Évértékelő – Csehországban 2017 Andrej Babis éve volt

Csehországban egyértelműen Andrej Babis évének minősíthető 2017. A szlovák származású multimilliárdos vállalkozóból lett politikus gyakorlatilag az egész évben a közélet figyelmének középpontjában volt, és neve szinte le sem került a televíziók képernyőjéről, az országos napilapok első oldalairól.

Az 1954-ben született Andrej Babis számára, aki Csehország második leggazdagabb állampolgára (vagyonát mintegy 88 milliárd koronára – ezer milliárd forintra – becsüli a Forbes magazin) az év nem a legjobban kezdődött: miután januárban életbe lépett az összeférhetetlenségi törvény módosítása, miszerint kormánytagok nem birtokolhatnak nagyvállatokat és országos médiákat, a pénzügyminiszter Babisnak speciális, úgynevezett megbízotti alapokba kellett helyeznie az Agrofert holdingot és a szintén tulajdonában lévő sajtóorgánumokat, köztük a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny befolyásos országos napilapokat.
Bár ennek megtétele után Babis formálisan már megfelelt a törvény követelményeinek, a cseh politikai színtér szinte minden pártja és a média nagyobbik része továbbra is támadta, minek következtében a politikus májusban távozni kényszerült a koalíciós kormányból. Folyamatos bírálatok érték múltbeli tevékenysége miatt, elsősorban azt vetik szemére, hogy a rendszerváltás előtt állítólag együttműködött a kommunista állambiztonsággal és tíz éve jogtalanul jutott uniós pénzekhez.
Ez a Gólyafészek nevű szabadidő központ ügye. A gólyafészek építésének éveiben, 2007-ben és 2008-ban a cseh sajtó szerint az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa akkor Andrej Babis volt. Ezután a cég ismeretlen tulajdonba került, minek következtében – mint kisebb vállalkozás – jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kaphatott volna uniós támogatást. A Gólyafészek 50 millió cseh koronás (580 millió forint) uniós támogatást szerzett. Néhány, a pályázatban meghatározott év után újra az Agrofert része lett. Az ügyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja.
A cseh rendőrség bűnügyi eljárást indított Babis ellen, a politikust uniós támogatással való visszaéléssel vádolják. A képviselőház Babist megfosztotta mentelmi jogától és kiadta a rendőrségnek. Az októberi választásokon Babis új mandátumot szerzett, de a rendőrség ismét kérte a parlamenttől az időközben miniszterelnökké lett politikus kiadatását. Erről azonban már csak 2018-ban születik döntés. Nem zárult le az ügynökvád sem, s Babis mindkettő miatt továbbra is a támadások kereszttüzében áll.
Babis májusban minden követ megmozgatott azért, hogy ne kelljen távoznia a pénzügyminiszteri tisztségből, de Bohuslav Sobotka akkori szociáldemokrata kormányfő végül keresztül vitte akaratát. A prágai sajtó úgy véli: ekkor Babis, bár az általa vezetett ANO mozgalom tagja volt a kormánykoalíciónak, tulajdonképpen arra kapott lehetőséget, hogy attól kezdve már kormánykoalíciós partnereit is támadhassa, bírálhassa és minden erejét a választási kampányra fordíthassa. Az eredmény nem maradt el: az ANO magasan megnyerte az októberi választást és a 200 tagú alsóházban 78 mandátumot szerzett. Andrej Babis, az ANO elnöke, decembertől Csehország új kormányfője és nem győzi hangsúlyozni: úgy kapott bizalmat a választóktól, hogy azok ismerték a politikai ellenfelei által az ellene felhozott vádakat.
A büntetőeljárás esetleges felújítása miatt azonban úgy néz ki, hogy az ANO elnöke – legalábbis az első próbálkozásra – nem fog tudni többségi támogatottságú kormányt felállítani. Szinte minden párt elutasította. Kisebbségi kormánya, amely az ANO képviselőiből és független szakemberekből áll, január 10-én terjeszti a parlament elé programját és kér bizalmat maga iránt. Milos Zeman államfő, aki Babis nagy szövetségesének számít, már előre jelezte: amennyiben megbukna az első kormányalakítási kísérlet, a második körben is Babist fogja megbízni a kabinet megalakításával. Egyes vélemények szerint ez már sikeres lehet, de a siker nem vehető biztosra.
Andrej Babis tehát eddigi közéleti karrierje csúcsára érkezett. A 2017-es év azonban Csehország számára is sikeresnek minősíthető. A gazdaság jól teljesít, s az eddigi eredmények szerint négy százalék körüli GDP-növekedés várható. A reálbérek gyorsan emelkednek, az országos átlag 29 ezer korona (334 ezer forint) körül van, míg a munkanélküliség négy százalék alá csökkent. Bár a társadalom politikailag megosztott, vagy inkább sokrétű, a szociális feszültség minimális, s az országban nyugalom honol.
Bár Csehországban nincsenek illegális bevándorlók, a prágai kormányzat következetesen tartja a visegrádi négyek közös vonalát, és az Európai Unióban elutasítja a kvótákat. Brüsszel emiatt Csehország ellen (Magyarország és Lengyelországgal ellen is) kötelezettségszegési eljárást indított. Babis személyes találkozót kért Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől, hogy megpróbálja meggyőzni őt Prága (és a V4-ek) álláspontjának helyességéről.
Csehország ugyan elutasítja az illegális bevándorlást, de támogatja és ösztönzi a munkaerőbehozatalt, elsősorban Ukrajnából. Csehországban jelenleg már mintegy 550 ezer külföldi él, s a gazdasági kamara szerint sürgősen legalább további 200 ezer idegenre lenne szüksége a cégeknek. Ezt Andrej Babis is támogatja.
A cseh-magyar kapcsolatok 2017-ben is probléma mentesek és jól fejlődtek, amit Áder János államfő decemberi hivatalos látogatása is bizonyított. A kereskedelmi forgalom értéke nyolcmilliárd euró körül mozog. A mintegy tízezres csehországi magyarságot a cseh kormányzat is támogatja. Legnagyobb szervezetük, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége képviselve van a prágai kormány mellett tanácsadóként működő kisebbségi tanácsban.