Évértékelő – A terrorizmus elleni küzdelem és a katalán válság fordította a legtöbb figyelmet Belgiumra 2017-ben

Egyebek között a terrorista támadások, a dzsihadista indíttatású akciók, a migráció okozta problémák megoldása és a leváltott katalán elnök pere hívta fel a nemzetközi figyelmet a belgiumi eseményekre 2017-ben.

Egy évvel a brüsszeli terrortámadásokat követően továbbra is jelentős a terrorveszély Belgiumban, miközben az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ma már nem csak támogató, hanem az ihlet, a lelkesedés forrásává vált – jelentette ki Jan Jambon belga belügyminiszter márciusban.
Elmondta, Belgium biztonságosabb, mint egy évvel korábban a brüsszeli nemzetközi repülőtéren és a metróállomáson elkövetett, 32 halálos áldozatot követelő, márciusi terrortámadások idején volt, de a terrorfenyegetettségi fokozat továbbra is a hármas, „súlyos” fokozaton marad.
Március 22-én a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metrómegállónál Fülöp belga király, Charles Michel belga miniszterelnök és az elhunytak hozzátartozóinak részvételével emlékeztek meg az egy évvel korábban elkövetett robbantások 32 halálos áldozatáról. Felavatták az áldozatok emlékművét is az uniós központi intézményeknek otthont adó épületeknél található Schuman tér közelében.
Március végén járókelők közé hajtott egy autós az észak-belgiumi Antwerpen egyik belvárosi sétálóutcájában. Az autót vezető, francia állampolgárságú, észak-afrikai származású férfit előállították, az incidensben senki sem sérült meg. Június közepén egy fiatalember a belga főváros központi pályaudvarán merényletkísérletet hajtott végre „Allahu Akbar!” (Allah a leghatalmasabb) kiáltást követően. A pénztáraknál működésbe hozta a hátizsákjában lévő robbanószerkezetet, a közelben járőröző katonák azonban meglőtték, később belehalt sérüléseibe. A támadásban más nem sebesült meg. Augusztus végén Brüsszel központjában egy belga állampolgárságú, szomáliai származású merénylő „Allahu Akbar-t” kiabálva késsel rátámadt három járőröző katonára. A férfit a katonák meglőtték, aki a kórházba szállítása után belehalt sebesüléseibe. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet azt állította, hogy a támadás válasz volt az Egyesült Államok vezette koalíciós erők Szíriában és Irakban ellene folyó műveleteire.
Az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit civil szervezet arról számolt be október közepén, hogy Belgiumban bejegyzett internetes címet használ az Iszlám Állam szócsövének tartott Aamák hírügynökség. A dzsihadista szervezet legutóbb szeptember végén jegyeztetett be számítógépek (webkiszolgálók) beazonosítását szolgáló domain nevet Belgiumban.
December közepén, a védelmet ellátó ügyvéd kérésére februárra halasztották Salah Abdeslam és társa, Soufien Ayari brüsszeli ügyének tárgyalását. A 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével vádolt, jelenleg franciaországi őrizetben tartott Abdeslamnak és társának azért kell bíróság elé állnia, mert egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően rendőrökre támadtak; Belgiumban gyilkossági kísérlet, továbbá tiltott fegyvertartás miatt indult eljárás ellenük.
Törökország és Belgium között az alkotmánymódosító referendumhoz kapcsolódóan alakult ki diplomáciai feszültség tavasszal. Ankara március közepén azzal vádolta meg Belgiumot, hogy Zuhal Demir belga esélyegyenlőségi államtitkár támogatja a Törökország mellett az Európai Unió által is terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Charles Michel belga kormányfő kiállt az államtitkár mellett és leszögezte, Belgium „továbbra is ki fog állni az európai értékek mellett”. Sajtójelentések szerint a nagyjából 200 ezer fős belgiumi török közösség közel 70 százaléka Recep Tayyip Erdogan államfő támogatójának számít.
A belga hatóságok a Brüsszel közterületein táborozó migránsok körében egyre sűrűbben folytattak ellenőrzéseket. Brüsszel északi pályaudvarának környékén és a közelben található Maximilien parkban több mint 500, a hatóságok előtt ismeretlen, gyakran iratok nélküli, főként Szudánból és Eritreából érkezett migráns sátortáborozik. A parkban hónapok óta tartózkodók nem nyújtanak be menedékkérelmet Belgiumban azt várva, hogy Nagy-Britanniába távozhassanak. Az év folyamán számos esetet jelentettek a tengeri kikötők környékén, ahol a bevándorlók hajókra próbálnak felkapaszkodni, hogy azokkal Nagy-Britanniába jussanak.
Miután Katalónia vezetése az októberi alkotmányellenes névszavazás nyomán egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, különböző bűncselekmények vádjával eljárást indítottak a leváltott katalán kormány és a feloszlatott barcelonai törvényhozás elnökségének tagjaival szemben, majd európai elfogatóparancsot adtak ki Carles Puigdemont és négy társa ellen, akik október végén Brüsszelbe utaztak. Madrid előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
Puigdemont és feloszlatott kabinetjének négy tagja önként feladta magát a rendőrségen. A kötelező uniós eljárás megkezdését a belga hatóságok többször elhalasztották, végül december közepén lezárták az eljárást, mivel a spanyol hatóságok visszavonták az európai elfogatóparancsot. Puigdemont közölte, egyelőre Belgiumban maradnak és onnan folytatják kampánytevékenységüket.
A katalán vezetők érkezését követően feszültség alakult ki a belga kormánypártok között, miután a koalíció legnagyobb pártja, az Új Flamand Szövetség (N-VA), amely Belgium északi felének, Flandriának a függetlenségéért küzd, bejelentette, hogy rokonszenvez a katalán függetlenségi törekvésekkel. A miniszterelnök azt kérte a kormány tagjaitól, hogy ne kommentálják a spanyol-katalán válságot.