Vita az állatvédelmi törvény módosításáról

Az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat vitája után az Országgyűlés szerda délután megkezdte az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló kormányzati indítvány tárgyalását.

Minden ellenzéki felszólaló kritizálta az állatvédelmi törvény módosításáról szóló földművelésügyi minisztériumi előterjesztést.
Szilágyi György (Jobbik) szerint ha elfogadják a törvényjavaslatot, az állatvédelmi törvény nem lesz koherens a büntető törvénykönyvvel (Btk.), mert nem lesz összhangban az állatkínzás fogalma a két jogszabályban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha ebben a formában szavazzák meg az indítványt, akkor például az is bántalmazásnak minősül majd, ha valaki rákiabál egy kutyára.
A képviselő azt szorgalmazta, hogy a kormány először tárgyaljon az állatvédő szervezetekkel, nyissa meg módosításra a Btk.-t, és utána hozza vissza az állatvédelmi törvényt a Ház elé.
Összegzése szerint valóban meg kell büntetni azokat, akik kínozzák az állatokat, a probléma az, hogy ezt a célt ez a törvénymódosítás nem valósítja meg.
Sallai R. Benedek (LMP) szerint a törvénymódosítás nem hoz érdemi előrelépést az állatvédelem területén.
Kifogásolta, hogy az előterjesztő nem fontolta meg a szakértői véleményeket.
Bárándy Gergely (MSZP) hosszasan hiányolta, hogy a kormány képviselője nem szólal fel a vitában.
Az állatok elaltatásának kérdésében azt sérelmezte: ahelyett, hogy plusz forrásokat fordítanának az ivartalanításra és a menhelyek bővítésére, inkább lehetővé teszik az állatok megölését.
Vonják vissza a javaslatot! – szólított fel.
Ezután az elnöklő Jakab István lezárta a vitát.
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt mondta: a törvényjavaslat olyan pontokat érint, amelyekben az Európai Bizottságnak vitája volt a kormánnyal.
Az állatvédelmi törvény módosítása viszont nem tekinthető lezártnak, a civil szervezetekkel zajlik az egyeztetés – jelezte.

 Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról

Expozé

Zsigó Róbert, a földművelésügyi tárca államtitkára kiemelte: a 2013-ban elfogadott élelmiszerlánc-biztonsági stratégia új és korszerű alapokra helyezte az ezért felelős szervezetek viszonyát. A stratégia Európában is példaértékű szemléletének eredményességét a szakterület elmúlt időszakban elért eredményei igazolták.
Hozzátette: a stratégia maradéktalan végrehajtásához ugyanakkor szükséges az élelmiszerlánccal összefüggő jogszabályok felülvizsgálata, erről szól a javaslat.
Kifejtette: ennek keretében módosítják az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt. Állatjárványok kitörése vagy annak gyanúja esetén felhatalmaznák az országos főállatorvost az országos és helyi járványvédelmi központ létrehozására, valamint válságstáb felállítására. Ezen rendelkezésekkel eleget tesznek az uniós jog által támasztott követelményeknek is – mondta Zsigó Róbert.
Jelezte: ezen központok az esetleges vészhelyzetek hatékony kezelését szolgálják.
Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerre vonatkozó szabályok kiegészülnek. A fogyasztók érdekeinek védelmében kiépítik a garanciális feltételeit annak, hogy csak legális termékek és tevékenységek jelenhessenek meg a piacon.
Az élelmiszer-rendészre vonatkozó alapvető szabályokat is megteremtik – jelezte. Pontosítják továbbá a felügyeleti szervek jogosítványait.
Kiemelt célként jelölte meg a fogyasztók jobb minőségű élelmiszerekkel ellátását és az étkezés körülményeinek javítását. Élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontokat magában foglaló minőségbiztosítási rendszert kell működtetni – tette hozzá Zsigó Róbert, aki beszámolt arról, hogy eddig csaknem 3500 közétkeztető, főző- és tálalókonyha minősítése történt meg.

 Fidesz: hatékonyságot növelő pontok a javaslatban

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat rendezi a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatával összefüggő alapvető kérdéseket. Üdvözölte az országos főállatorvos lehetőségeinek bővítését. Ezáltal tovább növelhető az állatokat veszélyeztető járványok elleni védekezés hatékonysága – mondta.
Kiemelte az adatkezelési szabályok pontosítását is, amelyek a hatékonyság növelését szolgálják.

 MSZP: nem a javaslatra

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy nem értettek egyet az eredeti törvénnyel sem. A szervezeti változások nem voltak és most sem elfogadhatók, így a módosítást nem támogatják.
Ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a probléma, amit kezelni akarnak, valós.
Kitért arra is: 200 ezer vállalkozásra mondják, hogy az élelmiszerágazatban tevékenykedik, és több mint 90 százalékuk tisztességesen jár el. A felmerülő jogsértések ugyanakkor elbizonytalaníthatják a fogyasztókat – jegyezte meg.