Osztrák választások – Ausztria jobbra tolódásáról ír az európai sajtó

0

Ausztria egyértelmű jobbra tolódásáról írtak hétfő reggel az osztrák választást követően az európai lapok.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap annak esélyeit latolgatta, hogy Ausztria csatlakozhat a bevándorlásellenes visegrádi négyekhez (V4).
“Minden személyes és tartalombeli belpolitikai különbség ellenére a vezető osztrák pártok jobboldalra tolódtak a migráció kérdésében” – írta a FAZ kommentátora.
A hagyományosan bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezette sorba a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) is beállt, és már az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) berkein belül is egyre kevesebben vannak a migránsokat tárt karokkal fogadók – tette hozzá a cikkíró.
Ezzel a hozzáállással Bécs közelebb került a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló V4-ek által képviselt irányvonalhoz. Bár a visegrádi csoportból sokan szívesen látnák Ausztriát, a FAZ emlékeztetett rá, hogy Bécs több szempontból különbözik a V4-ektől.
A Die Welt című konzervatív napilap rámutat: a mindössze 31 éves új osztrák kancellár szenzációs felemelkedése sok szempontból hasonlít a francia elnök, Emmanuel Macron sikerére.
Kurz még Macronnál is gyorsabb volt, hiszen neki csak öt hónapra volt szüksége ahhoz, hogy egy gyengélkedő pártból egy egy személyre épülő politikai gépezetet építsen ki, megtörje egy feltartóztathatatlannak látszó jobboldali párt varázsát, és az ország legnagyobb hatalmú vezetőjévé választassa meg magát.
Sikerének egyik kulcsa, hogy jobbra tudta szorítani az FPÖ-t, a radikális pártot a saját területén igyekezett támadni. Stratégiájának fontos eleme, hogy felvállalt olyan témákat, amelyek hagyományosan a jobboldali nacionalisták megerősödését segítik.
A Die Welt kiemelte: Macronhoz hasonlóan Kurz állásfoglalásai különböző témákban gyakran hol baloldalinak, hol jobboldalinak tűnnek. A német lap szerint Kurz lehetne “a kelet Macronja”, aki osztrák kancellárként segíthetne összefogni a menekültválság miatt bosszankodó kelet-európaiakat.
A francia lapok szerint az osztrák választások a várakozásoknak megfelelő eredményt hozták, de egyelőre nehéz megmondani, hogy a nagy győztesnek számító Sebastian Kurz milyen kormányt tud alakítani.
A francia kommentárok szerint Kurz fiatal korával, új stílusával, nyílt ambícióival, kommunikációs stratégiájával és pragmatizmusával az “Emmanuel Macron-jelenséghez” hasonló meglepetést okozott, ugyanakkor az “ultrakonzervatív” osztrák politikus sikerét kizárólag Ausztria történelmében érdemes értelmezni.
A Le Figaro szerint Kurz megújulásra vonatkozó ígéretei meghozták a várt eredményt, de még nem egyértelmű, hogy mely párttal alakít majd kormányt, miután az SPÖ-vel közös eddigi nagykoalíciót többször is elítélte. A konzervatív lap szerint “az ÖVP és a szélsőjobboldal közötti megállapodás egyáltalán nem kizárt, de ugyanolyan hangos reakciókat válthat ki Európában, mint 2000-ben”.
A Libération is az ÖVP-FPÖ koalíciót tartja  a legvalószínűbbnek. “Tény, hogy a két párt utálja egymást, de ugyanazt a menekültellenes hullámot lovagolják meg”. A baloldali lap úgy látja, nem biztos, hogy a koalíciós tárgyalások sikerrel zárulnak, ezért még minden megoldás elképzelhető.
A Le Monde szerint jóllehet, az FPÖ-nél nem volt érezhető euforikus hangulat vasárnap este, önmagában az a tény, hogy az FPÖ potenciálisan kormányzati pozícióba kerül, megerősíti, hogy a párt követendő modell a többi európai populista párt számára.
Jól mutatja az osztrák választásokon tapasztalható jobboldali eltolódást, hogy a migrációs válság témája továbbra is meghatározó az európai politikában, és ez az üzenet várhatóan az egész kontinensen visszhangra fog lelni – írta hétfői cikkében a Politico.
A brüsszeli hírportál szerint ha a győztes ÖVP az FPÖ-vel lép koalícióra, azzal Ausztria csatlakozna a keményvonalasabb európai bevándorláspolitikát követelő Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Kiemelték, hogy az FPÖ a migráció ügye mellett több más kérdésben is azonos állásponton van a “közép-európai euroszkeptikus kormányokkal”, és a párt korábban még azt is felvetette, hogy az ország beléphetne a visegrádi csoportba.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadása arról írt, hogy Ausztriában a pártok a tömeges bevándorlással szembeni kemény kiállásukban próbáltak egymásra licitálni a választási kampány során.
Az ÖVP sok olyan választó számára vonzó volt, akiket aggaszt a nagyarányú muszlim bevándorlás, ugyanakkor nyugtalanít az FPÖ “gyakran leplezetlenül idegengyűlölő retorikája”. Az Osztrák Néppárt sikere abban rejlett, hogy a bevándorlásellenes retorika egy mérsékeltebb, civilizáltabb változatát tette magáévá, és ezzel valamelyest kifogta a szelet az Osztrák Szabadságpárt vitorlájából – mutatott rá a tekintélyes politikai-üzleti újság.
Az osztrák választások eredménye után Bécs távolabb kerül Brüsszeltől, és közelebb a visegrádi négyek “kelet-európai fekete lyukhoz” helyezi közelebb – írta a La Repubblica.
A balközép olasz napilap szerint Sebastian Kurznak választania kell, hogy Budapest és Varsó “populista pályájára” lép, vagy mégis Európát választja elsősorban hosszú távú gazdasági érdekeit és saját imázsát tartva szem előtt.
A jobboldali Libero című lap szerint Bécs jobbra váltott, “Európa arcába csapta az ajtót”, és készen áll szövetkezni a kelet-közép-európai országokkal Németországgal szemben. A Corriere della Sera szerint az ausztriai eredményhez az Európában járványként terjedő rossz közérzet vezetett. A választások győztes politikusai “nem főszereplők, hanem jelenségek, a legrosszabb múlt visszaöklendezései” – foglalt állást a lap.

Sebastian Kurz nem csupán azzal sokkolja Európát, hogy 31 évesen osztrák kancellár lesz, hanem azzal is, hogy a politika fő sodorvonalába tartozó konzervatív pártját olyan terepre vezeti, amelyet korábban a szélsőjobb uralt – állapítja meg hétfői értékelésében a The Daily Telegraph.

A konzervatív brit napilap cikke szerint az ÖVP és az FPÖ valószínűsíthető koalíciója a legjobboldalibb osztrák kormány megválasztását jelenti azóta, hogy a náci Németország 1938-ban annektálta Ausztriát. Johnson szerint ez természetesen nem jelenti a visszatérést az 1930-as évek politikájához.
Kurz felemelkedésének oka a szerző szerint valójában a határvédelemmel kapcsolatban a 2015-ös migrációs hullám után kialakult “idegesség”. Az osztrákok Európa őreiként tekintenek magukra, mióta az oszmán török hódítókat 1683-ban Bécs kapuinál sikerült megállítani. Kurz pedig kemény új korlátozásokat ígér a menekültekkel és a gazdasági migránsokkal szemben, biztosítandó, hogy Ausztriára soha ne zúduljon rá a két évvel ezelőttihez hasonló beáramlási hullám – áll a brit lap cikkében.
A szerző szerint azok a konzervatív politikusok, akik nem törődnek a határokkal kapcsolatos lakossági aggályokkal, arra ítéltetnek, hogy hatalmukat kikezdjék a populista erők, ahogy azt Angela Merkel német kancellár is megtanulta a saját kárán.
Ausztriában, amely soha nem volt a forradalmak hazája, most forradalom történt. A jobboldal annyira megerősödött, hogy megnyílt az út az ÖVP és az FPÖ koalíciója előtt, holott ez utóbbit még nemrégiben olyan jelzőkkel illették, mint populista, szélsőséges, idegengyűlölő – írja jegyzetében a Lidové Noviny című cseh napilap.
A konzervatív újság szerint azonban változnak az idők. Míg korábban a hagyományos pártok számára szóba sem jöhetett a koalíció a Szabadságpárttal, mára az FPÖ a három nagy osztrák párt egyike lett és, “Európa mégsem dől össze”.     “Az  osztrák választások is megmutatták, hogy az eddigi sztereotípiák összeomlóban vannak” – véli a Lidové Noviny. Ausztria a választások eredménye alapján a jövőben egyértelműen jobbra fog tolódni – állapította meg a baloldali Právo.
Két lengyel lap, a Rzeczpospolita jobbközép napilap és a Polityka baloldali hetilap párhuzamot von a 2000-ben létrejött osztrák koalíciós kabinet és a vasárnapi választások nyomán szintén várható ÖVP-FPÖ kormánykoalíció között.
A Polityka kommentárja rámutat: a kereszténydemokraták és a tőlük jobbra álló FPÖ előző kormánya Ausztria “diplomáciai vereségéhez” vezetett az EU-ban, most pedig Brüsszelnek és Berlinnek még nagyobb problémája lehet Ausztria jobbra fordulásával. “Annál is inkább, mert az FPÖ nem leplezi a putyini Oroszország iránti rokonszenvét” – jegyzi meg a lap, amely szerint az osztrák “populista jobboldal sikere a Kreml ügyes, a szélsőjobb erőket az EU-ban támogató, ezzel az unió belső stabilizációját megnehezítő politikájával függ össze”.
A Rzeczpospolita szerint viszont “Trump, Le Pen, Wilders korában, akkor, amikor a német Bundestagba bejutott az AfD”, nem várható, hogy az európai államok újból bojkottálnák az ÖVP-FPÖ koalíciót. A szerző szerint ez “rossz hír az EU berlini vezetője, Angela Merkel számára”. Sebastian Kurz ugyanis nem fogja támogatni a német és a francia vezetők által sürgetett “hangsebességen túli Európát”, e téren jobban fog közeledni a visegrádi csoport kritikusabb álláspontjához.
A román Evenimentul Zilei arról ír, hogy az “osztrák politika szép- és jófiújával” az iszlamofób és bevándorlásellenes jobboldal kerül kormányra Ausztriában. Úgy értékelte: “a szép és jófiú Sebastian Kurz, bármely középkorú és középosztálybeli osztrák nő ideális veje”, Justin Trudeau és Emmanuel Macron mintájára a fiatalságára, a változás ígéretére alapozza népszerűségét, ugyanakkor keménykezű vezetőként személyes mozgalmává, “rendszerellenes” párttá festette át az Osztrák Néppártot (ÖVP).
Chifu szerint Kurz az államfői választásokon csaknem felülkerekedő szélsőjobboldal szavazóinak elcsábítását tűzte ki célul és sikerült úgy beszélnie a választóit aggasztó illegális bevándorlásról, hogy ne lehessen radikalizmussal sem szélsőségességgel vádolni. Valójában azonban a “jó rendőr – rossz rendőr” szereposztással csábított el választókat az Osztrák Szabadságpárttól, amellyel azonban minden bizonnyal együtt fog kormányozni – írja a román lap.
A szlovén lapok egyöntetűen arról cikkeztek, hogy Ausztria választásokon a pártok jobbra mozdultak el.
A maribori Vecer című szlovén napilap szerint “nem a világvége”, ha Sebastian Kurz a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjét, Heinz-Christian Strachét. “Brüsszel le fogja nyelni a békát, és folytatja a köldöknézést, amíg Európa egyre nagyobb része csúszik bele az eurofóbiába és a nacionalizmusba” – írja a Vecer.
A Delo című ljubljanai napilap arról cikkezett, hogy az osztrák választások a balkáni migrációs válság árnyékában zajlottak, ami miatt az összes kulcsfontosságú szereplő jobbra mozdult el az előző választásokhoz képest. Az idegenektől való félelem volt a választások fő témája: nem csak a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsoktól, hanem kelet-európaiaktól való idegenkedés is. A lap szerint a korábban kizárólag a szélsőjobboldali pártok által hangoztatott nézetek nem csak Sebastian Kurzot, hanem Christian Kernt, a szociáldemokraták vezetőjét és megfertőzte.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Ezt már olvasta?

Koronavírus – Németország újabb magyarországi megyéket minősített kockázatos területnek

Budapest és tizenkét megye után csütörtökön további három magyarországi megyét is felvette…