Külföldi sajtó Magyarországról – Német lapok

Több német lap foglalkozott Magyarországgal szerdán a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztásával összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárással és a civil szervezetek működéséről az Országgyűlésben elfogadott jogszabállyal kapcsolatban.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Jasper von Altenbockum kommentárját közölte, amely szerint kétséges, hogy szankciókkal rá lehet-e kényszeríteni a kelet-európai uniós tagállamokat menekültkontingensek befogadására. Az Európai Bizottság lépése „nem könnyíti meg az újrakezdést az európai menekültpolitikában”, a német kormány pedig „zsákutcába” jutott a dublini eljárás helyreállítására irányuló kísérletével – tette hozzá a FAZ szerzője.
A FAZ a civil szervezetekre vonatkozó törvényről Reinhard Veser kommentárját közölte, amely szerint az orosz és a magyar szabályozásban közös pont, hogy a kormány bírálatát „hazaárulásnak bélyegzi”.
A szerző kifejtette: a külföldről kapott támogatás nyilvánossága „olcsó ürügy”, hiszen a szervezeteknek eddig is be kellett számolniuk gazdálkodásukról, és a legrangosabb civil szervezetek maguktól is gondoskodnak az átláthatóságról.
Hozzátette: a törvény „alávalósága” leginkább a „kísérőzenében” nyilvánul meg, amelyben „erősen összeesküvés-elméleti és antiszemita” hangok hallatszanak. A szélsőjobb régóta a „zsidó világ-összeesküvést” jelző kódként használja Soros György nevét. Ilyesmivel „rendes demokratikus politikusok nem játszanak”, azonban a magyar miniszterelnök ezt teszi – vélekedett.
A liberális Süddeutsche Zeitung Cathrin Kahlweit kommentárját közölte, amely szerint aki sokáig hallgatja Orbán Viktort, annak az az érzése támadhat, hogy a magyar kormányfő „a politikai autizmus egy ritka formájában szenved”, ugyanis számára mindegy, hogy a másik oldal miként vezeti elő érveit, és nem számít, hogy elképzelései alapjogokat csorbítanak vagy emberi jogokat korlátoznak, nem hallgatja meg az ellenvetéseket, hanem mindig ugyanazt ismételgeti.
Erre példa szerinte a civil szervezetekre vonatkozó törvény, amellyel kapcsolatban Orbán számára mindegy, hogy a szervezetek eddig is átláthatóan működtek-e, hogy a demokráciában a kritikus hangok is fontosak, és hogy számos szervezet a budapesti vezetés által elhanyagolt kisebbségekkel foglalkozik. Neki az számít, hogy „egy ellenségről van szó, Sorosról”, ezért mindent ennek a „harcnak” kell alárendelni – írta a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy mindez már-már „mániás vonásokat ölt”, ezért helyes, hogy az „ellentársadalom felveszi a harcot”.
A Spiegel Online hírportál Miként trükközte ki Orbán megint az EU-t címmel közölte Keno Verseck írását, amely szerint a kormányfő a civil szervezetekre vonatkozó törvénnyel szemben az EU-ból érkező bírálatokra „ismét bevált taktikájával” reagált. A médiatörvény, a bírák nyugdíjazása és az alaptörvény ügyében alkalmazott megoldással élve „néhány lényegtelen pontban engedett, de az eredeti szándékot megtartotta és érvényesítette”.
Ez a „szalámitaktika” más új törvények, például a menekültügyi jogszabályok esetében is előkerülhet – írta a Spiegel Online szerzője. Egy kutató véleményét idézve hozzátette, hogy az EU jelenlegi szankciós eszköztára hatástalan, az uniós támogatások megvonása viszont hatásos lehet.