Londoni elemzők: jövőre monetáris szigorítás kezdődik a közép-európai EU-gazdaságokban

Londoni pénzügyi elemzők szerint az erőteljes gazdasági növekedés és az egyidejűleg gyorsuló infláció azt valószínűsíti, hogy jövőre monetáris szigorítási ciklusok kezdődnek a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon, és a térség jegybanki alapkamatai várhatóan a piaci várakozásokat meghaladó mértékben emelkednek.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: a térségre külön Taylor-szabályt dolgozott ki a helyileg érvényesülő változók figyelembevételével.
A Taylor-szabály alapeseti alkalmazása a ház számításai szerint arra vall, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Romániában 2018 végéig 2,50, 3,00, illetve 4,25 százalékra emelkednek a jegybanki alapkamatok a jelenlegi 0,90, 1,50, illetve 1,75 százalékról. Csehországban a Capital Economics modellje szerint a szabály alkalmazásával a jelenlegi 0,05 százalékról 1,00 százalékra emelkedne az irányadó jegybanki kamat jövőre.
A Taylor-szabály ökonometriai levezetésének alapeseti változata azt mutatja meg, hogy az inflációs cél és a tényleges infláció, valamint a potenciális és a tényleges gazdasági növekedés ütemei közötti eltérések a nominális jegybanki kamat mekkora és milyen irányú módosítását indokolják.
A Capital Economics azonban helyileg érvényesülő változókkal is kiegészítette a szabályrendszert, hangsúlyozva, hogy ezek figyelembevételével eltérhetnek a tényleges kamatpályák a szabály alapeseti változatából következtethető ívektől.
Magyarország és Románia esetében a cég például hangsúlyosan figyelembe vette a maginflációs dinamika fontosságát, Magyarországon külön pedig a külső adósságállományt is, valamint azt, hogy Magyarországon „politikai fontossággal” bír az alacsony alapkamat fenntartása.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői a Taylor-szabály által sugallttól valamelyest eltérő mértékű, de így is jelentős monetáris szigorítási ciklusokat várnak jövőre a vizsgált közép-európai EU-térségben.
Minden potenciális változót figyelembe véve a cég azt jósolja, hogy Magyarországon 2018 végéig 2,00 százalékra, Lengyelországban 2,50 százalékra, Csehországban 1,00 százalékra, Romániában 3,50 százalékra emelkedik a jegybanki alapkamat.
A ház hangsúlyozza, hogy a jelenlegi árazásokból következtethetően a piaci szereplők a jövő év végére mindössze 1,00 százalékig emelkedő magyar jegybanki alapkamatot várnak.
A Capital Economics csütörtöki előrejelzése a szélesebb londoni elemzői konszenzusnál is jóval agresszívabb.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői például 2019 előtt nem számolnak a Magyar Nemzeti bank (MNB) 0,90 százalékos alapkamatának emelésével, és a következő tizenkét hónapban általánosságban is korlátozottnak tartják a magyar monetáris politika szigorításának mozgásterét.
A ház jelenleg érvényes előrejelzése szerint a szigorítás felé tett első lépés valószínűleg az lesz, hogy az MNB monetáris tanácsa kiveszi a kamatdöntő ülések utáni közleményekből az enyhítési alapállásra utaló részeket. A JP Morgan londoni elemzői szerint erre 2017 második felében nyílhat lehetőség.
Egy másik globális bankcsoport, a Morgan Stanley londoni elemzőinek legutóbbi helyzetértékelése szerint bár monetáris és költségvetési oldalon is eltúlzott mértékben pro-ciklikus alapállás érvényesül Magyarországon, azonban a jelenlegi alacsony fogyasztói infláció, a „rugalmas hozzáállás” az inflációkövetéshez, valamint a rendkívül erőteljes fizetésimérleg-pozíció bőséges teret nyújt az MNB-nek a jelenlegi expanzív monetáris politika fenntartásához.