Szijjártó: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés végrehajthatatlan

Brüsszel, 2017. december 7. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatáson az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) ülésén Brüsszelben 2017. december 7-én. MTI Fotó: KKM

Végrehajthatatlannak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján, arra reagálva, hogy a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba lép.

A politikus kérdésre azt mondta: a kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt érveit.
A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.

-Szijjártó: a kormány elutasítja a kvótákat, és harcolni fog a magyar érdekekért.

Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, mely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén.

A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Aláhúzta, nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között.
Hozzátette: a magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, „teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”.
„Amikor Magyarországot támadják, akkor olyan országot támadnak, amely a saját erejéből vált Európában a probléma részéből a megoldás részévé” – fogalmazott.
Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le – mondta a tárcavezető, az EU egyik legnagyobb problémájának nevezve, hogy „a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat”.
Szijjártó leszögezte, senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit bizonyítanak az elmúlt évek eseményei. Mint mondta, az EU „minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe”, ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét.
Az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Leszögezte: a szabad média és az erős civil társadalom nagyon fontos egy demokráciában, ezek nélkül nem biztosítható a kormányzat számon kérhetősége.
Pardavi beszélt a civil törvényről, amelyet az Oroszországban elfogadott, sokat bírált jogszabályhoz hasonlított, illetve figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az intoleranciát próbálja tüzelni, méghozzá adófizetői pénzből.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom „sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát”. Úgy vélekedett, „a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol”.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója „optikai csalódásnak” nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve.
Gál Kinga fideszes képviselő elmondta, semmilyen vizsgálat nem igazolta, miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon, ahol nem bántalmaznak tüntetőket, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat. Értetlenségének adott hangot a civil törvény miatt tiltakozással kapcsolatban, feltéve a kérdést, hogy az miért jelent gondot, ha az érintett szervezeteknek nincs rejtegetnivalójuk.
Párttársa, Járóka Lívia arról számolt be, hogy kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő kijelentette, a kormány helytelenül úgy állítja be a tevékenységét érintő vizsgálatokat, mintha 500 millió európai ember támadna a tízmilliós Magyarországra.
Az ugyancsak MSZP-s Ujhelyi István kijelentette, „a kormány bűnei miatt megint Magyarország került az európai szégyenpadra”. Mint közölte, az ülésen szórólapokat osztottak, hogy bemutassák, a Fidesz „tudatosan és vállaltan szembemegy minden európai értékekkel”, miközben Brüsszelben a kormány az „európai arcát” próbálja mutatni.
„Szánalmas, hogy a kormány nem képes felvállalni a tényleges vitát, csak mondja az unalomig ismételt, ezerszeresen elcsépelt propagandaszövegét” – vélekedett Niedermüller Péter DK-s képviselő, aláhúzva, hogy a szélsőjobboldali politikusokon kívül senki nem támogatta Szijjártó álláspontját.
A jobbikos Balczó Zoltán kiemelte, hogy Szijjártó az elhangzott kifogások közül érdemben csak a migránspolitikát, a határvédelmet ért bírálatokra válaszolt. De – mint közleményében írta – a jogállamiság felszámolásában a kormány szerdán átlépte a Rubicont azzal, hogy az Állami Számvevőszéket használta fel a Jobbik ellehetetlenítésére.
A vitán felszólaló külföldi képviselők többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt. Egyesek a demokratikus elvek és a sajtószabadság csorbulását, mások a migrációs politikát kritizálták, de szóba került egyebek mellett a nemzeti konzultáció kérdése is. Voltak ugyanakkor, akik kiálltak a kormány mellett, mondván, hogy számos kérdésben jól ellenállt az EU nyomásgyakorlásának.
A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, amelyet márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. A jelentés szeptemberben kerülhet majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.