Putyin: az európai államok önállótlanok

Az európai államok önállótlanok, mert az Európai Unión belül függőségben állnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az orosz média által szerdán ismertetett új dokumentumfilmben.

Putyin arra a kérdésre válaszolva nyilvánított véleményt, hogy vajon Oroszországnak a nemzetközi kapcsolatokban az Egyesült Államok helyet nem kellene-e inkább Európára apellálnia.
„És mit tudnak ők tenni? Nagy függőségben állnak az EU-n belül. Amikor bonyolult politikai folyamatok zajlanak le belül, akkor nagyon függővé válnak ezektől a folyamatoktól, kevéssé kiszámíthatók” – mondta az elnök.
Putyin az orosz állami televíziózás egyik emblematikus műsorvezetőjének, Vlagyimir Szolovjovnak a Rosszija 1 csatorna számára leforgatott, Világrend 2018 című filmje számára nyilatkozott.
Az orosz vezető megismételte álláspontját, amely szerint a Moszkva ellen bevezetett szankciók célja mindig is Oroszország feltartóztatása volt.
„Ez egyszerűen a konkurenciaharc eszköze, illegitim és tisztességtelen, de az” – tette hozzá.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint Oroszországnak a nagyhatalmi státusza megtartásához a világ szerves részének kell lennie, és fejlesztenie kell az innovációt, mert az államok nagysága a gazdaságon alapul. Mint mondta, a hatékony gazdaság és a politikai stabilitás teremti meg a harmadik pillér, a védelmi képesség kiépítésének lehetőségeit.
„Magától értetődő, hogy Oroszországnak nagyon fogékonynak kell lenni minden újra minden téren. A világ változik és fokozatosan Oroszországnak is változnia kell, és ebben az értelemben Oroszországnak feltétlenül a világközösség szerves részének kell lennie” – fogalmazott az elnök. Reményét fejezte ki, hogy az oroszellenes politikát folytató országok javítják majd a kapcsolatokat Moszkvával. Úgy vélekedett, hogy a világ új erőközpontjainak a hatalmuk növekedésével összhangban érezniük kell a megnövekedett felelősségüket is, „azoknak pedig, akiknek elkerülhetetlenül el kell mozdulniuk egy kicsit a dobogó első fokáról, ezt méltósággal, megértéssel és hisztéria nélkül kell megtenniük”. Kifogásolta, hogy az utóbbiak nem kívánnak így tenni.
Putyin azt állította, hogy Donald Trump amerikai elnökben nem, ám magában az orosz-amerikai kapcsolatok rendszerében csalódott. Elmondta, hogy emberileg Trump „nagyon jó” benyomást tett rá, hogy hivatali partnere az előélete során felvett meghökkentő magatartása ellenére szerinte kiegyensúlyozott ember, aki a problémák mélyére hatol és figyel a partnerére.
„Meg lehet állapodni vele, úgy látom, hogy lehet vele kompromisszumra törekedni” – vélekedett.
A négy évvel ezelőtti ukrajnai fordulatról szólva Putyin először vádolta meg az Egyesült Államokat azzal, hogy becsapta Oroszországot, miután Viktor Janukovics elnök kiegyezett az ellenzékével. Beszámolója szerint Washington arra kérte Moszkvát, hogy vegye rá Janukovicsot: ne vesse be a hadsereget a tüntetők ellen, és hagyja őket szétszéledni, majd az „államcsíny” oldalára állt.
Putyin emlékeztetett rá, hogy a Janukovics és az ellenzék közötti februári megállapodást három európai ország szavatolta.
„Ugyanebben a pillanatban fordultak hozzánk amerikai partnereink, arra kérve bennünket, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében – most csaknem szó szerint idézem a kérést -, hogy Janukovics ne vesse be a hadsereget, hogy az ellenzék (magától) elhagyja a tereket, a kormányzati épületeket, és áttérjen az elért megállapodások végrehajtására és a helyzet normalizálásra” – mondta Putyin.
„Azt mondtuk: jó. Egy nappal később végrehajtották az államcsínyt. Legalább telefonáltak volna (az amerikaiak), legalább valamit csináltak volna” – idézte fel emlékeit az orosz elnök. Nehezményezte, hogy Washington ehelyett „teljes mértékben támogatta az államcsíny végrehajtóit”.
Az interjúkészítőnek arra a kérdésére, hogy vajon először csapta-e be az Egyesült Államok Oroszországot, Putyin kijelentette: „ilyen durván és arcátlanul talán először”.
A Krím „Oroszországgal való újjáegyesítéséről” – a félsziget Ukrajnától való elcsatolásáról – szólva elmondta: nem kételkedett benne, hogy a lépés miatt szankciókat vezetnek be Moszkva ellen. Mint mondta, Oroszország ugyanakkor nem tehette meg, hogy nem „fogadja be” a Krímet. Hangot adott gyanújának, amely szerint Oroszországot szándékosan terelték olyan helyzetbe, amely alapot adott a szankciók bevezetésére.
Az interjúból kiderült, hogy az orosz vezetés egységes volt a Krím kérdésében. Egyébként Oroszországban a félsziget annektálásának negyedik évfordulóján, március 18-án tartják majd az elnökválasztást.
Putyin kérdezője méltatására, miszerint gyenge lapokkal is képes játszani, kijelentette: „ha mi gyenge lapokkal erősen játszunk, akkor ez azt jelenti, hogy ők egyáltalán nem tudnak játszani, ez azt jelenti, hogy nem olyan erősek ám, és valami hiányzik nekik” – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy ezt az hiányt, „a józan ész, a megfontoltság és a nemzetközi folyamat többi részvevője iránti tisztelet fogja pótolni”.
Putyin elmondta, hogy amikor a tavalyi G20-csúcs egyik rendezvényén az amerikai first ladyvel, Melania Trumppal és az olasz kormányfő feleségével beszélgetett, az orosz népesedéspolitika mellett „Oroszországról, Szibériáról, Kamcsatkáról, a horgászatról, az állatvilágról” mesélt nekik.
„Ahogy ilyenkor szokás, füllentettem egy kicsit. De lehet-e nem füllenteni, ha a horgászatról van szó?” – hangoztatta az elnök. A kérdésre, hogy a két nőt nem próbálta-e beszervezni, Putyin – aki egykoron az orosz titkosszolgálat, a KGB tisztje volt – nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy már rég nem foglalkozik ilyesmivel. Elmondta, hogy annak idején az NDK-ban feladata volt a beszervezés, az ügynökökkel és az illegális hírszerzőkkel való kapcsolattartás.