EP-bizottsági vezető: rutinlátogatást tett a delegáció Magyarországon

A vizsgálatok rendszerességének és rutinjellegének hangsúlyozásával kívánta tompítani az uniós strukturális alapok felhasználásának ellenőrzésére tett látogatások „szenzáció jellegét” az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Szakbizottságának vezetője.

A kilenc európai parlamenti képviselőből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló delegáció vezetője, Ingerborg Grässle a szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület 2011 után most járt a második alkalommal Magyarországon, és hozzátette „többször kellene jönnünk, hogy elvegyük a látogatások szenzáció jellegét”. Hangsúlyozta: teljesen normális, a strukturális alapok felhasználásának jogszerűségére koncentráló munkalátogatás volt a mostani.
A delegáció szeptember 18. és 20. között az Európai Unió által finanszírozott beruházásokat keresett fel, és kormányzati döntéshozókkal folytatott megbeszélések mellett a civil szféra képviselőivel is találkozott.     Látogatása során a delegáció megvizsgálta a 4-es metró beruházást, a felcsúti kisvasutat, az V. kerületi Város Szíve projektet is. A kisvállalkozások támogatására indított uniós program eredményeinek a felmérésére a delegáció a Bodri Pincészetet kereste fel.
Ingerborg Grässle az M4 beruházásról annyit mondott, hogy az év végére adnak ki részletes jelentést a projektről. Hozzátette: a legfőbb ügyésszel „gyümölcsöző” tárgyalást folytattak az ügyben.
A felcsúti kisvasút a nagy médiavisszhang miatt került a testület látóterébe – mondta. A beruházás hasznosságát firtató kérdésre hangsúlyozta, hogy a testületnek nem feladata minősíteni a meghozott beruházási döntéseket, az az illetékes helyi testületek kizárólagos joga. Az ellenőrző szakbizottság csak a támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgálja. „Nem csak szavakban vagyunk demokraták, de aszerint járunk is el” – fűzte hozzá.     Megjegyezte: a látogatás során rendkívül sok félreértéssel volt kénytelen szembesülni a testület munkáját illetően, örömmel tapasztalta ugyanakkor az együttműködési készséget a politikai vezetők részéről.     A civil szervezetekkel folytatott megbeszéléseiket összefoglalva elmondta, hogy azok leginkább az uniós pénzek felhasználásának hatékonyságát és a pályázatok tisztaságá kritizálták. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szakbizottság „nem áll egyik oldalra sem”, nem akar senkinek a politikai eszközévé válni és nem áll szándékában befolyásolni a következő választásokat sem.     A közelgő választásokkal kapcsolatban a látogatás időzítésére vonatkozóan feltett újságírói kérdésre Ingerborg Grässle válaszában hangsúlyozta, hogy a magyarországi látogatás időpontját az összes politikai csoport még 2016-ban hagyta jóvá. Megjegyezte, hogy a választások pontos időpontja még nem ismert, de legalább fél évvel járunk előtte, így nem lehet befolyásolásról beszélni.     A testület látogatását összességében értékesnek minősítette a delegáció vezetője. Elmondta, hogy az előző, 2011 látogatás óta láthatóak az elért eredmények. „Látjuk a fejlődést és az életminőség javulását” – fogalmazott. Kiemelte, hogy a hiányosságok felderítésében sem a vizsgált ország kipellengérezése, hanem a tapasztalatgyűjtés, a problémák megoldását szolgáló adatbázis felépítése a cél. „Az EU egymillió projektet finanszíroz, évente 160 milliárd euró felhasználását kell felügyelnünk és garantálnunk, hogy az alapokat a kitűzött célra hatékonyan használják fel” – fogalmazott.     A mostani jogalkotási ciklus alatt a bizottság ellátogatott Horvátországba, Németországba, Görögországba, Olaszországba, Lengyelországba, valamint Jordániába, az Egyesült Államokba, Libanonba, Törökországba és Ukrajnába is. Minden látogatás után jelentést készít az Európai Bizottság felé is, amely szerv az EU költségvetésének legnagyobb részét kezeli. A delegációs utazások során tapasztaltakat az éves költségvetési mentesítési eljárás során is figyelembe veszi az Európai Parlament.