Putyin agresszívnak minősítette az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát

Agresszívnak minősítette az amerikai nemzetbiztonsági stratégiát Vlagyimir Putyin elnök pénteken az orosz védelmi minisztérium kibővített kollégiumának ülésén. A tanácskozáson a tárcavezető, Szergej Sojgu bejelentette a szíriai csapatkivonás befejezését.

„Az Egyesült Államok nemrégiben ismertette védelmi stratégiáját. A diplomácia nyelvén azt lehet mondani, hogy feltétlenül támadó jellegű, de ha áttérünk a katonai nyelvezetre, akkor agresszív” – mondta Putyin. „Ezt figyelembe kell vennünk a gyakorlati munkánkban” – tette hozzá.
Az orosz elnök kijelentette, hogy Washington a rakétavédelmi rendszer kiépítésével, amelynek elemeit Romániába és Lengyelországba telepítették, megsérti az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről 30 éve megkötött (INF-)egyezményt.
Rámutatott, hogy a rakétavédelmi rendszer indítóállásai nemcsak elhárító rakéták, hanem manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak. Az egyezményt sértő lépésnek nevezte az elhárító rendszer tesztelésére szolgáló célrakéták gyártását is, amelyek tulajdonságai megegyeznek a közepes és rövid hatótávolságú társaikéval.
Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy a Pentagon 2018-as költségvetése forrásokat irányoz elő egy 5500 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású, mobil rakétarendszer kifejlesztésére. Eközben az Egyesült Államok Oroszországra próbálja meg rábizonyítani a szerződésszegést, miként azt akkor is tette, amikor ki kívánt lépni a rakétaelhárító rakétarendszereket megtiltó (ABM) egyezményből.
Hangsúlyozta: Oroszország szuverén joga, hogy megfelelő módon reagáljon a katonai infrastruktúra agresszív fejlesztésére, egyebek között arra, amit az Egyesült Államok és a NATO tesz Európában. Felszólította a katonai vezetést, hogy kísérje figyelemmel az erőegyensúly változását, tekintettel az amerikai rakétavédelmi rendszerre, különösen Oroszország határai mentén, a konfliktusövezetekben és Európában. Kijelentette, hogy az orosz haderőnek minden eszköze megvan az elrettentéshez.
Putyin szerint különös hangsúlyt kell fektetni a haderő nagypontosságú fegyverekkel és pilóta nélküli csapásmérő eszközökkel való felszerelésére, valamint a személyi felszerelés, a felderítés, a kommunikáció és az elektronikus hadviselés eszközeire. Hangsúlyozta a mobilitás fokozásának fontosságát.
Az orosz elnök meghirdette az „új technikai rend korszakának” megfelelő haderő kialakításának feladatát, és kijelentette, hogy az orosz hadseregnek ezen a téren az elsők között, több viszonylatban pedig abszolút világelsőnek kell lennie. Putyin, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, elégedettségének adott hangot a haderő átfegyverzésével kapcsolatban, hozzáfűzve azt az elvárást, hogy három éven belül az új fegyverekkel való felszereltség szintje a jelenlegi 60-ról elérje a 70 százalékos szintet. (A nukleáris triád esetében ez a mutató az elmúlt évben 79 százalékos volt, és ezen belül a szárazföldi állomásoztatású erőknél el kell érnie a 90 százalékot.)
Mint mondta, Oroszország védelmi képességét a GDP 2,8 százalékának ráfordításával kell tudnia biztosítani. (A múlt évben ez az arány 4,1 százalék volt, ami 2018-ban a GDP 2,85-2,86 százalékára csökken majd.) Kiemelte a békés külpolitika jelentőségét, hozzátéve, hogy Moszkva nem pályázik a világcsendőr szerepére.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amíg az orosz haderő jövőre 46 milliárd dollárból gazdálkodik majd, addig a Pentagon községvetése meghaladja majd a 700 milliárdot, a brit védelmi tárca büdzséje a mintegy 60 milliárd, Németországé és Franciaországé pedig egyaránt 40 milliárd dollár lesz.
„Ehhez nem kell kommentár” – mondta.
Sojgu bejelentette, hogy Oroszország befejezte csapatainak Szíriából történt részleges kivonását. (A hmejmími légi- és a taruszi haditengerészeti támaszpont tovább működik az arab országban.) A hadseregtábornok először ismerte el, hogy az orosz haderő Iszkander típusú rakétákat is bevetett Szíriában. Elmondta, hogy a szíriai hadműveletben 48 ezer orosz katona vett részt, a légierő pedig a bő két év alatt 34 ezer harci bevetést hajtott végre.
Közölte, hogy először sikerült összefüggő rádiólokációs mezőt vonni az ország köré. Sojgu arról tájékoztatta Putyint, hogy az orosz flotta jelenléte a Földközi-tengeren folyamatos lesz.
Putyin a nap folyamán rendeletben bízta meg a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) az Oroszország ellen irányuló kibertámadások elhárításával.