Hivatalosan is elfogadták az Európai Unió jövő évi költségvetését

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetését csütörtökön a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.

Az elfogadott kompromisszumos egyezség értelmében az EU 2018-ban 160,1 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 144,7 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. A tanács sajtószolgálata kiemelte: mindkét összeg magasabb az idei évre előirányzottnál, utóbbi lényegesen.
A pénzeszközök nagyjából fele – kötelezettségvállalásokban 77,5 milliárd euró – a versenyképesség növelését célozza, például a gazdaság megerősítésén, az oktatás javításán és a vállalkozások támogatásán keresztül. Az európai mezőgazdasági termelők számára előirányzott támogatás összege 59 milliárd euró.
A jogállamiság és az emberi jogok törökországi helyzetének romlása miatt 105 millió euróval megnyirbálták az Ankarának nyújtandó előcsatlakozási támogatásokat.
Az EP 295 szavazattal, 154 ellenében, 197 tartózkodás mellett fogadta el a jövő évi uniós büdzsét, amelyet Antonio Tajani elnök az aláírásával hitelesített.
A parlament közleményében hangsúlyozták: a képviselőtestület nyomására több pénz fog jutni a fiatalok és a kisvállalkozások támogatására, kutatás-fejlesztésre és az Erasmus-programra is. Az EP képviselői emellett 34 millió euró pluszforrást szereztek a fiatal gazdák támogatására és 95 millióval emelték a klímabarát gazdálkodási módszerek számára elkülönített összeget – hangsúlyozták.
„Elégedettek lehetünk a költségvetéssel, olyan programok keretét sikerült emelni, amelyek megvédik az európaiakat és felkészítik az EU-t a jövőre” – közölte Jean Arthuis, a parlament költségvetési bizottságának elnöke.
„Meggyőződésem, hogy jó és kiegyensúlyozott költségvetést sikerült elfogadnunk. A parlamentnek és a tanácsnak azonosak a prioritásai a következő pénzügyi évre: a migrációs válság kezelése, a biztonság erősítése, illetve a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció serkentése” – mutatott rá Mark Kivine, az EU soros elnökségét betöltő Észtország pénzügyminiszter-helyettese.
Végeredményben mind a bőkezűbb kiadási keretet indítványozó EP, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács engedett valamennyit, de az előbbi többet. A heteken át tartó tárgyalások után elfogadott összeg a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések szintjén is alacsonyabb az eredeti bizottsági indítványnál.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő az MTI-hez is eljuttatott közleményében kedvezőnek nevezte Magyarország számára az elfogadott büdzsét. „A magyar gazdák 2018-ban is meg fogják kapni a nekik járó uniós támogatásokat, vidékfejlesztésre pedig 1,4 milliárd euróval többet költhetnek majd, mint 2017-ben” – mutatott rá, hozzátéve, hogy „2018-ban is rekord összegű kohéziós forrás kifizetése várható Magyarországon”.
Mint írta, „külön magyar siker”, hogy Hölvényi György KDNP-s képviselő indítványa nyomán jövőre 1,4 millió euró támogatást kap az az uniós kutatási projekt, mely „a környezetbarát és fenntartható tüzelési alternatívákat hivatott megtalálni a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevétele mellett”.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő pedig arról számolt be, hogy pártja politikusai nemmel szavaztak, ugyanis „ebben a költségvetésben változatlanul a neoliberális gazdaságpolitika érvényesül, és nem biztosítja a periféria országai számára a centrum országokhoz történő felzárkózást”.
„A 2014-2020 közötti időszakra rögzített pénzügyi keret reálértéken 4,5 százalékkal csökkent az előző ciklushoz képest. Ez az EU történetében először fordul elő. Ezen belül a számunkra legfontosabb alap, a kohéziós 8,4 százalékkal kevesebb forrást jelent. Így minden előzetes ígéret ellenére tovább növekszik a szakadék a centrum országok és a periféria – benne Magyarország – között” – fogalmazott Balczó.