Horst Seehofer: Orbán Viktor a jogállami elvek talaján áll

Orbán Viktor magyar kormányfő a jogállami elvek talaján áll – jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió vezetője csütörtökön a bajorországi Seeon kolostorban, a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek háromnapos tanácskozása előtt.

Horst Seehofer azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktort meghívták a tanácskozásra, kérdésre  válaszolva tájékoztatóján kiemelte: „vissza kellene vennünk a gőgösségből, amikor más országokat és politikusokat értékelünk”.
A gőgösség helyett „demokratikus irányultságú, egészséges partnerség” kialakítására kell törekedni az Európai Unióban, és Helmut Kohl néhai kancellár iránymutatását követve nemcsak a nagyobb tagállamokkal, hanem Közép-, és Kelet-Európa országaival is a lehető legjobb kapcsolatokat kell kialakít. Ez Bajorország és a CSU érdeke – mondta Horst Seehofer.
Hozzátette: mindig be kell tartani a „demokratikus és jogállami játékszabályokat”, ugyanakkor azt tanácsolja az Európai Uniónak, hogy a gőgösség, tudálékosság és atyáskodás helyett a párbeszédre törekedjék, ha úgy gondolja, hogy valamely tagállamban sérülnek a jogállamiság elvek.
A magyarországi jogállamiságra vonatkozó kérdésre hangsúlyozta, hogy nem feladata kioktatni a magyarokat. Orbán Viktor demokratikusan megválasztott kormányfő, „egyszer még abszolút többséget is szerzett”, és „nincs kétségem afelől, hogy jogállami elvek talaján áll” – mondta Horst Seehofer.
A CSU, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőinek vasárnap kezdődő előzetes koalíciós egyeztetéséről elmondta, bízik abban, hogy sikerül megállapodni a 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról.
Hangsúlyozta, hogy a CSU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Németország évente legfeljebb 200 ezer embert fogadjon be a menekültügyi rendszer keretébe.
Csak a korlátozással lehet egyensúlyba hozni a humanitás és a társadalmi integráció elvét – mondta Horst Seehofer.
A CDU/CSU pártszövetség az SPD-vel folytatandó egyeztetésen nagy hangsúlyt helyez a szociális kérdésekkel kapcsolatos témákra is, így a nyugdíjrendszer, az egészségügyi és időskori ellátás, és a lakbérek ügyére.
Ezeket a témákat elhanyagolták a tavalyi Bundestag-választás kampányával, pedig csak akkor lehet felszámolni a társadalom megosztottságát, ha a politika alaposabban foglalkozik velük – tette hozzá Horst Seehofer.
A CSU-s Bundestag-képviselők vezetője, Alexander Dobrindt kiemelte: csak egy olyan SPD-vel képzelhető el a közös kormányzás folytatása, amely nem a „régi szocialista lózungokat szajkózza”.
Alexander Dobrindt csütörtökön a Die Welt című lapban egy vendégkommentárban hangsúlyozta, hogy konzervatív fordulatra van szükség Németországban. Mint írta, az 1968-as baloldali mozgalmak után 50 évvel „az elitek baloldali forradalmát a polgárok konzervatív forradalmának kell követnie”.
Ezzel kapcsolatban a München térségében fekvő Seeon kolostorban rendezett tanácskozás előtti tájékoztatón hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy Németország nem „baloldali köztársaság”, hanem „polgári ország”.
A CDU/CSU és az SPD vezetői a tervek szerint január 7-től 12-ig tárgyalnak a közös kormányzás lehetőségeiről, majd a pártok külön-külön –  döntenek arról, hogy továbblépnek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába. Az SPD erről egy rendkívüli pártkongresszuson határoz majd, január 21-én.
Amennyiben elkezdik a hivatalos koalíciós tárgyalást és sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét kormányra lép-e a CDU/CSU-val. Az új kormány így várhatóan húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a 2005-2009-es, és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.