Az Európai Bizottság fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében

Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, bizonyos ügyekben még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, a testület szerint azonban nem éri rendszerszintű fenyegetés a jogállamiságot Magyarországon – jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben.

Sajtótájékoztatóján Timmermans arról számolt be, hogy a biztosok kollégiuma Jean-Claude Juncker elnök kezdeményezésére „aktuális magyarországi témákat” vett napirendre a szerdai ülésén, megvizsgálták, hogy a kormány egyes közelmúltbeli intézkedései összhangban állnak-e az uniós joggal. Példaként említette a felsőoktatási törvény előző heti módosítását, a civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabályt, a menedékkérők fogva tartását lehetővé tévő rendeletet, illetve a roma gyerekek iskolai szegregációját.
Bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Mint mondta, azt fogják vizsgálni, hogy a módosítás összhangban áll az uniós alapértékekkel. Szerinte a lépés érinthet uniós jogot, meg kell vizsgálni például, hogy a törvény sérti-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Hozzátette, az objektív, tényeken alapuló vizsgálatot a lehető leghamarabb le akarják zárni.
A bizottság szerint aggodalomra ad okot a magyarországi helyzet, ezért igyekszik reagálni a felmerült jogi aggályokra április végéig, ezt követően pedig számba kell venni, milyen eszközök állnak rendelkezésre az uniós értékek betartatásához – fogalmazott Timmermans.
A Magyarországgal szemben jelenleg folyó kötelezettségszegési eljárások kapcsán elmondta, a következő szintre fognak lépni, amennyiben úgy látják, hogy nincs előrelépés. Hozzátette, véleménye szerint megoldást tudnak majd találni a vitás kérdésekre, ha nem, akkor pedig az Európai Unió Bírósága fog dönteni a jelenlegi és az esetleges jövőbeni ügyekben.
A holland biztos időszerűnek nevezte, hogy az Európai Bizottság politikai párbeszédet kezdjen Budapesttel. Kiemelte, hogy a magyar hatóságok a fennálló nézetkülönbségek ellenére eddig mindig nyitottak voltak a párbeszédre és az együttműködésre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben.
Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans elmondta, abban is különbség van Lengyelország és Magyarország esete között, hogy úgy látják, előbbiben rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, utóbbiban viszont egyelőre pusztán konkrét vitás kérdésekről folytatnak párbeszédet. Hozzátette, nincs szó bizonyos uniós tagországok „kipécézéséről”, a bizottság „politikailag színvak”, nem foglalkozik a kormányok összetételével – fogalmazott.
Hangsúlyozta, átfogó képet szeretnének kapni arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen irányba kormányozza Magyarországot, s úgy véli, ez mindenki számára hasznos lenne.
Az alelnök arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor várhatóan részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról.
Timmermans emellett arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válaszokkal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára. Kijelentette, „nagyon világosan” állást fognak foglalni a nemzeti konzultáció kérdéseiben, és azon véleményének is hangot adott, hogy „nem az illiberalizmus a jövőbe vezető út”.

Bajnok Artúr