Magyarok csúcstámadásai a Mount Everesten

Klein Dávid hegymászó a zord időjárási körülmények miatt feladni kényszerült a Mount Everest oxigénpalack nélküli meghódítását pénteken.

A helyiek nyelvén Csomolungmának (Jóságos Istenanyánknak) nevezett 8848 méter magas hegycsúcsra eddig több mint hétezren jutottak fel, mintegy 200-an oxigénpalack nélkül. Meghódítása nem kockázatmentes feladat: minden öt vállalkozóból egy az életével fizet, a legtöbben a visszaúton vesztették életüket. A „világ tetejére” elsőként 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Percival Hillary és Tenzing Norgay nepáli serpa (hegyi vezető) jutottak fel: a hatalmas szenzációt keltő teljesítményt koronázási ajándékként II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották. Azon máig vitatkoznak, hogy a brit George Mallory és Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert a csúcstámadás során nyomuk veszett, holttestüket csak 1999-ben találták meg. A csúcsot oxigénpalack nélkül először a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler érte el 1978-ban, Meissner később – elsőként – mind a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot meghódította.
A csúcson, amely Sir George Everest angol mérnökről kapta a nevét, rendkívüliek a körülmények: télen akár mínusz 50 Celsius fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol, s hatalmas mennyiségű hó esik. A levegő annyira ritka, hogy a hegymászók csak „halálzónának” nevezik, mert a szervezet szinte képtelen az alkalmazkodásra, a mászó hajlamos rossz döntéseket hozni.
Az első magyar Mount Everest-expedíció 1996 tavaszán indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja, a 45 éves Reinhard Wlasich 8300 méter magasan életét vesztette. Az erdélyi születésű Erőss Zsolt (az első magyar „Hópárduc”, aki a volt Szovjetunió mind az öt hétezres csúcsát megmászta) azonban így is magasabbra jutott, mint előtte bármelyik magyar hegymászó.
2001 októberében két magyar expedíció is oxigénpalack nélkül akarta meghódítani a világ tetejét. A Mécs László által vezetett Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció a Tibet felőli északi normál úton, a Klein Dávid vezette Magyar Everest-Lhotse Expedíció kelet felől, a Kangsung-falon keresztül támadt, de a csúcsra a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt egyik sem tudott feljutni. Az utat tragédia is kísérte: Gárdos Sándor orvost egy orkán 7700 méter magasból elsodorta.
2002-ben egy nemzetközi expedíció részeként Magyar Mount Everest expedíció néven közös csapatban indult öt hegymászó – Várkonyi László, Mezey László, Ács Zoltán, Mécs László és Erőss Zsolt – a nepáli normál útvonalon. Az előjelek nem voltak kedvezőek: az expedíció brit tagja, Peter Legate a viharosra forduló időjárásban lezuhant, és sérüléseibe belehalt. Erőss Zsolt 2002. május 16-án oxigén nélkül 8700 méterig jutott, majd visszatért az alaptáborba. Mivel itt nem tudott teljesen regenerálódni, másodszor palackozott oxigénnel vágott neki a csúcsnak, ahová május 25-én első magyarként jutott fel. (Erőss 2013. május 20-án tizedik nyolcezres csúcsa, a 8586 méter magas Kancsendzönga első magyar meghódítása után társával, Kiss Péterrel ereszkedés közben eltűnt.)
2007. május 23-án Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, 2009. május 21-én Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is sikerült a csúcs meghódítása, s utóbbi tettét egy évvel később, 2010. május 17-én megismételte. Egy éve, 2016. május 20-án Neszmélyi Emil első magyarként északról, Tibet felől hódította meg a Mount Everestet. (Az első nő a világ tetején 1975. május 19-én a japán Tabej Dzsunko volt. A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra.)
Klein Dávid korábban több Everest-expedíciónak is tagja volt. Első, 2001-es mászását követően 2005 tavaszán ismét a déli oldalon kísérelte meg az oxigénpalack nélküli feljutást, de a rossz időjárás miatt 8500 méteren visszafordulásra kényszerült. Egy évvel később az északi oldalon az erős szél és a mély hó miatt a csúcstól 400 méterre kellett visszafordulnia. 2007-ben 8650, 2008-ban 7950, 2012-ben 8000 méter, 2014-ben 8700 méter magasra jutott az északi oldalon, oxigénpalack nélkül. Többször volt társa Várkonyi László, aki 1996 és 2010 között összesen nyolcszor indult a Mount Everest meghódítására, s aki 2002-ben 8750 méterig kapaszkodott fel, amivel az oxigénpalack nélküli hegymászás magyar magassági rekordere lett. Várkonyit 2010-ben mászás közben, 7000 méter magasságban jéglavina sodorta el, s Klein, aki maga is megsérült, társa halála miatt hazatért.
Klein Dávid 2017. május 23-án kezdte meg a csúcstámadást Suhajda Szilárddal, társa azonban 24-én egészsége, illetve az expedíció sikere érdekében visszafordult. Klein a hegycsúcs meghódítását május 25-én két filmes serpa társaságában kísérelte meg, de az egész szezonra jellemző kiszámíthatatlan időjárás miatt 8115 méterről az életük megóvása érdekében visszafordultak, ezzel az expedíció véget ért.
Klein Dávid eddig négy 8000 méter feletti csúcson állt (2003 – Gasherbrum II, 2004 – Cso Oju, 2015 – Manaszlu, 2016 – Annapurna, utóbbira első magyarként jutott fel, oxigénpalack és teherhordók segítsége nélkül).
Napjainkig a magyar expedíciós hegymászók a 14 nyolcezer méter feletti csúcs közül tizenkettőn jártak, csak a Sisapangma főcsúcsa (8027 méter) és a K2 (8611 méter) vár még meghódításra. Mindeddig 31 magyar állampolgár állt nyolcezer méter feletti csúcson, köztük hat nő. Magyarok először 1987 októberében jutottak 8000 méter fölé, a Sisapangma 8008 méter magas, alacsonyabb csúcsát, a Central Peaket egy kilencfős csapatból hatan – Csíkos József, Vörös László, Balaton Zoltán, Nagy Sándor, Ozsváth Attila, Várkonyi László – mászták meg. Ugyanezt a csúcsot Lesták Erzsébet személyében 2013. szeptember 26-án az első magyar nő is meghódította.

Magyarok a Mount Everesten;
2002. május 25. Erőss Zsolt;
2007. május 23. Jelinkó Attila;
2009. május 21. Ugyan Anita;
2010. május 17. Ugyan Anita;
2016. május 20. Neszmélyi Emil