Fidesz-kongresszus – Megkezdődött a tanácskozás

Budapest, 2017. november 12. Résztvevők érkeznek a Fidesz XXVII., tisztújító kongresszusára a budapesti Hungexpón 2017. november 12-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Megkezdődött a Fidesz XXVII., tisztújító kongresszusa vasárnap délelőtt Budapesten, a Hungexpón.

Az egész napos tanácskozást Védjük meg Magyarországot! jelszóval tartják.
A Himnusz hangjai után Tarlós István főpolgármester Budapest nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd a városvezetés és a kormány 2010 óta elért közös eredményeit összegezte. Mint mondta, főpolgármesterként több tucat súlyos problémát örökölt elődjétől, azonban a kormány és a főváros együttműködése révén ezek közül rengeteget – köztük a budapesti közösségi közlekedés súlyos problémáit – sikerült megoldani.

Megjegyezte, a Fidesz és a főváros kapcsolata nem volt mindig súrlódásmentes, azonban ő a kormánypárt mellett áll. Ezt egyebek mellett a megvalósított beruházásokkal, továbbá a Fidesz értékrendjével – egyebek mellett a nemzetállami értékek, a klasszikus családmodell, a határon túli magyarság védelmezésével – fejtette  ki.
Ezután Nagy Gábor Tamás, a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke, I. kerületi polgármester arról tájékoztatott, hogy a kongresszusi küldöttek száma 1619.
Levezető elnöknek Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselőt és Kocsis Máté budapesti elnököt választották meg a küldöttek.
Selmeczi Gabriella azt mondta, a Fidesz történetének legnagyobb kongresszusát tartják.
A Fidesz alapszabálya szerint kétévente kell tisztújító kongresszust rendezni.
A legutóbbin, 2015 decemberében újraválasztották a párt elnökévé Orbán Viktor kormányfőt, alelnöknek pedig Pelczné Gáll Ildikót, Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort és Németh Szilárdot választották meg a küldöttek.

Orbán: védjük meg Magyarországot!

Magyarország meg fogja védeni határait, meg fogja akadályozni a „Soros-terv” megvalósítását, és végül ezt a küzdelmet is megnyeri – mondta Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke vasárnap a kormánypárt XXVII., tisztújító kongresszusán, Budapesten, a Hungexpón.

Amikor azt mondjuk, „védjük meg Magyarországot”, akkor azt hirdetjük: meg kell védenünk a munkát, a családot, a biztonságot, a törvények uralmát, az eredményeket, a magyar kultúrát és a jövőnket – hangsúlyozta a pártelnök-miniszterelnök.
Szavai szerint a „Soros-birodalom” fenyegeti Magyarországot, mert útjában állunk annak a tervnek, amely a nemzeteket fel akarja számolni, és kevert népességű Európát akar létrehozni. Ezért a „Soros-terv” végrehajtása érdekében egész Európában el akarják takarítani az útból a nemzeti érdekeket képviselő kormányokat, „ideértve bennünket is” – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: „Soros NGO-i” behálózták az európai döntéshozatal összes meghatározó fórumát, jelen vannak egyes magyar pártok hátországaiban is, és úgy viselkednek, mint egykor a szovjet kommunista párt agitációs és propagandaosztályának aktivistái, de „mi, vén csatalovak már szagról megismerjük őket”. A „Soros-katonák” is meg akarják határozni ugyanis – folytatta a kormányfő -, mit tegyünk, mit mondjunk, mit gondoljunk, sőt hogy minek tartsuk magunkat: ennek a világnak nincsenek biztos pontjai, nem világos, ki a férfi, ki a nő, mi a család, mit jelent magyarnak és kereszténynek lenni, harmadik nemet kreálnak, a hitet kifigurázzák, a családokat feleslegesnek, a nemzeteket elavultnak tartják.
A „Soros-tervnek” a migráció csak az eszköze, hogy azzal meggyengítse a nemzeteket, és megadja a kegyelemdöfést a keresztény kultúrának – mondta a miniszterelnök, kijelentve ugyanakkor: „amit nem tűrtünk el a szovjet birodalomtól, azt nem fogjuk eltűrni a Soros-birodalomtól sem”.
„A Soros-terv súlyosan veszélyezteti mindennapjaink biztonságát is. Európa bevándorlóországaiban gyakorivá váltak a terrorcselekmények, nőtt a bűnözés, megsokszorozódott a nőkkel szembeni erőszak, és újra felcsap az antiszemitizmus. Ez az, amit meg kell akadályoznunk, ez az a veszély, amelytől az országot meg kell védenünk” – mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz már ma is készen áll a választásokra. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Fidesz éppen attól Fidesz, hogy sohasem elégszik meg a választások megnyerésével. „Ennél jóval többet akarunk: azt is keressük, kutatjuk – és ha jó passzban vagyunk, meg is találjuk -, mi is a mélyebb értelme a soron következő választás megnyerésének, mit is kell tennünk azért, hogy a Fidesz győzelmével egész Magyarország és minden magyar nyerhessen” – fejtette ki.
A Fidesz élére újabb két évre újraválasztott Orbán Viktor három feladatot jelölt meg: megerősíteni mindazt, amit az elmúlt hét évben elértek; elmélyíteni politikájuk szellemi és lelki alapjait; és megvédeni Magyarország jövőjét, mert „végre-valahára összeszedtük magunkat”.
A miniszterelnök az ország állapotát értékelve úgy fogalmazott: egy beomlással fenyegető gazdaságot kellett megmenteni, s mindez az ország összes lakosa által vállalt, közös erőfeszítéssel sikerült. Fontosnak nevezte, hogy az eredmények ne csak a gazdasági számokban mutatkozzanak meg, hanem az emberek mindennapjaiban is beálljon a változás, mindenki megélje azt, és minden évben léphessen egyet előre.

Kifejtette: a sikeresebbek számára ehhez az értelmetlen korlátok, bürokratikus akadályok lebontására volt szükség, a nemzetgazdaság törzsét adó, se szegény, se jómódú emberek helyzetének javítása azonban „keményebb dió volt”. Nekik vissza kellett adni az elvett munkahelyeket, meg kellett erősíteni a munka értelmébe vetett hitet, és becsületesen elvégzett munkájukból tisztességes megélhetést kellett adni – mondta Orbán Viktor, aki szólt arról is, hogy több százezer embernek kellett megnyitni a felemelkedés útját és eredményt elérni ott, ahol egész régiók szakadtak le.
Az ezzel kapcsolatos intézkedések közé sorolta a rezsicsökkentést, hogy segély helyett munkát biztosítottak, az ingyenes gyermekétkeztetést és a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást. Mindenkinek esélyt adtak a becsületes, törvénytisztelő életre – hangoztatta, hozzátéve: aki nem élt vele, az a törvény szigorával találta szembe magát.
Kormányzásuk további eredményei között említette a gyermekes családok bőkezű támogatását – és egyúttal annak kimondását, hogy a gyermekekből megélés életformájának nincs jövője -, a közbiztonság „gatyába rázását” – amiért szerinte Pintér Sándor megkaphatná Európa legjobb rendőre és belügyminisztere címet -, a tartós és tömeges munkanélküliség felszámolását, valamint a bérek érezhető mértékű emelését.
Szerinte a jelenlegi kormánynak még legalább négy évig hivatalban kellene maradnia, hogy megerősítse az eddig elért eredményeket úgy, hogy azok már visszafordíthatatlanokká váljanak. Ezért a jövő évi parlamenti választás tétje nagyobb, mint a 2014-esé volt – jelezte.
Véleménye szerint ma Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik. A magyarok nem számíthatnak az ellenzékre, amely a legfontosabb döntéseket – így például a családi adókedvezményt, az adócsökkentést, a Nők 40 programot, a földtörvényt, a devizahitelesek mentőcsomagját és a betelepítést tiltó alkotmánymódosítási javaslatot – sem szavazta meg – hangsúlyozta a Fidesz újraválasztott elnöke.
„Könnyen belátható, hogy összeroskadó és önmarcangolásba süllyedt szocialistákkal, pénzért és hatalomért mindenre képes, nemzeti radikálisból cicapárttá vedlett alakulatokkal nem lehet se tartóssá, se visszafordíthatatlanná tenni a mindennapi élet biztonságát” – fogalmazott.

Orbán Viktor beszédében arra hívott fel: vegyék észre, hogy a korszellem nem azonos a médiaszéllel.
A korszellem a mi oldalunkon áll, a keményen dolgozó, felelősséget vállaló, családjukról gondoskodó, hazájukat szerető és keresztény gyökereikhez ragaszkodó európai emberek oldalán – jelentette ki.
A kormányfő arról beszélt: az európai emberek tízmilliói naponta keményen dolgoznak és küzdenek, hogy felszínen tarthassák magukat és családjukat, biztonság és rend után vágyakoznak, egyre erősebben kapaszkodnak kulturális identitásukba, és naponta harcolnak megszokott európai életük minden négyzetméteréért. „Mi vagyunk többségben”, elsöprő többségben, és csak idő kérdése, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában és az egész nyugati világban „győzni fogunk” – tette hozzá.
Kijelentette: harc és küzdelem van és lesz, és ez odavezet, hogy a következő évtized európai vitái az identitás, az emberek, a népek, a nemzetek, az országok, sőt a kontinensek mivolta körül forognak majd.
Beszélt arról is, hogy a sikerünk azon múlik, milyen minőségűek, mennyire szilárdak a politika szellemi alapjai.
A kormányfő elutasította az emberek egymással szembefordításának politikáját, kijelentve: a Fidesz és a KDNP nemzeti alapon, az együttműködés és a békesség pártján áll.
Ezzel szembeállította azt az újfajta politikát, amelynek középpontjában „a kultúrájából, nemzeti, vallási és nemi identitásából kiforgatott, ösztönvilágára visszabontott ember áll”, maga a „homo brüsszelikusz”. Ez a politika Európában mindig barbársághoz vezetett – jelentette ki.
Orbán Viktor azt is mondta: vannak olyan országok, amelyek „posztkeresztény és posztnemzeti” korszakba akarnak lépni. Különböző megítélések vannak a kérdésben, azonban úgy biztosan nem lesz egység, ha egymásra akarjuk kényszeríteni a másik gondolkodásmódját, érdekeit és céljait – tette hozzá.
Akkor maradhat fenn az európai egység, ha elfogadjuk egymás különbségeit, ha kölcsönösen megadjuk a kijáró tiszteletet és ha „európai egyesült államok” helyett az európai nemzetek szabad szövetségét hozzuk létre – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő kitért arra is: jövő tavasszal lesz 30 éve, hogy az ELTE Bibó kollégiumában zászlót bontottak. Bár sokan mosolyogtak, amikor párttá alakultak, és elindultak a választásokon, de ma mégis ők vannak itt, s szövetségeseikkel Közép-Európa legnagyobb pártja, legsikeresebb politikai közössége az övék – mutatott rá Orbán Viktor. Azt, hogy az akkori és mostani párt mennyiben azonos egymással, egy hasonlattal érzékeltette: annyira, amennyire bármely 30 éves egy egyévessel, illetve egy patak azzal a folyammal, amellyé a megtett út során szélesedik. Kiemelte: egy nemzedéki pártból európai néppárttá izmosodtak.
Kitért arra is, hogy a magyar választóknak köszönhetően háromszor kerültek kormányra és éltek a bizalommal. Felidézte a jelentősebb kormányzati intézkedéseket, és hangsúlyozta azt is: az eltelt három évtizedben nagy dolgokat vittek véghez. Ugyanakkor most kell szerénynek lenni, mert most van mire – fogalmazott a kormányfő, aki beszéde végén köszönetet mondott, hogy egy ilyen fantasztikus politikai közösség tagja lehet.
A tisztújító kongresszuson Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára – aki az európai számvevőszéki taggá választott Pelczné Gáll Ildikót váltja az alelnöki poszton – 1297 szavazatot kapott a küldöttektől. A már eddig is alelnök Gulyás Gergely országgyűlési frakcióvezetőt 1310, Kubatov Gábor pártigazgatót 1298, Németh Szilárdot, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökét pedig 1281 szavazattal választották újra.

Semjén: ha egységesek vagyunk, győzni fogunk

– Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fidesz tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a nagy tanulság, amit mindig szem előtt kell tartani, hogy 1994-ben, bár a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldalnak lett végül kétharmados mandátumtöbbsége.
Azaz, ha „mi darabokban vagyunk, ők pedig egységesek, vesztünk, ha mi egyben vagyunk, ők pedig darabokban, akkor nyerünk” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Rámutatott: a szövetség csak akkor lehetséges, ha az egy táborban lévők elfogadják egymást és nem tekintik szavazatkonkurenciának a másikat.
A kormányfő helyettese kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége, amihez a politikai belátáson és filozófiai alapon túl még valami kell, az emberi minőség. Ez náluk megvan, ez egy értékrendi alapokon nyugvó, „kipróbált bajtársi közösség”, míg a baloldal olyan mint egy tál skorpió – mondta.
Jelezte: a polgári-keresztény-nemzeti világban minden szövetségesüknek saját értékgazdagságával otthona van.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy megcselekedték, amit 2010-ben vállaltak, megtörtént a nemzet közjogi egyesítése, és megvan az egymilliomodik új állampolgár.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte:  a magyarságon belül a legnehezebb helyzetben az ő közösségük van. Hozzátette: a rendszerváltozás után a Fidesz volt az, amelyik a „fogai között tartva” átvitte a magyarságot a „túlsó partra”. Köszönjük! – mondta a külhoni magyar vezető.
Kitért arra is, hogy a többi határon túli magyar közösség is küzd helyzete javításáért. Felhívta a figyelmet a Minority SafePack kezdeményezésre.
Rámutatott:  a felvidéki Magyar Közösség Pártja újra megpróbálja megteremteni a magyar érdekképviseletet, majd kiemelte Pásztor István tevékenységét a Délvidéken.
Mint mondta, harcuk nemcsak Kárpátaljáról és Magyarországról szól, hanem arról is, hogy ne engedjék, hogy újabb ordas eszmék éket verjenek közéjük, és hogyan maradhassanak meg magyarnak és kereszténynek Európában. Védjék meg Magyarországot és a Kárpát-medencei magyarságot! – hívott fel Brenzovics László.
Schmitt Pál volt köztársasági elnök azt mondta: újabb verseny, erőpróba előtt állnak, és minden tudásukra, hitükre, akaraterejükre szükségük lesz.
Hinni kell a lelkiismeretesen elvégzett munkában és hinnünk kell magukban, a választott vezetőinkben és a nemzet egységében – hangoztatta.
Kitért arra is, hogy meglett volna a gazdasági fedezete a budapesti olimpia megrendezésének, de „jött egy álomgyilkos, rossz pillanat”, és az álom szerte foszlott.
A tanácskozáson köszöntötték többek között Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét, Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökét, Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Menyhárt Józsefet, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökét, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, Jakab Sándort, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Horváth Ferencet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnökét, valamint a diaszpóraszervezetek képviselőit.

Kövér: meg kell védeni Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegét

– A 2018-as parlamenti választást is sorsdöntőnek tartja Kövér László házelnök, aki szerint a választás tétje az, hogy „megvédjük-e, ami a miénk, amiért megküzdöttünk”.

A Fidesz országos választmányának elnöke vasárnap a kormánypárt tisztújító kongresszusán, Budapesten azt mondta: meg kell védeni a rendbeszedett pénzügyeket, a teljes foglalkoztatottság esélyét, a tartósan növekvő gazdaságot és jövedelmeket, a családtámogatási rendszert, valamint a közteherviselés új szisztémáját, amellyel bevonták a közcélok finanszírozásába a bankokat és a multinacionális cégeket, amelyek addig „korlát nélkül szivattyúzhatták ki az extraprofitot, amelyért meg sem dolgoztak”.

Ezen felül meg kell védeni a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét, a biztonságot – hangsúlyozta a politikus, utóbbival kapcsolatban pedig kijelentette: „nem akarjuk, hogy egyszer majd egy baloldali politikus bennünket is azzal próbáljon vigasztalni, hogy a terror a nagyvárosi lét immáron elkerülhetetlen velejárója”.
„Meg kell védeni a kultúránkat, hitünket, nyelvünket, önazonosságunkat, Magyarország szuverenitását, önrendelkezését, nemzeti jellegét” – sorolta Kövér László.
Európa, a kontinens határainak, szabadságának és demokratikus rendjének védelmét is szorgalmazta, kiemelve ezzel kapcsolatban, hogy a magyar választás európai jelentőségű is lesz.
Európa ma egy politikai, gazdasági és szellemi fegyverekkel vívott világhatalmi harc színtere, benne Magyarország pedig „a normalitás kevés megmaradt bástyáinak egyike, talán legerősebbike” – mondta.
„Ha nem leszünk képesek megvédeni, akkor jelentősen csökken annak esélye, hogy Európa fennmaradhat mint a nemzeti kultúrák sokszínű terepe” – fogalmazott.
A legközvetlenebb fenyegetés – folytatta – a „tömeges bevándoroltatás”, de ugyanaz a küzdelem zajlik a médiában, a kultúrában, az oktatásban, a nyelvhasználatban, mindenütt: „lezülleszteni, erkölcseiben szétzilálni, önazonosságában megroppantani (…), korlátlanul manipulálhatóvá tenni mindannyiunkat; ez a Soros-félék nyitott társadalma, az ő perverz szép, új világuk célja”.
A házelnök arról is beszélt, még 1994-ben sem hitte volna el, hogy „a kommunizmus bukása után fenyegethet minket egy még aberráltabb rendszer, amely az ember társadalmi meghatározottsága után már annak biológiai meghatározottságát is vitathatóvá teszi”. Ahogyan azt sem, hogy „a nyugati média (…) az egypárti sajtónál összehasonlíthatatlanul hatékonyabban manipulálja a társadalmat”, és hogy „a Kommunista kiáltvány és a Mein Kampf után van még a gonosznak a világ számára új mondanivalója” – tette hozzá. „Azt hittük volna el a legkevésbé, hogy a (…) liberális demokráciának hazudott új totalitarizmus elleni küzdelemben nemcsak a vezető szerep lesz a miénk, hanem szinte magunkra is maradunk” – fogalmazott.
Kövér László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy noha a magyarországi ellenzék „intellektuális korlátoltságából fakadóan a kérdéseket sem érti”, az európai politikai elit jelentős része pedig elárulta választóit, ennek ellenére az európaiak többsége „a mi pártunkon áll”.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, alelnöke azt emelte ki, hogy az ellenzék minden trükköt, fortélyt bevetett az időközi választásokon, ennek ellenére a Fidesz az esetek közel kétharmadában nyert.
A Fidesz kilenc alkalommal nyert népszavazáson, parlamenti, önkormányzati és EP-választásokon 2006 ősze óta – ismertette, hozzátéve: kétszer is megtörtént, hogy közel 3,4 millióan támogatták az álláspontjukat.
A pártigazgató azt is mondta: a múltbeli sikerek ellenére csak pillanatokra ugyan, de elkezdenek aggódni. „Az nem történhet meg ismét, ami 2002-ben” – jelentette ki, utalva a béremelések, gazdasági növekedés után elveszített választásra.
Kubatov Gábor minden eddiginél fontosabbnak nevezte a jövő tavaszi választást, ami értékelése szerint „a végén nagy meccs lesz”.
Kifejtette azt is, miért akarnak győzni. Az indokok közé sorolta, hogy van, aki a 40-es években a családjával történtek miatt, mások 1956-os terror miatt, megint mások a 2006. október 23-án az Astoriánál történtek miatt állnak a párt mellett. „Van, aki a szülei emlékéért, van, aki a tőlük kapott szellemi örökségért, van, aki a gyerekeiért, van, aki az unokái jövője miatt támogat minket” – sorolta.
A pártigazgató az érvek között említette a gazdaság talpra állítását, sok 100 ezer munkahely létrehozását, a határok védelmét.
„Nagyon sokan vannak, akik pusztán azért állnak mellettünk, mert egy napot se tudnak leélni anélkül, hogy ne gondolnák, hogy magyarnak lenni kiváltság” – fogalmazta meg.
Kubatov Gábor szerint ha mindent megtesznek, akkor meglehet a győzelem és – az MSZP mostani helyzetét látva – még az is előfordulhat, hogy a múltat sikerül végképp eltörölni.
A testületi beszámolók elfogadását követően a kongresszuson módosították az alapszabályt, majd a szavazatszámláló bizottság részéről Kontrát Károly közölte: a Fidesz elnöki posztjára Orbán Viktor az egyedüli jelölt, alelnöknek pedig Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Novák Katalint jelölték.
Ezután egyórás szünetet rendeltek el a tisztújításra.

Gulyás: a Fidesz kormányzása idején azok is otthon érzik magukat, akik nem rá szavaztak

– A Fidesz olyan párt, amelynek kormányzása idején azok is otthon érzik magukat az országban, akik nem rá szavaztak – fogalmazott Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a párt tisztújító kongresszusán vasárnap.

A kormánypárt parlamenti frakcióvezetője Magyarországot egy biztonságos, stabil és fejlődő szigetnek írta le egy válságokkal teli világban. „Ahhoz, hogy ezt megőrizzük, egy út áll előttünk: magabiztos győzelem tavasszal, példa nélkül állóan, harmadszor, megszakítás nélkül” – jelentette ki, azt is megfogalmazva: ez 1990 óta soha senkinek nem adatott meg. „Mi ezt megítélésem szerint kiérdemeltük” – hangoztatta.
Gulyás Gergely az ellenzék helyzetét is jellemezte, a Jobbik „aktuális sikerének” nevezve, hogy a párt elnökéről, Vona Gáborról az a Havas Henrik ír könyvet, aki eddig egyebek mellett egy prostituáltról, pornóról, heroinistáról írt ilyet.
Megjegyezte azt is, hogy a baloldali „pártok és pártocskák” jobban utálják egymást, mint a Fideszt. Ez „nem az erőnket, hanem a felelősségünket növeli” az országgal és egymással szemben – hangoztatta.
A választópolgárok meggyőzésének legjobb eszközeként hivatkozott a közös eredmények megjelenítésére. A kormánypárti politikus példaként hozta a 4 százalékos gazdasági növekedést, az elmúlt 35 év legalacsonyabb inflációját, a munkanélküliségi mutatókat.
Kitért arra is, hogy a kormány családpolitikája sokat javított a helyzeten, de Magyarországon még mindig többen halnak meg, mint amennyiben születnek. Tavaly sikerült eljutni először oda, hogy több magyar jött vissza, mint amennyi külföldre ment.

Gulyás Gergely kötelességnek nevezte, hogy olyan magyar hazát teremtsenek, amely minden magyart hazavár.
Értékelése szerint a migrációs válság megmutatta, hogy Magyarország ma Európa lelkiismerete. Minden Brüsszellel szembeni kritika ellenére, az uniós tagságot legnagyobb mértékben éppen a magyarok támogatják – hívta fel a figyelmet, toleranciára kérve Nyugat-Európát a közép-európai állásponttal szemben.
Szájer József EP-képviselő előbb a Fidesz-KDNP volt és jelenlegi női EP-képviselőinek munkáját méltatta, majd kitért Ulrike Lunacek volt zöldpárti osztrák képviselőre, aki az elmúlt években sokat támadta Orbán Viktort. Az azóta bukott politikus esete szerinte azzal a tanulsággal jár, hogy ha valaki Magyarországot, a magyarokat méltatlanul támadja, jó megnézni, ki áll mögötte, s neki sem árt, ha hátranéz, hogy az általa vallottakat támogatják-e.
Szájer József úgy látta: egész Európát eluralta a bizalmatlanság az állam és politikai intézményei iránt, és ez azzal fenyeget, hogy az emberek magában a demokráciában csalódnak. Nem csoda, mert azt látják, hogy az őket képviselni hivatott választott intézmények egyre tehetetlenebbek, egyre kisebb befolyással rendelkeznek.
A demokráciát a politikusok részéről az emberekkel folytatott konstans párbeszéd mentheti meg – mutatott rá.

Rogán: a valódi veszély a határon túlról érkezik

   – Soros György birodalma mindennel szembemegy, ami nekünk szent és fontos, a rombolást tűzte ki célul – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Fidesz tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten.

Rogán Antal beszélt arról, hogy az ellenzék több javaslatot nem szavazott meg, a kormánypártok magukra maradtak a parlamentben, amikor a határon túli magyarokról, a bankok és multicégek megadóztatásáról vagy a gyermekek után járó adókedvezményekről volt szó, és a nemzet nagy kérdéseiről szóló alaptörvény-módosításban sem számíthattak másra.
Azt mondta: az MSZP-nek és Gyurcsány Ferencnek harmadjára is sikerül ugyanabba a folyóba lépni, a Jobbiknál pedig az a kérdés, melyik évben indítanak először kamiont a Pride-on vagy biztatnak Gyurcsány jelöltjeinek támogatására.
Úgy fogalmazott: a valódi veszély nem a magyar ellenzékből, hanem a határon túlról érkezik. „Van egy ember és van egy terve” – emelte ki, hozzátéve: Soros György birodalmát csak az extraprofit érdekli, soha nem teremt értéket.
A milliárdos gazdasági és pénzügyi tevékenységét az EU-ban és a világon botrányok és büntetőeljárások kísérik, ma mégis államfőnek kijáró tisztelettel fogadják Brüsszelben – mondta.
A miniszter szóvá tette azt is, hogy Soros György médiahálózata nem beszél az európai terrorhullám áldozatairól, nekik sok száz európai család fájdalma nem számít, de címoldalakat töltenek meg az illegális migránsok szenvedéseivel – hozta példaként, hozzátéve: ez a hálózat habozás nélkül Ahmed H. pártjára áll, és a bűnelkövetőket védi az áldozatokkal szemben.
Bírálta azt is, hogy nem a no-go zónák felszámolását, hanem azok törvényesítését tűzték ki célul, azt akarják, hogy az európai normák, szokásjog és törvények ne legyenek érvényben különböző városnegyedekben. Ez egyenes út a káosz felé – vélekedett Rogán Antal.
Azt is mondta: voltak már hasonló ellenfeleik. Példaként hozta, hogy 2006 októberében „az akkor éppen hatalmon lévő kommunisták újra az emberek közé lövettek”. Kellett a bátorság a küzdelemhez, hát még a győzelemhez – fűzte hozzá, jelezve: a „kommunisták törpepárttá lettek”, és 2016 októberében utoljára jelent meg „1956 novemberének kommunista propagandalapja”, a Népszabadság.
A történtekkel párhuzamot vonva azt emelte ki: a „Soros-birodalom hadosztályaival” szemben is bátornak kell lenni.