Évértékelő – Szerbiával vitázva töltötte a 2017-es évet Bosznia-Hercegovina

Több éves vagy évtizedes vitás kérdések újrafogalmazása foglalta le Bosznia-Hercegovinát 2017-ben, a belpolitika stagnált, és külpolitikai sikereket sem könyvelhetett el Szarajevó, hiszen az év nagy részét azzal töltötte, hogy igyekezett vitába keveredni Belgráddal.

Az év elején Bosznia-Hercegovina kezdeményezte a hágai Nemzetközi Bíróságnál (ICJ), hogy vizsgálják felül a Szerbia elleni korábbi pert, ám ezt a testület elutasította, mivel a beadásáról eltért a háromtagú boszniai államelnökség tagjainak a véleménye. A beadványt a bosnyák tag kezdeményezte, míg a szerb és a horvát tag egyértelműen elutasította. Bakir Izetbegovic bosnyák elnökségi tag azt szerette volna elérni, hogy a tíz évvel ezelőtti ítéletet, amely felmentette Szerbiát mint államot a boszniai Srebrenicában elkövetett népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól, vizsgálják felül, és állapítsák meg a teljes állam felelősségét.
Később Bakir Izetbegovic ismét kisebb diplomáciai botrányt okozott, amikor kijelentette, Bosznia-Hercegovinának el kell ismernie Koszovó függetlenségét. A vitát a szerb elnök, illetve a háromtagú boszniai államelnökség igyekezett elsimítani, és a felek Belgrádban találkoztak, hogy az országaik együttműködéséről tárgyaljanak. A találkozót követő sajtótájékoztatón azonban – szembe menve az előre egyeztetett protokollal – Izetbegovic a mikrofonhoz lépett, és megismételte a Koszovóra vonatkozó megjegyzését, ezzel jelezve, hogy nincs egyetértés a két ország között a kérdésben.
Hasonló felháborodást keltett Milorad Dodik boszniai szerb elnöknek a lépése, amellyel megtiltotta Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban, hogy a srebrenicai mészárlásról, valamint Szarajevó ostromáról tanítsanak az iskolákban. Milorad Dodik úgy fogalmazott: soha nem kerülhetnek használatba olyan tankönyvek, amelyek arról szólnak, hogy a szerbek ostrom alatt tartották a fővárost vagy népirtást követtek el. A felháborodása arra vonatkozott, hogy míg korábban a nemzetközi közösség javaslatára az 1992-1995-ös boszniai háborúról nem tanultak a diákok, most olyan tankönyvek jelentek meg, amelyekben már szó esik a közelmúlt eseményeiről.
A boszniai sajtó többször is cikkezett arról, hogy a fentihez hasonló lépések a jövőben nem történhetnek meg, hiszen hamarosan a szarajevói parlament elé kerül egy törvény, amely börtönbüntetéssel sújtaná a srebrenicai népirtás tagadását. Mindazonáltal eddig nem fogadták el a törvényt, a parlamentben ugyanis nem volt meg ehhez a kellő támogatottság, a szerb képviselők nem támogatták a javaslatot.
Két ítélet is súrlódást okozott Szarajevó és Belgrád között 2017-ben. Előbb egy boszniai bíróság felmentette a szerbek elleni háborús bűnök elkövetésével vádolt Naser Oricot, a srebrenicai muzulmán katonai rendőrség volt parancsnokát, később pedig a hágai Nemzetközi Törvényszék életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot háborús bűnök, egyebek mellett a srebrenicai mészárlásban vállalt vezető szerepe miatt. Míg a bosnyákok szerint Naser Oric hős, a szerbek szerint háborús bűnös, Ratko Mladic esetében pedig a bosnyákok beszélnek háborús bűnösségről, és a szerbek többsége szerette volna, ha inkább felmentik a volt katonai parancsnokot.
Míg Bosznia-Hercegovina a szerbekkel volt elfoglalva, az Európai Unió elveszítette a türelmét, és a reformok elmaradása miatt bírálta az országot. A háromtagú államelnökség 2016 februárjában adta át uniós csatlakozási kérelmét, ezzel pedig azt a kötelezettséget is vállalta, hogy kitölti a Brüsszel által összeállított, 3200 pontból álló kérdőívet. A dokumentumot már vissza kellett volna küldeni az Európai Bizottságnak, hogy folytatódhasson Bosznia-Hercegovina integrációja, ám ezt a boszniai vezetők mindeddig elmulasztották megtenni.
Elemzők szerint az elvárt reformintézkedések elmaradása miatt az ország idén sem tud jelentős előrelépéseket tenni az európai integráció útján.