Külföldi sajtó Magyarországról – A Politico és a Financial Times a Jobbik elleni vizsgálatról, német lapok a kötelezettségszegési eljárásról

Terjedelmes cikkben foglalkozott pénteken a Politico brüsszeli hírportál és a Financial Times brit üzleti napilap a Jobbik elleni állami számvevőszéki ellenőrzéssel, amely szerint a párt több mint 330 millió forint tiltott támogatást fogadott el.

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy a Jobbik csütörtökön azt közölte: a várható pénzbüntetés miatt kérdésessé vált, hogy részt tud-e venni a jövő évi parlamenti választásokon.
„A Jobbik esetleges választási bojkottja kérdéseket vetne fel a Fidesz győzelmének legitimitásával kapcsolatban (…), illetve aggodalmat keltene a magyar liberális ellenzéki pártok körében” – mutattak rá a cikkben.
Mint írták, támogatottságának növelése érdekében a párt az utóbbi időben a politikai centrum felé mozdult el, eltávolodva korábbi szélsőjobboldali, antiszemita üzeneteitől. A lap által megkérdezett megfigyelők szerint azonban a bírság és a mentelmi jogától megfosztott jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla elleni vádemelés megtörheti a Jobbik felívelését.
A Politico cikkében kiemelte, hogy a mérsékeltebb szavazók felé nyitó Jobbikot tekintik jelenleg a Fidesz legfőbb kihívójának. A hírportál bennfentes forrásokat idézett, amelyek szerint „a kampány folytatódik, a párt nem adja fel a harcot, a Jobbik támogatói dühösek, ez a példátlan támadás pedig aktivizálhatja a tagokat és a szavazóbázist”.
A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a liberális Süddeutsche Zeitung a menekültkvóták ügyében indult európai bírósági eljárással kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.
A FAZ A büszke férfiak címmel közölte Reinhard Müller kommentárját, aki kiemelte, hogy ugyan „meg kell érteni, ha Varsó, Prága és Budapest nem akarja követni a német menekültpolitikát”, de az európai uniós döntéseket nekik is be kell tartaniuk.
Senki sem tudja arra kényszeríteni őket, hogy elfogadják a „nyílt társadalom” gondolatát, és senkinek sem kellene kioktatnia ezeket a „régi európai országokat” arról, hogy mit is jelent a szabadság és a nemzet, mert „amit mások elfelejtettek, azt nagyon jól tudják Varsóban, Prágában és Budapesten”, hiszen nemrég szerezték vissza függetlenségüket, amely nem is áll még biztos alapokon, mert mindhárom állam „frontországgá” lett az Oroszországgal kibontakozott új konfliktusban.
Azonban tudomásul kell venniük, hogy a közös döntések mindenkire érvényesek, így a menekültek szétosztásáról szóló döntés is, amelyet megerősített az Európai Bíróság – tette hozzá a FAZ szerzője, hangsúlyozva, hogy „a konkrét szabályokon túl létezik valami olyasmi is, hogy európai szolidaritás”, és a kelet-európai államoknak nem is kellene jelentős számú menekültet befogadniuk.

A Süddeustche Zeitung Perelni az elvért címmel közölte Florian Hassel kommentárját, aki kiemelte, hogy „aki megszegi az EU-s megállapodásokat, azt meg kell büntetni”. Hozzátette: legfőbb ideje volt, hogy az Európai Bizottság a menekültpolitikában fellépjen Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal szemben, mert elvi kérdésről van szó.
Mégsem valószínű, hogy a három ország enged majd, hiszen „populista kormányaik” számára alapvető fontosságú a menekültpolitikájuk és az „idegenek kirekesztése”. Ezért valószínűleg „inkább fizetnek majd, hogy ne kelljen akár csak egyetlen egy embert befogadniuk” – tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, hangsúlyozva: elfogadhatatlan, hogy a három ország „minden évben milliárdokat fogad el Brüsszeltől, de nem hajlandó teljesíteni az EU-tagságból fakadó kötelezettségeket”.
Hozzátette: minden országnak „meg kell fizetnie azért, ha profitál az EU-ból, de feladja a közös elveket”.