Brit védelmi miniszter: „London közelebb van Észak-Koreához, mint Los Angeles”

A brit védelmi miniszter szerint az észak-koreai válság közvetlenül érint Nagy-Britanniát is, mivel „London közelebb van Észak-Koreához és rakétáihoz, mint Los Angeles”.

Sir Michael Fallon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy Észak-Koreának „még nincs” olyan ballisztikus rakétája, amellyel csapást mérhet Londonra, de egyértelmű, hogy a phenjani rezsim folyamatosan gyorsítja rakétafejlesztési programját, és rakétáinak hatótávolsága egyre növekszik. A miniszter szerint ezért el kell érni e fejlesztési program leállítását.
Hozzátette: jelenleg rendkívül magas a kockázata annak, hogy „valaki elszámolja magát”, és ez válaszcsapáshoz vezet.
Ugyanebben a BBC-műsorban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette: Észak-Korea „felelőtlen magatartása globális válaszintézkedéseket igénylő globális fenyegetés”.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok csendes-óceáni külbirtokát képező Guam szigete elleni esetleges észak-koreai támadásra is kiterjedne-e a NATO-alapszerződés ötödik cikkelye, amely a kollektív védelem, vagyis a közös NATO-fellépés kötelmét írja elő, Stoltenberg csak annyit mondott: nem kíván találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az atlanti szövetség egy ilyen helyzetben is érvényesítené-e az ötödik cikkelyt. Kijelentette: a szövetség most teljes mértékben arra összpontosítja figyelmét, hogy miként lehet békés megoldást találni az észak-koreai válságra, és hogyan lehetne Észak-Koreát rákényszeríteni nukleáris és rakétafejlesztési programjának feladására.
A NATO-főtitkár szerint ehhez a legmegfelelőbb eszköz az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciók maradéktalan betartása.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az észak-koreai nukleáris fenyegetés miatt a világ az 1962-es kubai rakétaválság óta nem most áll-e a legközelebb egy nukleáris háború kitöréséhez, Stoltenberg azt mondta: a jelenlegi helyzet nagyon különbözik az akkoritól. Annak idején két nagy katonai tömb állt egymással szemben a globális hidegháború közepette, most viszont egy „kicsi, de veszélyes, nagyon felelőtlenül viselkedő országról van szó”, amely globális fenyegetést jelentő fegyvereket fejleszt, és ezúttal a nemzetközi közösség egységesen próbálja elérni e fegyverfejlesztési program leállítását – mondta a NATO főtitkára.
A Fehéroroszországban e hónap közepén kezdődő Zapad-2017 orosz-fehérorosz közös hadgyakorlatról szólva Stoltenberg azt mondta: minden országnak, így Oroszországnak is jogában áll haderejének gyakorlatoztatása. A probléma a NATO-főtitkár szerint az, hogy Oroszország ezt nem átlátható módon teszi.
Stoltenberg felidézte, hogy 13 ezer főnél többet megmozgató hadgyakorlatokra a vonatkozó kétoldalú megállapodás alapján a két fél kölcsönösen megfigyelőket küldhet, ám Oroszország azt közölte a NATO-val, hogy a Zapad-2017-en 13 ezernél kevesebb katona vesz részt. „Tapasztaltuk azonban már a múltban is, hogy Oroszország a ténylegesnél kevesebb résztvevőt jelent be, és más kibúvókkal is igyekszik elkerülni a nemzetközi megfigyelést” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Michael Fallon brit védelmi miniszter ugyanerről a kérdésről a vasárnapi BBC-műsorban azt mondta: a Zapad-2017, amely az utóbbi négy év legnagyobb orosz hadgyakorlata, arra szolgál, hogy „provokálja” a Nyugatot és tesztelje a nyugati védelmi kapacitást. „Oroszország agresszívabbá vált, és minden lehetőséget felhasznál arra, hogy teszteljen bennünket” – tette hozzá.
Fallon szerint a Zapad-2017 hadgyakorlatra százezernél több orosz és fehérorosz katona sorakozott fel „a NATO-határok közelében”.