Helyén ma az Evangélikus templom fekszik, melynek építését 1789-ben fejezték be. Tőle néhány lépésnyire található a Református templom, melyet 1782-83 között építettek barokk stílusban. Iparosodás A XX. század második felére Ajka településszerkezeti viszonyai radikálisan átrendeződtek, köszönhetően a szénnek, az üvegnek, az agyagnak, a kézművességnek és a pártállam határozott intézkedéseinek. Az iparosítással a település fejlődési ritmusa kezdetben nehezen tudott lépést tartani; poros, macskaköves utak, alacsony, földszintes házak veteményeskertekkel, kopott közintézmények jellemezték a városképet; sőt az sem volt szokatlan, hogy valaki szarvasmarhát tartott a város közepén. A falusias városkép azonban hamar átalakult; a bányászat és nehézipar egyik központjaként a foglalkoztatottság kiszélesedett, ami magával hozta a település szinte teljes egészében történő átváltozását. Rohamos tempóban épültek a lakótelepek, hogy befogadják a környékből ideérkező gyármunkásokat. Felgyorsult a tervszerűtlenül telepített magánházak lebontása, valamint a régi falu központjának teljes szanálása is, melynek helyén igazi szocialista városközpont jött létre. A kialakulóban lévő új életforma nagy hatással volt a mindennapokra, az Ajkán 13 évet élő Fekete István Gyeplő nélkül című regénye a változó idők szorongásait eleveníti meg. A várossá avatást követően több városrendezési koncepció is készült, ezek azonban különböző okok miatt nem valósulhattak meg. Módosított tervezetre volt szükség, amelyet 1975-ben készített el a Győri Tervező Vállalat veszprémi kirendeltsége a VÁTI – a Lechner Tudásközpont jogelődje – közreműködésével. A tervszerű városfejlesztés a Templomdombot a radikális átépítésektől megkímélte, kertje érintetlenül maradt, ám a nyolcvanas évek második felére a park állapota beavatkozást igényelt. A Városi Tanács 1986 tavaszán megrendelt Ajka templomdombi részén egy „Múzeumkert”kialakítására vonatkozó tervet. „A funkcionális célú átalakításokon túl csupán az esztétikai igények szintje és egységes kialakítása érdekében szükséges munkák kerülnek elvégzésre” – írja a beépítés tanulmányterve, melyet a Lechner Tudásközpont tervtára őriz. Az üde zöldfelülettel rendelkező vallási sziget tereprendezése 1987-ben kezdődött meg. A Templomdombon idős, nagy fák uralják a teret a mai napig. Az új kertészeti koncepcióba nem illő, illetve méretüknél vagy koruknál fogva át nem ültethető fákat a tereprendezés során kivágták, hasonló sorsra jutottak a gyökérsarjról kialakult bozótosok is. A gyepnyeséses, bozótirtásos területeket füvesítették. A meglévő lépcsőket, burkolatokat, támfalakat, és a lépcsőt kísérő korlátokat elbontották, ezekkel a megoldásokkal teljesen új, rendezett külsőt kölcsönöztek a két templom által körülölelt kertnek. A területen lévő épületeket is érintette a tereprendezés, funkcionális átalakításon estek át; így lett az iskolából a ma is működő Ajkai Városi Múzeum és Fotógaléria. Az egységes kép kialakításához a múzeumi épületeket, a két templomot és a két lelkészi hivatalt sétautakkal kapcsolták hozzá a környezethez. A templom és a múzeum melletti területen elhelyezkedő nagy fák megtartása érdekében az evangélikus templomhoz vezető lépcsőt beton támfalakkal alakították ki. A kert használhatósága érdekében a református templom mellett szabadtéri kulturális rendezvények megtartására alkalmas helyet formáltak, mely a mai napig iskolai megemlékezések helyszínéül szolgál. A tereprendezés során 16 lombos fát és 6 fenyőt ültettek, valamint a lépcsők kísérőjeként, a terek lezárásánál további 1306 örökzöld és 731 lombhullató cserje kiültetése szerepel a tervezetben. Faültetési lista a kert felújítási tervében: Lombos fa Vadgesztenye 3 db Mezei juhar 3 db Virágos kőris 2 db Nyugati platán 1 db Kocsányos tölgy 5 db Nagylevelű hárs 2 db Fenyő Virginiai boróka 6 db Lombhullató Sárga cserszömörce 48 db Veresgyűrű som 49 db Téli jázmin 45 db Széleslevelű fagyal 69 db Közönséges jezsámen 40 db Kerti gyöngyvessző 32 db Fehér hóbogyó 88 db Kislevelű hóbogyó 360 db Örökzöld cserje Júlia borbolya 79 db Skogholm kúszómadárbirs 584 db Közönséges borostyán 24 db Örökzöld orbáncfű 90 db Örökzöld mirtuszlonc 412 db Közönséges mahónia 117 db Forrás: Giay Frigyes – Város a Torna partján (1989) GYŐRITERV, Templomdombi beépítés tanulmányterve, Ajka (1987) GYŐRITERV, Templomdomb, beépítési munkáiról, közművekről (1987) Fotók: Lechner Tudásközpont / Kis ÁdámFotók: Lechner Tudásközpont / Kis ÁdámFotók: Lechner Tudásközpont / Kis ÁdámFotók: Lechner Tudásközpont / Kis ÁdámFotók: Lechner Tudásközpont / Kis ÁdámFotók: Lechner Tudásközpont / Kis Ádám Vissza 1még6 Következő
