Választás 2018 – Vona: a Jobbiknak van egyedüli reális forgatókönyve a kormányváltásra

Budapest, 2018. január 27. Vona Gábor, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje beszédet mond pártja évadnyitó rendezvényén Budapesten 2018. január 27-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Vona Gábor szerint a Jobbiknak van egyedüli reális forgatókönyve a kormányváltásra, és ehhez az ereje és az elszántsága is adott.

Az ellenzéki pártvezető, miniszterelnök-jelölt a Jobbik évadnyitó rendezvényén szombaton Budapesten azt hangsúlyozta: van jövőképe és terve arra, hogy mi következik választási győzelmük esetén.
Értékelése szerint az uralkodó társadalmi közérzet ma a félelem, s ennek kell véget vetni április 8-án. Most kell a változás, nem 4 vagy 8 év múlva – mondta, hozzátéve: nem tagadja el, hogy a Fidesz erő, s erőt csak erő tud leváltani, „félszívűek és féleszűek nem”, főleg akik még a kormányfő fizetési listáján is rajta vannak.
A politikus szerint míg a baloldali pártok egymást akarják leváltani, addig a Jobbik a kormányt.
Vona Gábor mintegy egyórás beszédében hét területen szorgalmazott történelmi fordulatot: a biztonságban, a demokráciában, a korrupció felszámolásában, a versenyképességben, az elvándorlás megállításában, a nemzetközi presztízsben és a társadalmi összefogásban.
Ezen elképzeléseit kifejtve úgy vélte: ma virtuális biztonság van, mindennaposak a közbiztonsági problémák és gyenge a honvédelem. Az egyenruhások anyagi és társadalmi megbecsülése mellett foglalt állást.
A Jobbik elnöke azt is mondta: miközben a kormány azt hangoztatta, hogy migránsmentes övezetté teszi Magyarországot, 2300 menekültet telepített be és hazugságokkal próbálja ezt magyarázni.
Azt is megfogalmazta, pártja a nemzetközi egyezmények megtartásával, „szépen csendben, hírverés nélkül, de annál határozottabban megvédi Magyarországot a migrációtól, a terrorizmustól és a kvótáktól”. A kerítés is állni fog – erősítette meg, felvetve, hogy más határszakaszokon is meg kell építeni és önálló határőrséggel védeni.
Egyúttal elszámoltatást ígért a letelepedési kötvények ügyében, és azt vetette fel: azok fizessék vissza a konstrukcióban kapott pénzt és kamatait, akik részt vettek a „mocskos üzletágban”.
Beszélt arról, hogy a demokráciát helyre kell állítani, mert jelenleg „távolról, ácsingózva figyeljük a románokat meg a bolgárokat”. Emellett demokratikus vezetőket sürgetett a jegybank, az ügyészség és az Állami Számvevőszék élére. Szerinte ezek a vezetők ma „Orbán Viktor programjában csatolt fájlok, akik ha elkezdenek rosszul – értsd függetlenül – működni, akkor azonnal törli őket”.
Jelezte: a családi adókedvezményt, a határon túli magyarokért érzett felelősségérzetet és a költségvetési fegyelmet megtartanák.

Amit meg kell szüntetni, az a korrupció – fogalmazott, azt egy gyomnövényhez hasonlítva, amelyet irtani kell, azonban Orbán Viktor kertjében „még nemesítik, ültetik is”.
Ígéretet tett az elszámoltatásra és arra, hogy felállítják a korrupcióellenes ügyészséget, továbbá elfogadják a politikusok által elkövetett bűncselekményeket súlyosabban büntető úgynevezett lex Lúdas Matyi törvénycsomagot.
Vona Gábor bírálta, hogy a cigányság integrációjára szánt források nem értek célt. Értékelése szerint egy, a Kádár-rendszer végén született cigány gyermeknek nagyobb esélye volt a felemelkedésre, mint most, mert a politika abban érdekelt, hogy az érintetteket kiszolgáltatott helyzetben tartsa.
Kitért arra is, hogy az ország ma nem versenyképes, s ennek helyreállításához egyebek mellett modern oktatás és erős vállalkozások kellenek. „Kelet-közép Európa Svájca lehetnénk, hogyha a természeti erőforrásainkkal és az itt élő emberekkel felelősen bánna a kormány” – fogalmazott.
Vona Gábor beszédében az alapellátás azonnali megerősítését sürgette az egészségügyben, s mint mondta, kezdeni kell valamit a várólistákkal, a demenciával és a lakosság szörnyű fogászati állapotával. Mind az egészségügyben, mind a szociális területen dolgozóknak nagyobb megbecsülést követelt.
Megerősítette azt is, hogy differenciált nyugdíjemelést szeretnének és lehetővé tennék, hogy a férfiak is nyugdíjba menjenek 40 év munkaviszony után.
A családpolitikáról szólva finomhangolást tartott szükségesnek annak érdekében, hogy az egyszülős családok és a mozaikcsaládok is megfelelő kedvezményekben részesülhessenek. Vona Gábor kiállt amellett, hogy a család egy férfi és egy nő szövetsége a gyermekvállalásra, s – nőellenesnek titulálva a kormányt – jelezte: ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kell fizetni mindenkinek.
Kitért arra, hogy a hazai vállalkozásokkal kívánnak stratégiai szerződést kötni, őket adó-, járulék- és bürokratikus terhek csökkentésével segíteni és tiszta versenyt teremteni.
Úgy fogalmazott: fáj neki az elvándorlás és az, hogy minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Mindent megtesz, hogy megállítsa a folyamatot – hangoztatta, példaként hozva a béruniót és az otthonteremtési programot.
Diplomatákkal való találkozásaira hivatkozva azt is mondta: Orbán Viktort külföldön hírhedt figurának tartják, de nem egy megbecsült ember. Keleten pedig csak azért tartják megbízhatónak – folytatta -, mert „csak le kell fizetni és bármivel megbízható”.
Vona Gábor jelezte: részt kell venni az unió jövőjéről szóló vitában és meg kell erősíteni, ki kell bővíteni a visegrádi együttműködést. Azt is megfogalmazta, hogy nem egymás vállát kell megveregetni a Máért zárt ülésén, hanem nemzetközi szervezeteknél kell felvetni a kárpátaljai magyarok ügyét vagy a székely autonómiát. Hozzátette: a nagyhatalmak között egyensúlyozni kell, a szuverenitásunkat meg kell őrizni.
Megjegyezte, szerinte a kormány lejáratta a nemzeti szót, ezért vissza kell adni annak jelentést.
Egy új kiegyezés igényét is megfogalmazta, jelezve: nem kell mindenben egyet érteni, ettől még lehet szó összetartozásról. Azt is mondta: a kormány ma az emberekben lévő rosszra építkezik, szerinte azonban meg kell találni mindenkinek a „jobbik énjét”, s ezt tartja küldetésének.