Tusványos – Balog Zoltán: nem lehet a vallást, a hitet lelki homokozónak tekinteni

Tusnádfürdő, 2017. július 20. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (k) előadást tart a Reformáció 500: Europa semper reformanda? - A reformáció eszméje és Európa jövője című kerekasztal-beszélgetésen Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban 2017. július 20-án. Mellette Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (b) és David Campanale, a BBC tudósítója (j). MTI Fotó: Veres Nándor

A 21. században sem lehet a vallást, a hitet valamiféle „lelki homokozónak” tekinteni, amelyben „eljátszadoznak azok, akiknek ez fontos” – jelentette ki Balog Zoltán Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban az ötszáz éve indult reformációról és Európa szellemi jövőjéről rendezett csütörtöki pódiumbeszélgetésen.

Az emberi erőforrások minisztere úgy vélte: a hitnek a Kálvin által megfogalmazott totális igénye nem azt jelenti, hogy intézményesen az egyháznak kell mindent irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás tanításai jelentik a mércét. Szerinte a keresztény hit és annak református formája azt mondja, hogy „a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél, (.) a keresztény hit feljebb van a pártfegyelemnél”.
A miniszter úgy vélte, törvényhozási következményei vannak annak, hogy a magyar alkotmány az Istenre való hivatkozással kezdődik, és ebben a tekintetben sok még a tennivaló Magyarországon.
A miniszter szerint a reformáció 500 éves évfordulója alkalom arra is, hogy a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető tordai országgyűlés jövő évi 450. évfordulójára készüljünk. Bejelentette, hogy a magyar kormány támogatásával teljesen megújul a tordai római katolikus templom, amelyben a lelkiismereti szabadságot kihirdették.
Balog Zoltán megjegyezte: 2018-ban, amikor Erdély és Románia egyesülése egyoldalú kinyilvánításának a centenáriumát is ünneplik Romániában, azt várják el, hogy a Kárpát-medence országai tartsák tiszteletben a tordai vallásszabadság szellemét és az egyesülést kinyilvánító gyulafehérvári nyilatkozat betűjét. „Ha ötven százaléka megvalósult volna annak, ami ott le van írva, a magyar közösségnek sokkal komolyabb esélyei lennének a túlélésre, a gyarapodásra.
A miniszter „afféle üzemi balesetnek” tartotta, hogy ötszáz évvel ezelőtt a reformáció a katolikus egyház szakadásához vezetett, hiszen – mint megjegyezte – a katolikus egyházban is erős megújulási hullámot indított el. Úgy vélte: a kereszténységben az a csodálatos, hogy egyszerre konzervál és reformál, egyszerre megőriz és megújít.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy vélekedett: meglehet, ma Európa sem lenne, ha fél évezrede nem következik be az egyházi reformáció. Az egyházi mozgalom megváltoztatta az emberek gondolkodását, munkához való viszonyulását, és az anyanyelvhasználat egyházi bevezetésével felértékelte az identitás kérdéseit.
A püspök azt tartotta a jelen feladatának, hogy vissza kell menni a szentírásban rögzített forráshoz, és ebből merítve kell újraszervezni az életet, nem pedig „a különböző csöveken kifolyó vízből kell meríteni”. Megemlítette: a reformáció is azért tudott annak idején olyan hatásos lenni, mert az élet minden területén jelentkező kérdésekre választ tudott adni. Úgy vélte, az egyháznak ma is az a feladata, hogy zsinórmértéket adjon. „Ha nem tudunk választ adni az emberek mindennapi kérdéseire, kérdéses a fennmaradásunk” – jelentette ki.
A pódiumbeszélgetésen David Campanale brit újságíró szenvedélyes szónoklatban fejtette ki: Európa egésze számára ad reménységet a hithez, Istenhez ragaszkodó Magyarország és Lengyelország példája.