Kósa: meg kell akadályozni, hogy pártok milliárdosok „csicskájává” váljanak

A Fidesz frakcióvezetője szerint meg kell akadályozni, hogy pártok egyszerű „csicskává” váljanak milliárdosok kezében. Kósa Lajos és Halász János frakciószóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon azt mondták: a burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról szóló törvényjavaslatuknak – amelyet „lex csicskának” neveztek – ez a célja.

Kósa Lajos úgy fogalmazott: a baloldalt Soros György mint „nemzetközi spekuláns és dúsgazdag milliárdos finanszírozgatja” különböző politikai célok elérésében, a Jobbikot pedig „Simicska Lajos milliárdos vásárolta fel kilóra”.
Szigorítani kell a finanszírozási rendszeren ahhoz, hogy a magyar politikai közélet ne váljon „milliárdosok homokozójává” – mondta.
Ezért a parlament előtt fekvő törvényjavaslatuk azt írná elő, hogy kampányidőszakon kívül a pártok csak piaci listaáron vehessék igénybe a kültéri hirdetési felületeket. Kampányidőben pedig minden pártnak ugyanolyan feltétellel kell biztosítani ezeket a felületeket – ismertette, hozzátéve: így a baloldal és a Jobbik is „kiszabadulhat a megalázó csicskaszerepből”.
A frakcióvezető megjegyezte: kétharmados törvényről van szó, de ha nem sikerül átvinni a parlamentben, akkor „azok, akik ezt nem szavazzák meg, többet azt a szót, hogy korrupció, csak önmagukra vonatkoztatva ejthetik ki”.
Arra a kérdésre, hogy a korábbi választások alkalmával a Fidesz nem vett-e igénybe a piacinál alacsonyabb összegért Simicska Lajos érdekeltségéhez tartozó kültéri reklámfelületeket, azt felelte: legjobb tudomása szerint nem.
Az előző nap benyújtott 2018-as költségvetési törvényjavaslatot Kósa Lajos a munkából élők büdzséjének nevezte, amely támogatja a munkaalapú társadalom megteremtését, a gyermeket vállaló családokat és az ország biztonságát.
A politikus kiemelte: jövőre tovább emelkedik a minimálbér, a szakmunkás minimálbér, csökken a munkaadói járulék, továbbra is elérhető lesz a családi adózási rendszer, nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, nőnek a nyugdíjak, valamint az otthonteremtésre szánt források, és újabb adócsökkentések is segítik a családokat.
Az ország biztonságára mintegy 100 milliárd forinttal költenek többet – hangsúlyozta, megemlítve továbbá, hogy több pénzt fordítanak az egészségügyre és az oktatásra is.
Összegzése szerint mindenki léphet egyet előre 2018-ban.
A tervezett 9 százalék helyett 7,5 százalék lesz a reklámadó mértéke – közölte Kósa Lajos, jelezve, hogy erről megegyeztek a nemzetgazdasági tárcával.
A kormánypárti politikus azt mondta: addig akarják fenntartani a 7,5 százalékos szintet, amíg nem teljesítik azt az európai uniós kötelezettséget, amely a korábban – az EU által helytelenített szisztéma alapján – a költségvetésbe befolyt reklámadó-bevétel visszafizetését írja elő. Arra a kérdésre, hogy ez meddig tarthat, azt válaszolta: körülbelül négy évig. Ha a visszafizetés megtörtént, utána „újra lehet gondolni” a rendszert – jelezte. Hozzátette, az a kedvezmény megmarad, hogy 100 millió forintig mindenki adómentes, ahogyan a saját áru, szolgáltatás reklámozása is.
A 7,5 százalékos mértéket Kósa Lajos kérdésre azzal indokolta, hogy az adócsökkentés költségvetése jegyében így vélhetően senkinek nem keletkezik magasabb jövő évi adófizetési kötelezettsége, mint amennyit az államtól visszakaphat.
Arról is beszélt, hogy az érintett adózók több lehetőség közül is választhatnak a visszajáró pénzzel kapcsolatban: visszakérhetik, leszámolhatják más adóknál, adóelszámolási számlán tarthatják, és állampapírba is fektethetik.
A szerdai parlamenti szavazásokat értékelve Kósa Lajos kitért a bűnügyi együttműködésről szóló európai uniós irányelv átültetésére, amellyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP nem támogatta az előterjesztést, ami azt jelenti szerinte, hogy ha a szocialistákon múlik, Magyarország nem teljesíti az uniós kötelezettségeit. Az MSZP „aljas módon”, teljesen elvtelenül ott „rombol”, ahol csak tud – fogalmazott, hozzátéve: Isten őrizz, hogy az MSZP megkapja az ország irányításának jogát.
Az agrárkamarai törvény módosításáról a frakcióvezető azt mondta: ha az agrárkamara egy földeladás esetén nem ért egyet az adásvétel jóváhagyásával kapcsolatos helyi önkormányzati döntéssel, bíróság előtt megtámadhatja.
Szólt a villamosenergia-szabályozást érintő jogszabályról is, közölve: az EU a mostani szabályok megváltoztatásával a villamos energia árának meghatározását nemzetiből közösségi hatáskörbe helyezné át, ami veszélyezteti a rezsicsökkentést, és így jelentősen nőne az áram ára. A jelenleg zajló nemzeti konzultáció egyik kérdése éppen erről szól – jegyezte meg. A magyar parlament most úgy döntött: szuverenitási eljárást indít a kérdésben – mondta a politikus, hozzáfűzve: az ellenzék is támogatta ezt, vagyis elismerte, hogy valós veszélyről van szó.
A Fidesz-frakció vezetője nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy elhalasztják-e a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat zárószavazását.
A Lehel Lászlót ért ügynökvádról – amelynek megjelenése óta Lehel felfüggesztette az Ökumenikus Segélyszervezetben végzett elnök-igazgatói tevékenységét – Kósa Lajos szintén kérdésre azt mondta: természetesen nem jó hír, ha valakiről kiderül, hogy beszervezett ügynök volt, de máshogy ítéli meg, ha az az ember később nemzetbiztonsági vezető – mint például a Gyurcsány-érában – vagy ha „egy karitatív szervezetben próbálja (…) talán a múltját is feledtetni”, és jó cselekedettel igyekszik helyrehozni, amit elkövetett.