Juncker: nem ad okot különösebb aggodalomra a jogállamiság helyzete Romániában

Több uniós országban is problémát jelent a jogállamisági elvek szigorú alkalmazása, a romániai helyzet azonban nem ad okot különösebb aggodalomra – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben, miután Viorica Dancila román kormányfővel tárgyalt.

A közös sajtóértekezleten Juncker hangsúlyozta: bár egyeseknek az a benyomása, hogy veszélybe került a jogállamiság Romániában, ő maga „teljes mértékben megbízik a román igazságszolgáltatási rendszerben”.
„Mindent alaposan figyelemmel fogunk követni, ami figyelemmel követhető” – fogalmazott.
Hozzátette, Klaus Iohannis román államfőhöz hasonlóan Viorica Dancila is rendkívül EU-párti, továbbá mindketten elkötelezettek a jogállamisági elvek mellett.
A bizottság elnöke arról számolt be, hogy a találkozón egyebek között a jövő évi román uniós elnökségről, az EU következő költségvetési keretéről, illetve a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmusról és az ország jövőbeli schengeni övezeti tagságáról is egyeztettek.
Juncker emellett elismételte korábbi kijelentését, miszerint a Romániával és Bulgáriával szembeni értékelési mechanizmust a bizottság mandátumának végéig le kell zárni, és hangsúlyozta, hogy a két országot mielőbb fel kell venni a schengeni övezetbe.
Dancila leszögezte, kormánya számára az „európai dimenzió” kulcsfontosságú és az is marad, mindent meg fognak tenni, hogy „nyílt, átlátható és hatékony legyen az együttműködés” az uniós intézményekkel.
A jogállamisági bírálatok kapcsán kiemelte: ha kételyek merülnek fel, a konkrét ügyekről kell beszélni, nem csak általánosságban, erre pedig nyitottak bármikor.
„Az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét biztosítani kell, nem szabad beavatkozni a bírósági ügyekbe” – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ez adott az országában, ahol „nagyon pozitív fejlemények” történnek.
Az Európai Bizottság januárban aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reform miatt. A három törvényből álló igazságügyi csomagból előző héten már a harmadik jogszabály is megbukott az alkotmánybírósági normakontrollon.
Romániában immáron egy éve szerveznek kisebb-nagyobb tüntetéseket azon helyi civil szervezetek, melyek szerint a korrupt politikusok megmentése érdekében akarják átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. A kormányoldal szerint viszont a reform azért szükséges, mivel Románia ügyészállammá vált, ahol sérül az ártatlanság vélelme.
Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos Románia számára, mivel több uniós tagállam is ettől tette függővé felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.