Moody’s: jók a magyar reálgazdasági folyamatok, de az adósságráta még terheli az osztályzatot

A Moody’s Investors Service illetékes igazgatója szerint a magyar gazdaságban számos pozitív fejlemény zajlik az elmúlt időszakban, és ennek volt az eredménye az is, hogy a hitelminősítő tavaly visszaemelte a magyar államadós-besorolást a befektetésre ajánlott sávba, de a térségi összehasonlításban egyelőre magas államadósság-ráta még terheli az osztályzatot.

Dietmar Hornung, a Moody’s szuverén besorolásokért felelős részlegének vezérigazgató-helyettese a cég által a feltörekvő piacok kilátásairól tartott keddi londoni konferencián az MTI-nek elmondta: a magyar gazdaság meglehetősen ellenállóképesnek bizonyult, és szilárd ütemben növekszik.
Hornung szerint az is egyértelmű plusz a magyar hitelképesség megítélésében, hogy Magyarország következetesen tartja magát a maastrichti államháztartási kritériumokhoz, és a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta is stabilizálódott. Igaz viszont, hogy ez a stabilizálódás 70 százalék feletti szinten történt, amely továbbra is magas a többi közép-európai EU-gazdaságéhoz mérve, és besorolási korlátnak számít – tette hozzá a Moody’s államadós-osztályzati részlegének vezérigazgató-helyettese.
Dietmar Hornung hangsúlyozta ugyanakkor: a jelenlegi stabil kilátású „Baa3”-as szuverén magyar besorolás azt jelenti, hogy Magyarország stabil hitelképességű államadós.
Arra a kérdésre, hogy a Moody’s milyen fejleményeket tartana szükségesnek a magyar adósosztályzat további javításához, Hornung kijelentette: nem kíván találgatásokba bocsátkozni a jövőbeni potenciális minősítési akciókról, de a Moody’s előretekintő módon alakítja ki az egyes adósokra megállapított besorolásait, és ha úgy ítéli meg, hogy a GDP-arányos magyar államadósság-ráta gyorsuló ütemben lefelé tart, az mindenképpen pozitív hatást gyakorolna Magyarország adósmegítélésére.
Hozzátette: a szakpolitikai kiszámíthatóság is fontos tényezője a szuverén hitelképességnek, és ha Magyarország további lépéseket tesz ebben az irányban, az szintén kedvező adósmegítélési fejlemény lenne.
Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings, amely a múlt héten megerősítette a Magyarországra érvényben tartott „BBB mínusz” – a Moody’s magyar besorolásával azonos – osztályzatát, ehhez fűzött londoni elemzésében kifejtette: véleménye szerint a magyar bankszektor számára kedvezőtlen további szakpolitikai beavatkozások kockázata enyhült, és ez javítja a szektor stabilitását.
A Fitch elemzése kitért a magyar államadósság-folyamatokra is, megállapítva, hogy az államadósság-ráta 2011 óta folyamatosan csökken, és a cég várakozása szerint e fokozatos csökkenés folytatódik.
A Fitch Ratings jelenlegi előrejelzése az, hogy az államadósság-ráta jövőre a hazai össztermék 71,1 százalékára csökken a 2016 végén mért 74,1 százalékról.
Dietmar Hornung a keddi londoni Moody’s-rendezvényen a tágabb közép- és kelet-európai térség kilátásainak fő kockázatait firtató kérdésre elmondta: a régió meglehetősen ellenállóképes, és növekedési ütemei a világgazdaság egészén belül is a legmagasabbak között vannak.
A Moody’s besorolási vezérigazgató-helyettese szerint a térség legnagyobb középtávú kockázatát a demográfiai folyamatok jelentik, amelyek a későbbiekben megterhelhetik a növekedési kilátásokat.
Hozzátette: bizonyos értelemben az is kockázati tényező, hogy a térség „saját sikerének áldozata lehet”, tekintettel arra, hogy a jövedelmi konvergencia folyamata esetleg versenyképességi veszteségeket okozhat.
A potenciális külső kockázati tényezőkre utalva a Moody’s vezető szakértője kijelentette: a cég nem tekinti a közép-európai szuverén besorolások meghatározó elemének Oroszország térségi befolyását. A politikai eseménykockázatokkal szembeni fogékonyság a balti köztársaságokban észlelhető, közvetett tényezőként pedig a megnövelt védelmi kiadások jelenthetnek plusz közfinanszírozási terheket. E folyamatokat figyelni kell ugyan, de mindez nem igazán meghatározója a térségi osztályzatok megállapításának – hangsúlyozta a Moody’s államadós-besorolási vezérigazgató-helyettese.