Német kormányalakítás – Merkel: sok dolga lesz az új német kormánynak

Sok dolga lesz az új német szövetségi kormánynak, és megalakulása után rögtön el is kezdi a munkát – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a koalíciós szerződés aláírása előtt.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a közös kormányzásra készülő pártok vezetőinek tájékoztatóján elmondta, hogy az új kormánynak választ kell adnia az embereket foglalkoztató kérdésekre, így gondoskodnia kell arról, hogy a szociális piacgazdaság modellje megújuljon és alkalmazkodjon a globalizáció és a digitalizáció miatt változó környezethez.
Gondoskodnia kell arról is, hogy „mindenkihez elérjen a jólét”, és a szociális biztonságtól a közbiztonságig terjedően biztonságot nyújtó, cselekvőképes állam épüljön. Ez azt is jelenti, hogy a menekültek integrációjában és a védelemre nem szoruló, németországi tartózkodásra nem jogosult emberek ügyében is érvényt kell szerezni a jognak és a törvényeknek. Ezen a területen nagy feladatok várnak az új kormányra – mondta Angela Merkel.
Az Európai Unióval (EU) kapcsolatban hangsúlyozta: a klímaváltozástól kezdve a méltányos nemzetközi kereskedelmen át a menekülést és migrációt kiváltó tényezők felszámolásának ügyéig számos területen látszik, hogy még egy olyan nagy ország sem tud egyedül megbirkózni a kihívásokkal, mint Németország, ezért szükség van a közös értékeken alapuló és közösen cselekvő Európára. Az új német kormány az euró stabilizálásához, az EU közös védelmi politikájához, a külső határának védelméhez és a közös külpolitikájához is hozzá akar járulni – mondta Angela Merkel, külön kiemelve a közös külpolitika fontosságát az Oroszországgal és Kínával folytatott kapcsolatokban.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kelet-ukrajnai válság ügyében az oroszországi elnökválasztás után lehet előrelépésre számítani, az Oroszország elleni szankciók lazításáról pedig nem lehet tárgyalni a válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás végrehajtásának előrehaladása nélkül. Jelezte: eddig azt a minimális követelményt sem sikerült tíz napnál hosszabb ideig teljesíteni, hogy hallgassanak el a fegyverek a válságövezetben.
Az amerikai védővámokról azt mondta, hogy az új kormány a megalakulása után keresi majd a tárgyalás lehetőségét a washingtoni vezetéssel.
Az euróövezet reformjáról elmondta, hogy mindhárom kormánypárt egyetért a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésének kérdéseiben. Az euróövezeti költségvetés ügyében még tárgyalni kell a többi tagországgal, meg kell beszélni, hogy „mit is akarunk pontosan”, milyen célt szolgálhat a közös büdzsé.
Hangsúlyozta, hogy a takarékos államháztartási politikát és az államadósság csökkentését előíró stabilitási és növekedési paktum érintetlen, és továbbra is érvényes, hogy minden tagországnak önállóan kell felelőséget vállalnia adóssága törlesztéséért.
Elmondta, hogy még a március 22-én kezdődő uniós csúcs előtt látogatást tesz Párizsban Emmanuel Macron francia elnöknél.
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a második világháború utáni német történelem negyedik nagykoalíciója „nem szerelmi házasság” eredménye, de a szociáldemokraták készen állnak a konstruktív együttműködésre. Számukra a kormányzás nem öncél, hanem lehetőség arra, hogy minden egyes napon egy kicsit jobbá tegyék a Németországban élő emberek életét.
A legfontosabb feladatnak az EU, a demokrácia és a németországi jólétet biztosító szociális piacgazdaság megőrzését nevezte. Kiemelte, hogy a jobboldali populista pártok erősödése és a digitalizáció közepette olyan elképzeléseket kell kidolgozni, amelyek a húszas és a harmincas években is biztosítják e célok teljesítését.
A pénzügyminiszteri tisztség várományosa hitet tett az államháztartási egyensúly megőrzését célzó, fegyelmezett pénzügypolitika mellett, kitartva a tárca előző vezetője, Wolfgang Schäuble irányvonala mellett.
A menekültüggyel és migrációval kapcsolatban aláhúzta, hogy az SPD mindig is a „pragmatikus humanitás irányvonalát” követte, és ebben nem terveznek változást. Nem jelez irányváltást Manuela Schwesig mecklenburg-elő-pomerániai SPD-s miniszterelnök azon nyilatkozata sem, miszerint az eddiginél őszintébben kell beszélni az integráció határairól.
Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hangsúlyozta, hogy a három párt „nagykoalíciót alkot a kisemberekért”, a társadalom többségét alkotó középrétegekért, amelyek bizalmát csak munkával és teljesítménnyel nyerheti el.
Hozzátette, hogy a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás eredményeiből tanulva minden korábbinál erősebben jelenítik meg a „szociális dimenziót” a koalíciós szerződésben, ezt mutatja a többi között, hogy az adófizetők 90 százalékának csökkennek a terhei, és „gigantikus” fejlesztések indulnak az ápolásra szorulók ellátásában.
Kiemelte, hogy pártja teljes mértékben elégedett a koalíciós szerződéssel, így a menekültüggyel, migrációval, bevándorlással kapcsolatos fejezetekkel is. A belügyminiszteri tisztség várományosa leszögezte, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben a zéró tolerancia elve érvényesül, származástól, nemzetiségtől függetlenül.
A tájékoztató után a Bundestag egyik irodaépületében a pártelnökök, a frakcióvezetők és a pártfőtitkárok ünnepélyesen aláírták a koalíciós szerződést. A Bundestag szerdán választja meg ismét – negyedik alkalommal – Angela Merkelt kancellárnak. Utána Frank-Walter Steinmeier államfő a hivatalában kinevezi a kormány tagjait.