Német lap: márciusig megállapodhat Varsó és Brüsszel a jogállamiság körüli vita lezárásáról

Márciusig megállapodhat a lengyel kormány és a brüsszeli Európai Bizottság a jogállamiság lengyelországi helyzete körüli vita lezárásáról – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A lap emlékeztetett arra, hogy a Lengyelországgal szemben az igazságügyi reform miatt az európai uniós (EU-) alapszerződés hetes cikke szerint elindított eljárásban megállapodás híján áprilisban szavazást kellene tartani a tagállamok kormányait összefogó tanácsban arról, hogy veszélybe kerültek-e az EU-s alapértékek Lengyelországban.
A veszélyeztetettség megállapításához négyötödös többségre van szükség. A lap szerint nem biztos, hogy ez összejönne. Egy uniós diplomata elmondta, hogy valószínűleg több ország tartózkodna, ami a nem szavazattal egyenlő. A kudarc pedig „óriási blamázs” lenne az Európai Bizottságnak, és az olyan tagállamoknak is, mint Németország, amelyek nem akarnak beletörődni a jogállami alapértékek lengyelországi sérelmébe.
Azonban az ügy döntő szakasza előtt Varsó békülékeny hangot üt meg – írta a Welt am Sonntag. Az összeállításában megszólaltatott Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy az EU „barátok, és nem ellenségek klubja”.
Mint mondta, a varsói vezetés szerint az igazságügyi reform kérdésében „Lengyelország és az EU közös álláspontra jut majd, amely végül mindenkinek megfelelő lesz, és nem mérgesíti tovább a helyzetet”.
Hozzátette, hogy a lengyel kormány hajlandó megvizsgálni, hogy a reform valóban hordoz-e az EU-s alapértékek csorbulásával fenyegető kockázatokat. Ennek megítélésében igen fontos figyelembe venni, hogy a reformnak egyetlen eleme sincsen, amely ne lenne meg valamely EU-tagország igazságügyi rendszerében – húzta alá.
A kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa elfogultnak és alaptalannak nevezte a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács lengyel liberális elnöke, Donald Tusk kijelentését, miszerint megkérdőjeleződött Lengyelország EU-s jövője. Konrad Szymanski elmondta: hazája büszke arra, hogy az európai családhoz tartozik, és „nagyon elégedett az EU-tagsággal”.
A menekültügy körüli vitákkal kapcsolatban megerősítette kormánya álláspontját, miszerint Lengyelország semmiképpen nem fogadná el a menekültek tagállamok közötti, kvótákon alapuló elosztását, és soha nem engedné meg, hogy kiüresítsék az EU külső határának védelmével és a migrációval kapcsolatos nemzeti hatásköröket.