Évértékelő – Az izraeli politikát tavaly jelentősen befolyásolta a korrupciós ügyek nyomozása és Trump barátsága

0

Az izraeli politikát 2017-ben jelentősen befolyásolta a kormányfő és több vezető politikus elleni korrupciós nyomozás, valamint Donald Trump új amerikai elnök egyre nyíltabb barátsága, amellyel elfogadta és támogatta Jeruzsálem álláspontját a palesztinokkal kapcsolatban és más közel-keleti kérdésekben.

Január elején megkezdődtek Benjámin Netanjahu korrupciós vádak miatti rendőrségi kihallgatásai, az év során összesen hétszer jártak a nyomozók a kormányfői rezidencián. A vizsgálat eredményét a rendőrség az év végén adhatta volna át az ügyészségnek. A parlament december végén azonban megszavazta a rendőrség jogait korlátozó „ajánlási törvényt”, amely szerint az izraeli nyomozó hatóság nem hozhatja nyilvánosságra a közszereplők ügyének lezárásakor, hogy szerinte sikerült-e elég bizonyítékot gyűjtenie a vádemeléshez.
Izrael január 6-án felfüggesztett az ENSZ költségvetéséhez való hozzájárulásából hatmillió dollárt, tiltakozásul az izraeli telepépítési politikát elítélő, előző év decemberi biztonsági tanácsi határozat ellen. Március végén újabb kétmillió dolláros csökkentést jelentettek be a Jeruzsálemmel szemben ellenséges határozatok miatt, és május elején egymillió dolláros pénzvisszatartásról határoztak, miután az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) vitatta az izraeli szuverenitást Jeruzsálem felett, kemény bírált Jeruzsálemben és Hebronban folyó több építkezést, valamint a Gázai övezet tengeri blokádját.
Először január közepén szíriai források szerint izraeli gépek éjszaka rakétákkal lőtték a Damaszkusztól nyugatra lévő Mazzeh légi támaszpontot. Jeruzsálem ezt nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Az év során számos alkalommal csapott le az izraeli légierő Szíriában, általában a síita libanoni Hezbollahnak Iránból küldött fegyverszállítmányokra.
Már januárban, két nappal Donald Trump amerikai elnök beiktatása után jóváhagyta a jeruzsálemi városháza több száz új lakás felépítését az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben. Az EU decemberi jelentése szerint az év első felében mintegy nyolcezer új telepesotthon felépítésében tett lépéseket Izrael Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Ebből ötezer tartott a tervezés különböző fázisaiban, háromezernek pedig már a megvalósítása is elkezdődött.
Februárban az izraeli biztonsági erők evakuálták a törvénytelenül létrehozott Amóna ciszjordániai zsidó telepesfalut. Netanjahu azonos néven új telep létrehozását ígérte a kitelepítettek számára, amit az izraeli biztonsági kabinet márciusban jóváhagyott. Az új Amónát Rámalláh és Nablusz között félúton júniusban kezdték felépíteni a kilakoltatott negyven családnak.
Február elején a kneszet elfogadott egy törvényt, amely visszamenőleg jogszerűnek nyilvánított mintegy négyezer, palesztin magánterületen lévő ciszjordániai telepeslakást, de ezt a rendelkezést legfelsőbb bíróság nyáron alkotmányellenesnek ítélte, és felfüggesztette.
Február végén másfél év börtönre ítélte az izraeli katonai bíróság az izraeli hadsereg fegyverhasználati szabályainak megsértése miatt azt a katonát, aki előző évben agyonlőtt egy korábban már ártalmatlanná tett, a földön magatehetetlenül fekvő, palesztin merénylőt. Később a vezérkari főnök mérsékelte büntetését, de az államelnök elutasította kegyelmi kérvényét.
Május végén Donald Trump amerikai elnök Izraelbe látogatott első hivatalos külföldi körútján. Trump Jeruzsálemben Netanjahuval, Rámalláhban pedig Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tárgyalt, és a közel-keleti békét illetően derűlátó, azonban semmilyen konkrét lépést nem tartalmazó beszéddel zárta le útját.
Júliusban Benjámin Netanjahu személyében harminc év után először látogatott Magyarországra izraeli miniszterelnök. Netanjahu megbeszélései után magyar kollégájával közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte: a találkozón megvitatták azokat az aggályokat, amelyeket a helyi zsidó közösség felvetett, és nagyon fontosnak nevezte azokat a szavakat, amelyeket Orbán Viktor ezzel kapcsolatban mondott. Benjámin Netanjahu üdvözölte azt is, hogy Magyarország kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, és élharcosa azon államok közösségének, amelyek fellépnek az újfajta antiszemitizmus, a modern zsidó állam „delegitimációja” ellen.
Netanjahu európai látogatásának idején Jeruzsálemben összecsapások kezdődtek az elutazása előtt elrendelt, a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél bevezetett új biztonsági kapuk miatt. Mahmúd Abbász palesztin elnök bejelentette az Izraellel ápolt kapcsolatok megszakítását, majd az izraeli biztonsági kabinet eltávolíttatta a fémdetektoros kapukat.
Izrael június közepén a Palesztin Hatóság kérésére, a Gázai övezetet uraló Hamász elleni nyomásgyakorlás végett harmincöt százalékkal csökkentette a Gázai övezet áramellátását. Október közepén, két napon át, Egyiptom közvetítésével Kairóban folytatott megbeszéléseken a Hamász megállapodott a politikai megbékélésről riválisával, a Ciszjordániát kormányzó, mérsékeltnek tekintett Fatah mozgalommal. Egyezség született az új egységkormányról és a Gázai övezet irányításáról. Izrael bejelentette, hogy nem fogadja el a megbékélési megállapodást, amíg a Hamász nem teszi le a fegyvert, és nem ismerik el Izraelt. November elején a Hamász átadta az Izraelbe és Egyiptomba vezető gázai átkelőhelyek ellenőrzését a Palesztin Hatóságnak.
December 6-án Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának és bejelentette az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból Jeruzsálembe. Izrael üdvözölte, a palesztinok viszont elítélték az amerikai döntést, és zavargások kezdődtek az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken, amelyekben a palesztin tüntetők kövekkel dobálták az izraeli biztonsági erőket, amelyek tömegoszlató fegyverek evetésével válaszoltak.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Az Aradi vértanúk emlékére

A vértanú hősök az életnek üzennek Október hatodika nemzeti tudatunkban kiemelkedő helyet …