Külföld Ismét a jogállamiság lengyelországi helyzetéről vitatkoztak az Európai Parlamentben Közzétett 2017-11-15 0 Ismét a lengyel jogállamiság helyzetéről vitatkoztak szerdán a képviselők az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén: a felszólalók nagy többsége komoly bírálatokat fogalmazott meg a varsói fejleményekkel kapcsolatban, mások viszont a demokratikusan megválasztott kormány döntéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke mindenekelőtt leszögezte, a jogállamisági kérdések soha nem csak egy adott országot érintenek, hanem a közösség egészét. Kiemelte: a brüsszeli testület „valódi konstruktív párbeszédet” szeretne folytatni Varsóval. Elmondta, súlyos aggályokat vetnek fel az elmúlt időszak történései, a bizottság pedig a továbbiakban is „alaposan és objektíven” értékelni fogja a lengyel fejleményeket, miközben azt várja Varsótól, hogy az uniós sztenderdek mentén szervezzék a bírósági rendszert. Rámutatott: nem működhet úgy az Európai Unió, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, mely szabályok érvényesek rájuk azok közül, melyeket a csatlakozáskor egyébként önként elfogadtak, a parlamenti többség pedig még nem jogosít fel arra, hogy egy kormány bármit megtehessen. „Nagyon keskeny az ösvény a büszke hazafiság és a szörnyű nacionalizmus között” – hangoztatta. Matti Maasikas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország uniós ügyekben illetékes miniszterhelyettese figyelmeztetett, hogy a közös értékeket minden egyes tagállamnak tiszteletben kell tartania. „A tény, hogy a lengyel helyzetről újra meg újra beszélni kell, jelzi, hogy valamilyen gond van” – fogalmazott. Hozzátette, nem helyénvalók a Moszkva és Brüsszel közötti összehasonlítások, akik párhuzamot vonnak a Szovjetunió és az Európai Unió között, azok nincsenek tisztában a helyzettel. Az Európai Néppárt részéről elsőként Janusz Lewandowski képviselő szólalt fel, s példátlannak nevezte, hogy valamely ország politikai imázsát ilyen gyorsan lerombolja egy kormány. A lengyel ellenzéki képviselő mások mellett „az alkotmány lábbal tiprását, az utolsó erdőség kiirtását és az idegengyűlölet megerősödését” is felrótta Varsónak. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető aláhúzta: az EU értékközösség, nem egy „á la carte menü”, amelyből mindenki kiválaszthatja a számára hasznos részeket. „Nem a lengyel nép, hanem a jogállamiság lebontása ellen vagyunk” – közölte. Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció társelnöke kijelentette: „nem párbeszéd, hanem hatalmi harc folyik” az EU és Lengyelország között, „nem a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy kinek az érdekei érvényesülnek”. „Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni” – emelte ki a lengyel kormánypárti képviselő, aki szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz, és figyelmen kívül hagyja, amit Varsó mond. Nem igaz, hogy párbeszédre hívtak minket, csak ultimátumokat küldözgetnek, ami a hivatallal való visszaélés tipikus példája – mondta Legutko, majd pártjának más képviselőivel együtt eltávozott az ülésteremből. Az EP liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt úgy vélekedett, hogy a lengyel kormány „elvesztette a józan eszét”, majd emlékeztetett rá, hogy szombaton „60 ezer fasiszta masírozott Varsó utcáin”, és közölte, soha nem gondolta volna, hogy ez még megtörténhet Európában. Elmondta, a lengyel kormánypárt Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan „illiberális államot” akar kiépíteni, de ez ellentétes a lakosság érdekeivel. Mint mondta, olyan szankciókat kell hozni Varsó ellen, hogy azokkal ne a lengyel állampolgárokat büntessék a kormány intézkedései miatt. Robert Jaroslaw Iwaszkiewicz euroszkeptikus képviselő az EP-t „egyfajta európai tréfának” nevezte, amellyel szemben a több mint ezer éves lengyel állam áll, és álszentséggel vádolta meg az Európai Uniót. Hozzátette, Lengyelországban pusztán annyi történik, hogy a szabadon megválasztott kormány beváltja a választási ígéreteit. Az EP délután nagy valószínűséggel olyan határozatot fogad el a lengyelországi helyzetről, amellyel kezdeményezi az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának előkészítését.