56 évvel ezelőtt indult az első ember az űrbe

0

1961-április 12-én a világ megtudta, hogy élő ember először volt képes leküzdeni a föld vonzóerejét. Jurij Gagarin egyszerre hőssé vált, és mindörökre ő marad az első ember, aki elsőként eljutott a világűrbe. Azonban az emberiség régi álmának megvalósulása sok ember hosszú időn át folytatott munkáját követelte.

Indulás – mondta Jurij Gagarin a start pillanatában. Ezt követően a pilóta szigorúan, katona módra jelentette a repülésirányító központnak, hogy érzi a megterhelést, a vibrációt, és mindezt jól viseli. Aztán megváltozott az űrhajós hangja, érezhető volt rajta az öröm, a lelkesedés. A hajtóművek zaját túlkiabálva közölte, hogy látja a Földet, a havat, az erdőket. Mindez a repülés első, legveszélyesebb pillanataiban történt.

Az első űrhajós

Egyszerű paraszti családból származott. Gyermekként átélte a háborút, a megszállást és számos nehézség és nélkülözés jutott ki neki. Jól tanult, de a családjának szüksége volt segítségére, ezért szakmunkásképző intézetbe jelentkezett és öntőmunkási szakmát tanult. De ezzel párhuzamosan esti iskolába is járt, amit az ipari technikum követte, a repülőklub, majd a katonai pilóták iskolája és a katonai szolgálat.
A Szovjetunió első űrhajóscsapatába a jelölteket 1959 végén válogatták ki. 30 év alatti életkorú, 170-175 cm magas, 70-75 kg súlyú, kiváló egészségnek örvendő vadászgép-pilótákból állították össze a csapatot.
Jurij Gagarin lett az első úrhajós, helyettese German Tyitov, aki 1961 augusztusában a Vosztok-2 űrhajón valósította meg űrrepülését, Grigorij Nyeljubov pedig tartalék-űrhajós lett, akit később kizártak az űrhajóscsapatból. A csoport egy és ugyanazon program szerint kapott kiképzést, hiszen bármelyik pillanatban cserére kerülhetett sor.

Az első űrhajó

Az első űrhajó, amelyikkel lehetővé vált az ember űrutazása, a Vosztok (Kelet) volt, amelyiket Szergej Koroljov OKB-1 tervezőirodája fejlesztett ki. A Vosztok űrhajó kísérleti berepülésének programját olyan módon állították össze, hogy két alapvető kérdésre kaphassanak választ, éspedig a következőkre: képes-e rakéta eljuttatni embert a világűrbe és képes-e az ember túlélni az űrutazást?
„A technikát kis részletekbe menően áttanulmányoztuk, és olyan jól ismertük azt, hogy működésében abszolút nem kételkedtünk” – mondta az űrrepüléshez való felkészülésről Jurij Gagarin. „Nagyon sokat gyakoroltunk, hogy megtudjuk, miként reagál az emberi szervezet az űrrepülés egyik vagy másik tényezőire, a vibrációra, a túlterhelésre, a súlytalanságra. Mindezeknek köszönhetően lehetőséget kaptunk arra, hogy felkészüljünk az űrutazásra. Méghozzá nagyon jól felkészüljünk!”

Elkezdődik az űrkorszak

Az új űrkorszak kezdetéig mindössze néhány óra maradt. De abban a pillanatban még senki sem tudta, mivel ér véget Gagarin űrrepülése. Három TASSZ-jelentést állítottak össze: az egyiket siker esetére, a másikat arra az esetre, ha az űrhajó más ország területén ér földet, illetve a világóceánba esik. A „Más országok kormányaihoz” című jelentés segélykérést tartalmazott az űrhajó felkutatásához, a harmadik pedig „tragikus” arra az esetre, ha Gagarin nem éli át az utazást.
1961. április 12. napfényes, hűvös reggelén a 39 méteres hordozórakéta készen állt a startra. Ennek a 287 tonnás óriásnak, amelyet 20 millió lóerős hajtóművel szereltek fel, volt a feladata, hogy eljuttassa a világűrbe a Vosztok űrhajót, az első emberrel a fedélzetén. Akkor senki sem tudta pontosan, mennyi időt tölt Gagarin a világűrben. Amennyiben az űrhajó fékrendszere elromlott volna, a légkör felső rétegeiben lejátszódó természetes lefékeződés miatt az űrhajó mindenképpen visszatért volna a Földre. Csakhogy akkor Gagarin nem 108 percet töltött volna a világűrben, hanem közel tíz napot. Ezért a hordozórakétában elegendő élelmiszert helyeztek el.

3… 2… 1… START!

A start előtt két órával megérkezett a rakétához az autóbusz, amelyből kiszállt a narancsszínű szkafanderbe öltözött Gagarin. A műszakiak az űrhajóst beültették a pilótaülésbe, majd bezárták a kabint.
9 óra 7 perkor a rakéta felemelkedett, gyorsulni kezdett és elszáguldott az első emberrel a világűrbe. Időközben a rádió és a televízió már közzé tette a hírt az űrhajó felbocsátásáról. A Vosztok kevesebb mint 90 perc alatt körberepülte a Földet. Elérkezett az idő a visszatérésre. Ez volt a repülés legveszélyesebb része.
A fedélzeti műszerek a szükséges pályára állították az űrhajót. A Nap volt az irányadó, amikor a Vosztok megkezdte az ereszkedést. De a légkörbe jutás előtt a leszálló egység nem tudott teljes mértékben leválni a műszeres egységtől. Mindkét modul gyorsan haladt a Föld felé. De a leszállásnál az űrhajó körül olyan mértékben megnőtt a hőmérséklet, hogy a kábelek elégtek, a modulok így elváltak egymástól, és a katasztrófát sikerült elkerülni.

Űrhajós a Földön

Gagarin ejtőernyővel ért földet és nem az űrhajóval, ahogyan azt a TASZSZ jelentette 1961. április 12-én. Erről maga Jurij Gagarin írt az „Út a világűrbe” című könyvében. Az igazságot sokáig elhallgatták, talán azért, mert a későbbiekben az űrhajósoknak a leszálló egységben kellett földet érniük. Gagarin esetében a tervezők úgy látták, hogy a leszálló egységgel túl kemény lesz a földet érés, és ezért választották a nekik biztonságosabbnak tűnő megoldást.
10.55-kor Gagarin Szaratov megye Szmelovka faluja mellett, a mezőn ért földet, egy parasztasszony és unokájának nagy csodálkozására. Az asszony és a kislány elindult feléje, aztán megálltak, mert a szkafanderes lény mégiscsak meghökkentette őket.
„Akkor integetni kezdtem nekik” – emlékezett vissza később Gagarin. „Ne féljetek, gyertek ide, kiabáltam nekik”. De közben már odaértek a traktorosok, akik hallották a hírt a rádióból. „Ő Jurij Gagarin” – kiáltotta egyikük, lelke mélyéig megrendülve, hogy találkozik azzal az emberrel, akinek a nevét néhány perccel korábban hallotta a rádióból. Az űrhajósért hamarosan megérkezett egy helikopter, és elvitte a legközelebbi katonai támaszpontra.
A Nemzetközi Repülési Szövetség (FAI) 1961 májusában regisztrálta: az első pilótairányítású kozmikus repülést Jurij Gagarin őrnagy, a Szovjetunió polgára hajtotta végre. A FAI hivatalos dokumentumaiból kitűnik, hogy a Vosztok greenwichi idő szerint 6 óra 7 perckor indult el a Bajkonur űrrepülőtérről és 108 perc múlva ért földet. Az útvonal hossza 40 868,6 km, a maximális repülési sebesség 28 260 km/óra, a maximális repülési magasság 327 kilométer.

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Színes - Érdekes

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

A hűtővitrin használatának előnyei a vendéglátásban

Meglátni és megkívánni! Hűtővitrin vásárlása okos döntés a vendéglátásban! Ha jól bemutato…