Brüsszeli, német és osztrák lapok az Európai Bíróság kvótaügyben hozott ítéletéről

Jogi szempontból teljes vereség Magyarország és Szlovákia számára az Európai Bíróság kvótaügyben hozott keddi döntése, politikai szempontból azonban más a helyzet, a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus gyakorlatilag megbukott a tagállamok nyílt vagy csendes ellenállásán – írta szerdán a Le Soir című belga napilap.

A cikk szerint az Orbán Viktor kormányfő és néhány közép-európai kollégája által szervezett „ellenzéki mozgalomnak” sikerült megakadályoznia a menekültügyet szabályozó dublini rendszer reformját, egy olyan kötelező, állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását, amely súlyos szükséghelyzetekben léphetne életbe.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai újság európai kiadása arról számolt be, hogy az ítélet tovább élesítette a migrációs vitát az EU-ban. Mint írták, a felperesek hozzáállása különböző: a szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy országa tiszteletben fogja tartani a bíróság döntését, míg a magyar kormány reakciója ennél „jóval keményebb” volt.
A menekültügyi kvóták kérdése az utóbbi két évben olyan üggyé vált, amelyet a keleti tagállamok nacionalista vezetői mozgósításra használnak fel – írta a politikai-üzleti lap, hozzátéve, hogy Orbán Viktor a magyarok védelmezőjeként állítja be magát a választási kampányban.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) vezércikke szerint a magyar kormány reakciója a bírósági döntésre „sértés”, és azt mutatja, hogy egyáltalán nem sikerült felfogni, mi az EU lényege.
Sem Brüsszel, sem Berlin nem írhatja elő Budapestnek és Varsónak, hogy „minden migránst égi áldásnak lássanak”, de minden uniós tagállam elvárhatja a másiktól, hogy tartsa magát az európai és a nemzetközi joghoz – áll a cikkben.
Bizonyára nem véletlen, hogy éppen a magyar és a lengyel kormánynak van gondja saját bíróságaikkal és alkotmánybíróságukkal, éppen ezek a kormányok „korlátozzák a szabadságot”, és érzik úgy, hogy az „abszolút igazság birtokában vannak” – olvasható.
Ez azonban már nem ennek a két országnak a belső ügye, hanem „európai probléma” is – írta a FAZ, hangsúlyozva, hogy „az emberek nem tekintélyelvű rezsimekért és a bezárkózásért mentek az utcára Kelet-Közép-Európában”.
A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárjában a többi között kiemelte: a menekültek elosztását elutasító tagállamok elsősorban a döntés jogellenességére hivatkoztak, de a szerdai bírósági döntés alapján nincs igazuk.
Arra is hivatkoztak, hogy a menekültek között terroristák rejtőznek. Azonban ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon a keresztény-humanista örökség mellett elköteleződő és az emberi jogokat kiemelten fontosnak tartó Európának el kell taszítania több százezer segítségre szoruló embert csak azért, hogy néhány esetleg veszélyes embert távol tartson? – tette fel a kérdést a szerző.
A harmadik érv az volt, hogy a befogadás veszélybe sodorja a nemzet homogenitását, holott az EU az alapjogok révén nem éppen a nemzeti homogenitást segíti elő. Az EU „életelixírét” az emberek találkozásai, kölcsönhatásai jelentik, és ebből sok kelet-európai is profitál, amikor Nyugaton dolgozik. Ez nem korlátozódik az uniós polgárokra, mert az öregedő Európa bevándorlási célpont, így az EU és tagállamai sokszínűbbek lesznek. Aki pedig ezt nem akarja, annak „ki kell jelentkeznie az EU-ból, vagy be kell zárkóznia” – írta a Süddeutsche Zeitung.
A Handelsblatt című üzleti lap kommentárja szerint míg Szlovákia „elismerte vereségét”, mások inkább „olajat öntenek a tűzre”, így Orbán Viktor magyar kormányfő külügyminisztere útján tudatta, hogy nem fogadja el az ítéletet.
Aki „ennyire nyíltan és teljesen szándékosan megsérti az uniós jogot, annak fel kell tennie a kérdést, hogy mi keresnivalója van még az európai államok közösségében” – tették hozzá.
A jogállamiság malmai az unióban lassan őrölnek, de alapkérdésekben a végén jó eredményt hoznak – olvasható a Der Standard című osztrák liberális lap csütörtöki véleménycikkében.     Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök azt gondolták, hogy „jogi körmönfontsággal” ki tudják kerülni az uniós döntéseket – állapítja meg a cikkíró, Thomas Mayer.
Az államok teljes szuverenitását az EU-csatlakozással felváltja a közös felelősségvállalás, ez is az ítélet lényege – vélekedett a szerző.
A nemzetállamoknak megvannak a maguk határai. Nem határolódhatnak el az uniótól, ha egy ügy kellemetlen nekik. Ez az alapelv különösen érvényes akkor, amikor az európaiak azon fáradoznak, hogy napjaink egyik legfontosabb problémájára – a menekülésre és a szegénységi migrációra – megoldást találjanak. „A többség dönt, nem a leghangosabb” – írta a szerző.
Nem várható, hogy Magyarország gyorsan „jobb belátásra” térjen, hiszen Orbán Viktor a 2018-as választásra készül, és aligha távolodik el „Brüsszel-ellenes, makacs” politikájától – fejeződik be a cikk.