ÁSZ: a nyomozóhatóság megszüntette a Jobbik ellen indult nyomozást

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megkapta a nyomozóhatóság határozatát, amelyben megállapították, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése – közölte az ÁSZ. A nyomozóhatóság határozata nem befolyásolja a január 8-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben tett megállapításokat, és a számvevőszék továbbra is várja a párt intézkedési tervét a jelentésben megfogalmazottakra.

A www.aszhirportal.hu-n megjelent tájékoztatásban felidézték: a számvevőszék tavaly október 3-án fordult az ügyészséghez a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzésével kapcsolatban, mert a párt nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását.
A Fővárosi Főügyészségi akkori tájékoztatása szerint az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte, és a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határidejét legutóbb március 6-áig hosszabbították meg.
A számvevőszék október elején azt közölte, hogy a Jobbik többszöri értesítés, valamint helyszíni adatkérés ellenére nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének 2015 és 2016-ra, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában, és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását. A Jobbik visszautasította, hogy nem működött együtt a számvevőszékkel.
Az ÁSZ hétfőn tudatta: megkapták a nyomozóhatóság határozatát, amely a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapította meg szándékos bűncselekmény elkövetését.
Az ÁSZ a szándékosság megállapítása tekintetében nem él panasszal az ügyészség felé, ugyanakkor emlékeztet, hogy a Jobbik nem biztosította a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezáltal nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását – tették hozzá.
Felidézték: a számvevőszéki törvény közreműködési kötelezettséget ír elő az ellenőrzöttek számára, ez pedig magában foglalja, hogy a közreműködésre felhívott szervezetnek az ÁSZ rendelkezésére kell bocsátania a szükséges adatokat és dokumentumokat, illetve meg kell adnia a kapcsolódó tájékoztatást.
Mivel az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik nyomozati és szankcionálási jogkörrel, ezért az ellenőrzések során csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást. Ez biztosítja a vitatott ügyek jogállami keretek közötti tisztázását – tették hozzá.
Mint írták, a Jobbik az éves költségvetési törvények adatai alapján 2015-ben és 2016-ban egyaránt 475 millió 800 ezer forint – tehát a két év alatt több mint 950 millió forint – központi költségvetési támogatásban részesült. Ezt azt jelenti, hogy a Jobbik csaknem 1 milliárd forint közpénzzel nem számolt el az adófizetők felé.
Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomozóhatóság határozata nem befolyásolja az idén január 8-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben tett megállapításokat.
Jelezték: mindent megtettek annak érdekében, hogy az ellenőrzés a program szerint lefolytatható legyen. Az adatszolgáltatást csak akkor zárta le, amikor lejárt a törvényben meghatározott határidő. A Jobbik a bekért dokumentumok teljességét és hitelességét bizonyító nyilatkozatot sem adta át a számvevőszéknek, enélkül az ÁSZ az ellenőrzés akadályozása mellett készítette el a jelentését. Az ÁSZ arra is emlékeztetett, hogy az ellenőrzés időszakában a pártnak lett volna lehetősége bármilyen a gazdálkodását érintő dokumentum hivatalos formában történő átadásra, ám ezt a Jobbik nem tette meg.
Az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is várja a Jobbik Magyarországért Mozgalom intézkedési tervét a jelentés kézhezvételétől számított, törvényben meghatározott 30 napos határidőn belül.