NATO-főtitkár: az Európai Unió nem tudja megvédeni Európát

Az Európai Unió (EU) egyedül nem tudja megvédeni Európát, és védelmi képességeinek fejlesztése lehetőségek mellett kockázatokat is hordoz – jelentette ki a NATO főtitkára pénteken az 54. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MCS).

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az EU védelmi képességének erősítése azzal a kockázattal jár, hogy „gyengíti a transzatlanti köteléket, megkettőzi mindazt, ami a NATO-ban már megvan és diszkriminálja a NATO EU-n kívüli tagjait”.
Mint mondta, már csak földrajzi okokból is nehezen képzelhető el Európa védelme Norvégia, Törökország és az EU-ból távozó Nagy-Britannia nélkül, és a kontinens hathatós védelemhez továbbra is elengedhetetlennek tűnik az Egyesült Államok és Kanada hozzájárulása.
Azonban a kockázatok kiiktatásával az EU védelmi képessége nagy lehetőség a NATO számára – tette hozzá az észak-atlanti szövetség főtitkára, rámutatva, hogy az EU polgárainak 90 százaléka NATO-tagországban él. Kiemelte, hogy az EU-s terveket úgy kell kivitelezni, hogy ne a NATO „alternatívája”, hanem a szövetséget „kiegészítő” képződmény alakuljék ki.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy az utóbbi években megjelent aggodalmak ellenére a NATO továbbra is „a legerősebb, a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb szövetség, amelyet valaha látott a világ”.
Ezt mutatja többek között, hogy az Egyesült Államok nem fordult el Európától, hanem éppen ellenkezőleg, erősítette jelenlétét, és egyre több tagállam közelíti védelmi kiadásait az elvárt szinthez, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeghez. Rámutatott, hogy 2014-ben mindössze 3 NATO-tag teljesítette ezt az elvárást, az idén viszont már várhatóan 8 tagállam, 2024-re pedig legkevesebb 15 tagállam.
A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a hidegháború után ismét komoly veszélyforrássá váltak a nukleáris fegyverek. Mint mondta, a szövetséget erősen nyugtalanítja az orosz nukleáris erő modernizációja, és az, hogy Moszkva a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít az atomfegyvereknek a katonai stratégiájában.
A NATO elvárja Moszkvától, hogy adjon részletes és átlátható tájékoztatást törekvéseiről – mondta Jens Stoltenberg. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy meg kell védeni a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött szerződést.
A Nyugat szerint Oroszország megsérti az INF-szerződést új fejlesztésű rakétarendszerével, amellyel nukleáris csapást lehet mérni Európára. Azonban Jens Stoltenberg szavai szerint a NATO-t nemcsak az orosz törekvések, hanem Irán és Észak-Korea tevékenysége is aggasztja. Hangsúlyozta, hogy a NATO mindig is az atomfegyverek nélküli világért küzdött, viszont „amíg léteznek atomfegyverek, addig a NATO is nukleáris fegyverekkel rendelkező szövetség lesz, mert nem biztonságos világ az olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak atomfegyverei, a NATO-nak pedig nincsenek”.