Változatlan mandátummal kezdi meg a tárgyalásokat az EP a dublini reformtervezetről

Jóváhagyta csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a testület belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot, s így ennek alapján kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések, amint a tagállami kormányokat tömörítő tanács is kialakítja az álláspontját.

A LIBE október 19-én fogadta el a dublini menekültügyi rendszer reformjáról szóló jelentését, az EP pedig automatikusan ez alapján tárgyalt volna a tanáccsal és az Európai Bizottsággal.
Később azonban a parlamenten belül aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a megadott határidőn belül 88 képviselő szavazást kért a mandátumról, ezért a kérdés csütörtökön napirendre került a plenáris ülésen. A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportjának tagjai is az aláírók között voltak. Szavazásra akkor kerül sor ilyen esetben, ha azt a 751 fős képviselőtestületen belül legalább 76-an kérik.
A szakbizottság által elfogadott mandátumot 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett végül jóváhagyták Strasbourgban.
Cecilia Wikström svéd jelentéstevő a szavazás előtt kiemelte: „itt az ideje, hogy szolidaritási alapon végre olyan menekültügyi rendszert hozzunk létre közösen, amely véget vet a kaotikus körülményeknek és rendet teremt a kérdésben”.
„Az EP készen áll a tárgyalásra, és ezúton sürgetem a tanácsot, hogy alakítsa ki álláspontját. Szeretnénk minél hamarabb egy jól működő, ténylegesen új, európai menekültügyi rendszert létrehozni” – fogalmazott.
Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői közös közleményükben tudatták, hogy igennel voksoltak, a friss közvélemény-kutatások szerint ugyanis „a magyarok több mint kétharmada európai és nem tagállami megoldást szeretne menekültügyben”.
„A DK felháborítónak tartja, hogy a fideszesek szembementek a magyarok többségével, és a közös európai fellépés ellen szavaztak. Úgy tűnik, Orbánék nem tudnak a menekültekkel való riogatás nélkül élni, mert nem lenne ki ellen hergelniük a magyarokat a választási kampányban” – írták.
A LIBE tervezete értelmében minden tagországnak ki kellene vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan felelős a kérelem elbírálásáért, ahol az érkező belép az EU területére, hogy ezen „frontországoknak” a jövőben ne kelljen aránytalanul nagy terhet vállalniuk. Ezen felelősség megállapításakor az érintettek és egy adott tagállam közötti kapcsolatok is számítanának, ezek hiányában egy fix elosztási kulcs segítségével jelölnék ki az illetékes országot a menedékkérők regisztrálása és biztonsági ellenőrzése után.
A magyar kormány határozottan elutasítja ezt a reformtervezetet, amelynek a szövege arra is kitér, hogy a szabályokat be nem tartó tagállamok csak korlátozottan férhessenek hozzá az uniós forrásokhoz.

Fidesz: megmutatkozott, mekkora befolyása van Brüsszelben Soros Györgynek és hálózatának

A dublini szabályok módosításáról rendezett szavazás eredménye megmutatta, mekkora befolyása van Soros Györgynek és hálózatának a brüsszeli döntéshozatalra és ezen belül az Európai Parlamentre – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtök délután Budapesten.

Ma délben Soros szövetségesei a Soros-terv több pontját konkrétan megszavazták az Európai Parlamentben, ebből is látszik, hogy a migránspárti javaslatok egyre magasabb szintre kerülnek, és egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben – mondta sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs, az elfogadott indítványt „rendkívül veszélyes bevándorláspárti javaslatnak” nevezve.
Kiemelte: a javaslatban szerepel a migránsok automatikus, kötelező, felső létszámhatár nélküli szétosztása, az ezt elutasító államok megbüntetése politikai és pénzügyi eszközökkel, „a Soros-féle civil szervezetek aktív bevonása a bevándorlás szervezésébe és végrehajtásába”, a családegyesítések felgyorsítása, jelezve, ezzel a módszerrel előbb osztanák szét a bevándorlókat, s csak ezt követően vizsgálnák, jelentenek-e biztonsági kockázatot.
Tovább csökkentenék a nemzeti hatásköröket és egy központi, brüsszeli hatóság körébe telepítenék a döntési jogköröket – mondta, hozzátéve, „ezek a javaslatok egytől egyig szerepelnek a Soros-tervben”, különösen érdekesnek nevezve a történteket annak fényében, hogy Soros néhány napja járt Brüsszelben, és mások mellett Cecilia Wigströmmel is találkozott.
Mint mondta, a svéd politikus volt, aki a határozat alapját adó jelentést előterjesztette az Európai Parlamentben, „és ez egyik leghangosabb bevándorláspárti képviselő Brüsszelben”.
Hidvéghi Balázs beszédesnek nevezte, hogy nem is akartak szavazni a beterjesztett szövegről, hanem automatikusan tették volna az EP mandátumává a bizottsági javaslatot, így végül a Fidesz és a KDNP képviselőinek aláírásával érték el, hogy a plénum nyíltan szavazzon a dokumentumról.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szégyennek nevezte, hogy a magyar baloldal képviselői mind megszavazták ezt a „veszélyes bevándorláspárti javaslatot”, természetesnek nevezve, hogy a Fidesz-KDNP képviselők nemmel voksoltak a javaslatra, amely a döntéshozatallal az Európai parlament hivatalos álláspontjává vált.
Látható az, hogy a nemzeti konzultáció pont időben zajlik, hiszen napról napra gyakorlatilag a megvalósulás szintjére érkeznek azok a javaslatok, amelyeket Soros György a Soros-tervben elírt – jelentette ki Hidvéghi Balázs, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy minél több magyar mondja el a véleményét „ezekről a veszélyes tervekről”.
Mint mondta, így tudjuk megvédeni Magyarországot és a nemzeti kormány eredményeit.
Kérdésre válaszolva Hidvéghi Balázs felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a lengyel jogállamiságról hozott szerdai EP-döntést, kijelentve, Magyarország kiáll Lengyelország mellett, és „nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy belpolitikai okokból beavatkozzanak egy ország olyan ügyeibe, amelyekben semmi keresnivalója az Európai Uniónak”.