Országgyűlés – Alakuló ülés

0

Áder János államfő nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését kedden. Bejelentette a megbízólevelek átvételét, majd felkérte Turi-Kovács Béla fideszes képviselőt, hogy korelnökként vegye át az ülés vezetését. A Ház – amelynek tagjai már az új ülésrendben foglalták el helyüket az ülésteremben – a korelnök beszédét követően kézfelemeléssel elfogadta a napirendjét.

Korelnök: az ünnepi ülés legyen méltó az Országgyűléshez!

Turi-Kovács Béla korelnök, miután a nyolc legfiatalabb képviselőt felkérte a korjegyzői feladatok ellátására, emlékeztetett arra: április 8-án szabad, tiszta országgyűlési választást tartottak, amelyen az ország határozott döntést hozott. Egyértelmű állásfoglalást hoztak arról, hogy az ország védelmét és biztonságát helyezik minden elé, és ehhez a túlnyomó többség számára az eddigi kormány jelent garanciát.
Vesztesnek lenni egy választáson nehéz helyzet, különösen, amikor azt megalapozatlan várakozások előzik meg, ilyenkor vannak, akik megpróbálnak elégtételt venni – folytatta, arra kérve a képviselőket, az alakuló ülés napján legyenek egymásnak partnerei, próbálják meg az ünnepi ülést úgy végigvinni, hogy az méltó legyen az Országgyűléshez.
Szerinte azt már nem lehet megérteni, ha a vesztesek külföldi hatalmakhoz igyekeznek fellebbezni, petíciót benyújtani, feljelentéseket tenni. “Ne tegyék és ne engedjék!” – kérte a pártokat és politikusokat.
A választás örömteli részének nevezte, hogy a magyar vidék egyértelmű állást foglalt, holott kezét ma még nem a jólét vezette, hanem a remény, a bizakodás. Ez szerinte mindenkire felelősséget ró, nagyobb figyelmet kell fordítani a magyar vidékre. Kivételesen örömtelinek nevezte, hogy az Isten, haza, család jelmondat már nem egyszerű szlogen, hanem egy olyan gondolat, amely a következő kormánynak is iránymutatást adhat.

    NVB: törvényes a 2018-as választás

A választási szervek magas színvonalú és hatékony munkájának köszönhetően az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen bonyolították le – mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén.
Patyi András elmondta: a választási résztvevők számára ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott a 2018-as választás, hiszen nem volt komoly törvényi módosítás az elmúlt években. Hozzátette: a delegálások folytán 30 fősre nőtt NVB rendkívüli mennyiségű munkát végzett el, a választás kitűzésétől, január 11-től május 4-ig 41 ülést tartott, a választási eljárással összefüggésben 942 határozatot hozott és 4 iránymutatás bocsátott ki.
Az NBV elnöke összefoglalta azokat a területeteket, amelyekben törvénymódosítást tart szükségesnek. Javasolta többek között, hogy változtassanak az átjelentkezéssel szavazók fogadásának részletszabályain, hogy a választópolgárok sorban állása elkerülhető legyen, valamint ismét felvetette a többes ajánlás intézményének felülvizsgálatát.

    NVI: feltétlenül szükség van egyes választási szabályok módosítására

Feltétlenül szükségesnek nevezte a választással kapcsolatos egyes szabályok módosítását a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Pálffy Ilona az áprilisi választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról tartott beszámolójában javasolta a választási időszak meghosszabbítását, a levélszavazás szabályainak pontosítását, a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel kapcsolatos szabályok változtatását.
Az NVI vezetője úgy értékelt: az április országgyűlési képviselőválasztáson “az állami feladatok végrehajtása törvényesen, Magyarország alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően történt”.

Ezt követően szünetet rendeltek el mandátumigazolás céljából. A DK politikusai az alakuló ülés elején nem voltak jelen.

 Ülésrend 

Az új parlamentben a Fidesz frakciójának 117, a Jobbiknak 26, a KDNP-nek 16, az MSZP-nek 15, a DK-nak 9, az LMP-nek szintén 9, míg a Párbeszédnek 5 képviselője van. A Országgyűlésnek egy független tagja van, valamint egy nemzetiségi képviselője. A Ház munkájában tizenkét nemzetiségi szószóló is részt vesz.
A parlamenti patkóban az elnöki pulpitustól jobbra – az EP-képviselők és állandó meghívottak után – a kormánypárti képviselők foglalnak helyet, utánuk a Párbeszéd politikusai, majd a szocialisták, a DK, az LMP és a Jobbik következik. Az egyetlen független képviselő a Fidesz mellett kapott helyet.

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új parlament és megszűnt a 2014-ben létrehozott kormány megbízatása.

    Megalakult az új Országgyűlés

A történelmi zászlók előtt letették esküjüket az országgyűlési képviselők, ezzel megalakult az új parlament.
A Demokratikus Koalíció képviselői – akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is – azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy “helyreállítsák a köztársaságot”, és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának.
Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen. Ezzel összefüggésben az elnöklő Turi-Kovács Béla az országgyűlési törvényre hivatkozva azt mondta: a képviselő a keddi ülésen nem vehet részt a parlament munkájában, országgyűlési és bizottsági tagságra nem választható meg és javadalmazásra nem jogosult.
Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament – 189 igen szavazattal, egyhangúlag – igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.
A parlamentnek ezúttal is 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában további 12 szószóló vesz részt.
Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

    Összeférhetetlenség

Összeférhetetlenséget Fülöp Erik (Jobbik, Tiszavasvári polgármestere), Gémesi György (LMP, Gödöllő polgármestere), Hajdu László (DK, a XV. kerület polgármestere), Janiczak Dávid (Jobbik, Ózd polgármestere), Karácsony Gergely (Párbeszéd, a XIV. kerület polgármestere), továbbá Simani Silva örmény nemzetiségi szószóló jelentett, ők az összeférhetetlenség megszüntetéséig nem gyakorolhatják megbízatásukból eredő jogaikat és javadalmazásra sem jogosultak.

   Választási beszámolók elfogadása

Az új Országgyűlés első döntése – a napirend elfogadásán túlmenően – a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 134 igen és 45 nem szavazattal, a
Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 134 igen és 51 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az ellenzéki képviselők szavaztak.

   Létrejöttek a frakciók

Az elnöklő Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat.
E szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Kocsis Máté, a Jobbik 26 fős képviselőcsoportját Gyöngyösi Márton, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 15 fős frakcióját Tóth Bertalan, a Demokratikus Koalíció 9 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, az LMP 9 fős frakcióját Szél Bernadett, a Párbeszéd 5 fős frakcióját pedig Szabó Tímea vezeti.

A házelnök megválasztása

A Ház az Országgyűlés elnökének megválasztásával folytatta munkáját, a titkos szavazás idejére ismét szünetet rendeltek el.
Turi-Kovács Béla elmondta, a képviselőcsoportok közös indítványt tettek a házelnök személyére, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót (Fidesz) válassza meg az elnökének.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ezt már olvasta?

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai a bértárgyaláson

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jel…