Sargentini-jelentés – A tervezet szerint Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása – áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés csütörtökön Brüsszelben bemutatott tervezetében. Szijjártó Péter a dokumentumot „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte.

A heves indulatoktól sem mentes ülésen számos képviselő élesen bírálta a magyarországi helyzetet.
Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő közölte, nem csak az uniós jogszabályok végrehajtását vizsgálják, hanem elsősorban azt, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak cselekednie kell. Elmondta, munkája során megpróbált széles körben tájékozódni a helyzetről, a pártpolitikát háttérbe szorítva, s többek között az Európa Tanács, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményére, illetve nemzetközi bíróságok ítéleteire támaszkodott.
Roberta Metsola néppárti „árnyékelőadó” először a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabályról beszélt, amely a véleménye szerint aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel, majd érintette a felsőoktatási törvényt, mondván, az veszélyezteti a tudományos élet szabadságát.
Josef Weidenholzer szociáldemokrata „árnyékelőadó” aláhúzta, hogy a magyar jogállamisági helyzet nagyon régóta napirenden van, márpedig ezen problémákat nem lehet tovább halogatni, ugyanis nem fognak megoldódni maguktól. Leszögezte, hogy Magyarországon a liberális demokráciamodell súlyos veszélynek van kitéve, a liberális elvek nélkül azonban „kiürül, tartalom nélkülivé válik” a demokrácia.
Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviselője arról számolt be, hogy olyan ügyekben állítják pellengérre a magyar kormányt, amelyek sok más tagállamban is problémát jelentenek. Példaként a kisebbségi jogokat hozta fel, miközben szerinte Magyarországon többet tettek a romák helyzetének javítására, mint számos más európai országban.
A liberális Nathalie Griesbeck kiemelte: a rendkívül kiegyensúlyozott tervezettel nem a magyarokat támadják, a választás legitimitását sem vonja senki kétségbe.
Szijjártó Péter „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a jelentést, amelynek összeállításakor szerinte nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot.
Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett a médiaszabadság és a civil szervezetek helyzetével foglalkozott, amelyről szerinte hazugságok szerepelnek a tervezetben. Közölte: Magyarországon a sajtó sokkal sokszínűbb, mint több nyugat-európai tagállamban, az országban működő mintegy 65 ezer civil szervezet közül pedig mindössze néhány „panaszkodik”, azok, amelyek „nagyon komoly pénzügyi támogatásban részesülnek külföldről és nyíltan politikai szereplővé váltak”.
A tárcavezető aláhúzta, a külső beavatkozási kísérletek ellenére április elején fölényes választási győzelmet arattak a kormánypártok, amiből az látszik, hogy az emberek más következtetésekre jutottak Magyarország elmúlt nyolc évéről, mint a LIBE tagjai. Ennek kapcsán felszólította a szakbizottságot, hogy „tartsák tiszteletben a magyar emberek demokratikus döntését, ne kérdőjelezzék meg, ne minősítgessék a magyar népakaratot”.
Hozzátette, a „kíméletlen” migrációs vita valószínűleg fennmarad Magyarország és a LIBE között, a kormány ugyanis nem fogja elfogadni a kötelező uniós kvótákat, és meg fogja őrizni Magyarországot magyar országnak. A bírálatok oka, hogy az ország útjában áll a „szélsőséges bevándorláspárti terveknek”, a kormány azonban a magyar emberek akaratának megfelelően nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását – fogalmazott.
Végezetül elmondta, hogy minden képviselőnek megküldték a jelentésben szereplő állítások tételes cáfolatát, Gál Kinga és Szájer József fideszes képviselők pedig módosító indítványokat fognak benyújtani a „hazugságok” korrigálására.
Sophia in ‘t Veld liberális képviselő azt mondta, az ülés klasszikus példája volt annak, hogy egy „tekintélyelvű rezsim összeesküvésekre hivatkozva folyamatosan áldozatként állítja be magát”.
A képviselők május közepéig nyújthatnak be módosító javaslatokat a tervezethez, amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Alapjogokért: nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban európai uniós intézmények és Magyarország között, hanem arról vitáznak, hogy beleszólhat-e az unió olyan területek nemzetállami szabályozásába, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe.

Szánthó Miklóst arról kérdezték az M1 aktuális csatornán csütörtökön, hogy az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentésnek a nap folyamán Brüsszelben bemutatott tervezetében az áll: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dokumentumot „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte.
Szánthó Miklós szerint az egész eljárás arról tanúskodik, hogy „a gombhoz varrják a kabátot”. Azt mondta: megvan a cél, amelyet el akarnak érni, a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása, ehhez hoznak különböző „bizonyítéknak nevezett jogi félreértéseket, publicisztikai fordulatokat, téves állításokat”, és ezeket gyűjtik össze egy dokumentummá.
Szerinte párhuzamos monológok mennek egymás mellett a magyar jogállamiság témájában, mert valójában nem jogi kérdésekről van szó. Hozzátette: a LIBE-jelentéstervezetben megfogalmazott állítások politikaiak, ezért a tervezet is – bármennyire igyekeznek szakmainak, objektívnak beállítani – politikai célokat szolgál.
Úgy folytatta: azért van szükség erre az „álcázásra”, mert „világnézetek harcáról”, szuverenitás-kérdésről van szó. Nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban, hanem arról vitáznak, hogy beleszólhat-e az unió, az EP olyan területek nemzetállami szabályozásába, amelyek nem az unió hatáskörébe tartoznak – fogalmazott Szánthó Miklós.
Példaként azt említette: nem tudja, hogy kerül a CEU ügye az EU asztalára, mert a felsőoktatási törvény módosítása harmadik országbeli, unión kívüli felsőoktatási intézményekre vonatkozik.