Megteremtette Ajka város alapjait – Bóday Gáborra emlékezetek Bódén

0

Kilencedik éve tiszteleg Ajka városa a Bódéért Hagyományőrző Egyesület által létrehozott emlékhelyen az ajkai bányászat meghatározó személyisége, Bóday Gábor – eredeti nevén Czekelius Günther – vasokleveles bányamérnök előtt, aki huszonnyolc éve, 1989. június 28-án hunyt el Budapesten.

Születésének 120. évfordulóján, a tiszteletére felállított emléktáblánál, a róla elnevezett utca elején gyűltek össze tisztelői és családtagok: dr. Csontos Lászlóné Bóday Alexa és Bódyné Blaha Judit.

Az évforduló alkalmából Horváth Károly, a Bódéért Hagyományőrző Egyesület elnöke idézte fel a néhai bányaigazgató szakmai életútjának legfontosabb állomásait, különös tekintettel az ajkai vonatkozásokra: – Bóday Gábor 1897. június 15-én született az erdélyi Nagyszebenben. Iskoláit szülővárosában végezte, 1915-ben érettségizett. A tizennyolcadik születésnapján, sorstársaival együtt az iskolapadból a frontra indult. „Lelkesedéssel vártuk a ’nagy kalandot’, hogy részt vegyünk mi is a háborúban, amit még nem ismertünk valójában. Amikor a fiatalos romantika elmúlik, jönnek a gondolatok, később a felismerés, milyen értelmetlen melléfogás és határtalan szenvedés minden háború” – vallotta később önéletrajzi naplójában ezekről a pillanatokról. Leszerelése után 1918-ban kezdte bányamérnöki tanulmányait az ausztriai Pribramban, majd Leobenben folytatta, és a Berlin-Charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezte be, itt szerezte meg a bányamérnöki diplomát 1922-ben. Két évig Németországban, Bitterfeldben barnaszén külfejtési és brikettgyári üzemben dolgozott. 1924-ben érkezett az ajkai Kőszénbánya RT-hez, ahol először bányaüzemvezető-helyettes, majd 1928 és 1947 között bányaigazgató, az ajkai bányaüzemek felelős műszaki vezetője volt. 1935-től az Egyesült Izzóhoz került bánya vezetőjeként nevéhez fűződik a frontfejtéses technológia első magyarországi alkalmazása, bányák bővítése, a Jolán-akna és a padragi új bányaüzem megnyitása, szilárdröpítéses tömedékelésének bevezetése. A rekonstrukciók révén létrejött egy olyan szén-, illetve energiakapacitás, amelyre 1940-től felépülhetett az erőmű, a timföldgyár és alumíniumkohó ipari komplexum. Ezzel megteremtette a későbbi Ajka város alapjait. A II. világháború végén, a német csapatok visszavonulásakor megakadályozta az üzemek felrobbantását, biztosította a folyamatos termelőmunkát. Számtalan dokumentum őrzi a háború okozta vészhelyzetekben a környezete érdekében tett intézkedéseit. Később a Magyar Állami Szénbányák Központjában, a Nehézipari Minisztérium Bányászati Főosztályán dolgozott, Komlón is volt vezető főmérnök, majd nyugdíjasként haláláig a Szabadalmi Hivatal külső munkatársaként tevékenykedett. Még Ajkán feleségül vette Bóday Dezső földbirtokos Éva nevű lányát. 1945 után a Bóday vezetéknevet használta. 1989. június 28-án hunyt el Budapesten. Feleségével, Bóday Évával együtt a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszanak. Tevékenysége meghatározó volt abban, hogy 1959-ben Ajka várossá válhatott, azonban hosszú ideig hivatalosan nem beszéltek róla. A bányászok akkor is nagyra becsülték személyét, akit csak „Czeki”-ként emlegettek. Bóday Gábort, az embert tisztelik Bódén, Csingerben, Padragon és Ajkán – hangsúlyozta Horváth Károly bányamérnök, a Bódéért Hagyományőrző Egyesület elnöke, majd hozzátette: – Szakmai sikerei mellett sokoldalú humán műveltséggel rendelkezett, szerette a természetet. Nevéhez fűződik az első Somló-hegyi kilátó és menedékház megépítése.

Bóday Gábor kitűnő rajzoló is volt, öt éve egy „Bóday Gábor Emléknap” keretében az Ajka Városi Múzeumban rajzkiállítás nyílt a volt bányaigazgató munkáiból. E tárlaton kiállított rajzai valósághűen tükrözik a kort, melyben katonáskodott. Hiteles korrajzok ezek a Gyimesi-szorosról, Csíkszentmiklósról, az Olt folyó partjáról, a magyar hadsereg felszereléséről, felszereltségéről. Az aprólékosan kidolgozott részletek láttán elcsodálkozhatunk, hogy a fegyverek ropogásának szünetében, azok tűzerejétől fenyegetetten, hogyan volt képes a tüzérségi felderítő a látottakat ilyen aprólékosan papírra vetni. A kiállítás anyagát a család az Ajka Városi Múzeumnak adományozta.

A Bódéért Hagyományőrző Egyesület elnöke megemlékezett Bóday Gábor fiáról is, a nemrég elhunyt Ajka-csingervölgyi születésű Bóday Ottóról, az egyesület tiszteletbeli tagjáról.

A megemlékezésen a vendéglátó Bódéi Hagyományőrző Egyesület mellett részt vett a Bódéi Nosztalgia Nyugdíjas Klub, a Csingervölgyért Egyesület, a Bányász Hagyományápoló Kluba Bányász Kulturális Egyesület, a Padragi Bányász Hagyományőrző Kör és az Ajkai Bányász Nyugdíjas Szakszervezet. A bódéi emlékműnél valamennyi bányászati résztvevő, Bóday Gábor családtagjai, az ajkai önkormányzat képviselői tiszteletük jeléül elhelyezték a kegyeletes megemlékezés koszorúit.

A koszorúzást követően a bányász himnusz közös eléneklése után az egykori iskola épületében kialakított Közösségi Házba baráti beszélgetésre hívtak minden résztvevőt. A ház egyik szegletében kis asztal állt, rajta fotó, a vázában virág, az emlékezés gyertyája égett, a remény fénye világított. Közben a volt bányászok és leszármazottaik a Bóday család élő tagjaival együtt a fehér asztaloknál anekdotázva ipartörténetet és történelmet idéztek. Horváth Károly a családtól kapott dokumentumokat kiegészítette a saját gyűjteményéből. A vetítéssel egybekötött megemlékezésen Bóday Gábor 1915 és 1918 közötti első világháborús szolgálatát ismerhették meg az egyesület elnökének előadásában.

Tollár Sándor  

Töltsön be több kapcsolódó cikket

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Mindenszentek – Megidézzük az ajkai sportolók és sportvezetők emlékét

Mindenszentek ünnepe és halottak napja jó alkalom a hálaadásra, az emlékezésre, mindazokra…