Ukrán oktatási törvény – Magyar képviselők: Magyarország elkötelezett Ukrajna nyugati beilleszkedése mellett

Magyarország elkötelezett Ukrajna területi integritása, függetlensége mellett és a mellett, hogy beilleszkedjen a nyugati integrációs szervezetekbe, így az Európai Unióba – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának négy tagja litván parlamenti képviselőknek írott válaszlevelében.

Németh Zsolt (Fidesz), Hoffmann Rózsa (KDNP), Mesterházy Attila (MSZP) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében arra válaszolt, hogy harminchét litván parlamenti képviselő a magyar Országgyűlés tagjainak küldött levelében azt írta, megdöbbentették őket a magyar kormány kijelentései arról, hogy megakadályozná Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az Európai Unióhoz (EU), ha az ország nem változtat oktatási törvényén, amely a kisebbségek anyanyelvű oktatásáról is rendelkezik.
Közölték: „nagyon is tisztában vannak azokkal az óriási erőfeszítésekkel”, amelyeket a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz hatalom tesz, hogy megállítsa Ukrajna európai integrációját. Vajon Magyarország tényleg kész arra, hogy azokat a célokat kövesse, amelyek összhangban vannak Putyin ukrajnai céljaival? – tették fel a kérdést.
A litván képviselők szerint ilyen kijelentések teljesen elfogadhatatlanok EU-tagállamoktól, különösen olyanoktól, amelyek nemrég csatlakoztak az unióhoz. Az ilyen nyilatkozatok abszolút összeegyeztethetetlenek a szolidaritás európai értékével és a közös céllal, az egyesült és szabad Európával.
A magyar képviselők felhívták a figyelmet: Magyarország az elkötelezettségének kritikus pillanatokban, például a fordított gázáramlás biztosításakor is bizonyítékát adta. Közölték: az ukrán oktatási törvény 7. cikke szerintük „két okból is eltéríti Ukrajnát” attól, hogy beilleszkedjen a nyugati világba.
Az egyik ok – írták -, hogy ha a gyermekek nem tanulhatnának óvodától érettségiig anyanyelvükön, egy eddig biztosított jogot vennének el az ukrán állampolgárok egy részétől, miközben „az egyszer már élvezett jogok megvonása súlyosan ellenkezik azzal, ami Nyugattá teszi a Nyugatot”. A másik ok, hogy Ukrajnának „a jelenlegi konfliktushelyzetben” az lenne a fontos, ha polgárai érdekeltek lennének az ország függetlenségi törekvéseiben. Az oktatási törvény említett cikke azonban ellenérdekeltté teszi azokat a kisebbségeket, amelyek nyelvi jogaik szempontjából „rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a Janukovics-korszakban, sőt a Szovjetunió idejében voltak”.
Értékelésük szerint az oktatási törvény 7. cikke ezért nem Ukrajna európai pályájának érdekeit szolgálja, hanem azokét, akik ellenségei Kijev nyugati beilleszkedésének. Hozzáfűzték: Magyarország megpróbálta párbeszéd útján elérni a szükséges módosítást, ígéretet is kapott rá, de azt az ukrán fél nem tartotta be. Ezért jelenleg kénytelenek hathatósabb eszközöket igénybe venni „Ukrajna európai pályán tartásához” – írták.
Az új oktatási törvény, amelyet szeptember 5-én fogadott el az ukrán parlament, a közoktatás korszerűsítését határozza meg célként. A reformokat 2018 szeptemberétől vezetnék be. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.