Elutasította a román szenátus március 15. ünneppé nyilvánítását

Elutasította a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa hétfőn azt a törvénytervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényjavaslatát csak 8 szenátor támogatta, 11-en tartózkodtak, 82-en pedig a tervezet elvetésére szavaztak.
A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió.
A hétfői plenáris vita során a kezdeményezők részéről felszólaló Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt mondta: az RMDSZ azt a normalitást szeretné intézményesíteni, amellyel az utóbbi két évtizedben viszonyultak a tisztségben lévő román miniszterelnökök és államfők a magyarság legfontosabb ünnepéhez, felköszöntve március 15. alkalmából magyar nemzetiségű polgártársaikat.
A tervezet leghangosabb ellenzője az ellenzéki Népi Mozgalom Pártját (PMP) vezető Traian Basescu korábbi államfő volt, aki azt állította: az RMDSZ tervezete a románok „megalázását” célozza, hiszen a magyarság „három nemzeti ünnepe” közül pont március 15-ét akarja „megünnepeltetni Romániával”, amely szerinte a pesti forradalom 12. pontját, Magyarország és Erdély unióját, és az erdélyi érchegységi román-magyar véres összecsapásokat idézi.
Cseke Attila felhívta Basescu figyelmét arra, hogy sem az RMDSZ törvénytervezete, sem maga az 1848-49-es forradalom nem a románság ellen irányult, az RMDSZ pedig nem Románia nemzeti ünnepeként, hanem a romániai magyarság napjaként akarja elismertetni március 15-ét.
László Attila, Kolozs megyei szenátor arra emlékeztetett, hogy több más romániai nemzeti kisebbség ünnepe kapott már hasonló hivatalos elismerést Romániában, az ilyen jogszabályokra pedig azért van szükség, hogy a pénzügyőrség ne emeljen kifogást a kisebbségi ünnepek finanszírozásáról szóló önkormányzati határozatok ellen.
A vitában sem az RMDSZ-szel parlamenti együttműködésről megállapodott kormánypártok, sem a szociálliberális koalíció ellen emiatt nacionalista támadásokat intéző ellenzéki Nemzeti Liberális Párt szenátorai nem kértek szót, a szavazáskor azonban egyöntetűen március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítása ellen foglaltak állást.
Az ügyben a végső döntést a képviselőház hozza meg.