Országgyűlés – Krónika

Napirend előtt: fűtött otthonok, biztonságpolitika, háziorvosok, Soros-terv

A fűtött otthonok érdekében javasolt pénzügyi alapról, a biztonságpolitikáról, a háziorvosokról és a „Soros-tervről” volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: legyen egy pénzügyi alap a fűtött otthonokért!

Lukács Zoltán (MSZP) a fűtött otthonok érdekében javasolta, hogy hozzanak létre pénzügyi alapot. Elmondta, hogy az alap létrehozását célzó törvényjavaslatuk tárgysorozatba vételét hetedjére szavazta le a kormánypárti többség. Értékelése szerint előterjesztésük az emberség, a felelősségvállalás javaslata.
Elmondta, sokan a saját fűtetlen lakásukban halnak meg, de az alap létrehozása nemcsak rajtuk segítene, hanem a számláikat fizetni nem tudó többgyerekes családokon is, azokon is, akiknek fűtés nélkül mindig dohos a lakásuk, de azokon is, akiknek leszerelték a villanyóráját.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára cinikusnak nevezte az MSZP hozzáállását, hiszen a kampányban azt ígérte, nem lesz gázáremelés, majd kormányon duplájára emelték az energiaárakat, aztán még ők oktatnak ki másokat emberségből.
Hangsúlyozta, a reszicsökkentéssel minden fogyasztó számlája csökkent és ma átlagosan 25 százalékkal kerül kevesebbe a fűtés, a rászorulókat pedig tűzifával és szénnel segítik. Hozzátette: 2013. január 1-je és idén október 31-e között a családok 1133 milliárd forintot takarítottak meg. Kitért arra, hogy földgáz esetében 300 ezerrel, villamos energia esetében 260 ezerrel, míg távhő esetében 20 ezerrel csökkent a hátralékos fogyasztók száma.

  LMP: a Fidesz lebontotta az ország biztonsági rendszerét

Demeter Márta (LMP) véleménye szerint a kormány „bűnözői logikán szerveződő tevékenységet végez”. A Fidesz lebontotta az ország biztonsági rendszerét; a kormányt inkompetencia jellemzi, mert csak a politikai lojalitás számít a biztonsági szervezetekben – hangoztatta. Konzultációs ívekkel védik meg az országot? – firtatta. Szerinte a kormány jelöl ki álellenségeket, miközben a valódi veszélyekkel nem foglalkozik.
Hozzátette: a kormány adja el az ország szuverenitását, árusítja ki egy szűk kör anyagi hasznáért az ország biztonságát. Ez a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázat – mondta. Bírálta a letelepedési kötvényeket, szóvá tette az orosz befolyásszerzést és azt tudakolta, a honvédség most felállítandó lovas szakaszaival védik meg a kibertámadásoktól az országot.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, ma Magyarország nemzetközileg is elismerten az EU és a világ egyik legbiztonságosabb országa. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben azt ígérték, helyreállítják a rendet az országban, és ennek érdekében ma hétezerrel több rendőr van. Hozzátette: a migrációs veszély megjelenésekor 2015-ben azonnal cselekedtek.
A letelepedési kötvényről azt mondta, az azt megvásárlók négyszeres szűrőn estek át. Visszautasította azt, hogy Orbán Viktor nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A miniszterelnök a nemzetbiztonság legfontosabb garanciája – hangoztatta.

  Jobbik: pár éven belül 2200 háziorvosi praxis sorsa lehet kérdéses

Rig Lajos, a Jobbik képviselője arról beszélt, egyre több a fél év óta betöltetlen háziorvosi praxis, ebben nem hoztak eredményt a kormányzati intézkedések. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosok átlagéletkora 56 év, a legtöbb nyugdíjas korú orvos végleg abba akarja hagyni a praktizálást, így pár éven belül 2200 praxis sorsa lehet kérdéses. A képviselő szerint megoldást jelenthetne, ha megemelnék a finanszírozást, csökkentenék a háziorvosok adminisztrációs terheit, és lehetőséget adnának, hogy két szakasszisztenst alkalmazzanak.
Rétvári Bence államtitkár szerint ugyanakkor a kormány következetes, több éves programot indított az alapellátás erősítése érdekében, ennek része, hogy 2010-hez képest 61,9 százalékkal emelték a finanszírozási díjat, és pályázattal ösztönözték a praxisok betöltését. Erre tavaly 750 millió forintot, idén pedig 1 milliárd 250 millió forintot fordítanak, amit még 1 milliárddal emeltek meg.

KDNP: tisztességes kampányt!

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a polgári, nemzeti, keresztény oldal és a baloldal illegális migrációval kapcsolatos álláspontját, és a két oldal kampányban alkalmazott eszközeit hasonlította össze.
Mint mondta, a polgári, nemzeti, keresztény oldal szerint a bevándorlók többsége nem üldözött, hanem a jobb és könnyebb élet reményében jön Európába, ami azonban nagy veszélyt jelent az európai kultúrára és életformára. Ezzel szemben – folytatta – a másik oldal a nyílt és kevert társadalom elméletében hisz, illetve úgy véli, a bevándorlók üldözött menekültek, akikre Európának nagy szüksége van.
Úgy vélte: a két oldal az eszközökben is különbözik, mert míg a polgári oldal nyílt küzdelmet folytat, addig a másik oldal álcázott gyűlöletkampányt, Európában a bürokraták befolyásával próbálnak eredményt elérni, hazai szinten pedig a civileknek álcázott küzdőtársakkal. A KDNP frakcióvezetője szerint egy kampány akkor tisztességes, ha nyílt küzdelem, és ezt szeretnék a magyar emberek is.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egyetértett azzal, hogy a kampányban az ellenzék oldalán az álcázás és a valóság letagadása is megjelenik. Hozzátette: minden ellenzéki erő tagadja a „Soros-terv” létét, amihez már a Jobbik is csatlakozott. Hangsúlyozta: Soros Györgynek óriási pénzügyi erőforrások állnak rendelkezésére, 4800 milliárd forint, amit a saját alapítványába tett át.
Az államtitkár a nemzeti konzultáció kitöltésére bíztatott minden magyar embert, akinek fontos Magyarország jövője. Akkor tudjuk Brüsszelt és Soros Györgyöt megállítani, „ha mi magyar emberek egymással összekapaszodunk” – fogalmazott.

Elfogadta a 2016-os költségvetés zárszámadásáról szóló javaslatot kedden az Országgyűlés.

Fidesz: a 4-es metró ügye a baloldal legnagyobb korrupciós botránya

Budai Gyula, a Fidesz képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a 4-es metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat állapított meg, kiderült, hogy 167 milliárd forintot elloptak, elcsaltak és a magyar baloldalhoz vezetnek az ügy szálai. Az Alstom-ügy szerinte minden idők legnagyobb korrupciós botránya Magyarországon, és egyértelmű, hogy ebben a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat és az MSZP-s SZDSZ-es Demszky-féle városvezetést terheli a felelősség. Ki kell, hogy derüljön, hová tűntek a milliárdok – hangsúlyozta.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint nem csupán Magyarországon, hanem az európai közösségen belül sem történt ekkora lopás, csalás, pénzügyi visszaélés. Hozzátette: a 2010 előtti városvezetést és kormányokat terheli a felelősség az ügyben, amelyek nem csak szemet hunytak, hanem tevékenyen támogatták is ezt a folyamatot.
Szerinte felvetődik a kérdés, hogy hová került az eltűnt pénz, melyik baloldali párt kasszájában vagy politikus zsebében landolt. Tisztán kell látni és mindent megteszünk azért, hogy ez kiderüljön – mondta.

   Nemzetközi szerződések kihirdetése 
Az Országgyűlés hat nemzetközi szerződéssel kapcsolatos döntést hozott. A képviselők jóváhagyták a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezését, a strasbourgi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény második kiegészítését, a New York-i egységes kábítószer-egyezmény módosítását, valamint a pszichotróp anyagokról szóló bécsi egyezmény változtatását.
A Ház ezt követően hatályon kívül helyezett egy egészségügyi együttműködést, amelyet még 1966-ban kötött a Magyar Népköztársaság a Kubai Köztársasággal.
A parlament ratifikálta a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi oktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodást, amelyet a magyar kabinet kötött a Kínai Népköztársaság Heilongjiang tartományának oktatási minisztériumával.

 Országos elektronikus jegyrendszer jöhet létre 

Országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszer is létrejöhet azon közlekedési tárgyú törvénymódosítások révén, amelyeket 116 igen, 2 nem szavazat és 52 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
A központi rendszer legkésőbb 2019 decemberében kezdi meg működését, ahhoz mind az országos, mind az elővárosi,  regionális és helyi személyszállítási szolgáltatások csatlakoznak.
A módosítás lehetőséget ad a közlekedésszervezőknek közösségi autóbérlő rendszer bevezetésére, a közösségi kerékpáros rendszer mintájára.

A parlament jóváhagyta a 2016-os költségvetés felhasználását 

Az Országgyűlés elfogadta a 2016-os költségvetés zárszámadásáról szóló javaslatot, amelyben a kormány részletesen beszámol a tavalyi büdzsé felhasználásáról.
A képviselők 116 igen szavazattal, 54 nem ellenében hagyták jóvá a nemzetgazdasági miniszter indítványát.
Varga Mihály az előterjesztés általános indoklásában úgy fogalmazott, a kormány 2016-ban is folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását: a költségvetési hiány alacsony mértéken tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését.

 Közfeladat lett a régészeti feltárás

Állami közfeladattá minősítette a régészeti feltárást a kormány kezdeményezésére a parlament. A továbbiakban a szaktevékenységekben gazdasági társaság nem működhet közre, az csak kiegészítő tevékenységekben – például föld-, illetve bontó munkákban – vehet részt. A feladatok koordinálását a továbbiakban a Magyar Nemzeti Múzeum látja el.
A Ház 118 igen, 28 nem és 25 tartózkodó szavazattal módosított Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára több jogszabályt, egyebek mellett a muzeális intézményekről, a kulturális örökség védelméről és a körözési nyilvántartási rendszerről szólókat.
Rögzítették a lopott, majd előkerült kulturális javak visszaadásának menetét is, e szerint a visszaadó felet kártalanítás illeti meg, ha a szerzés során kellő körültekintéssel járt el. Emellett a továbbiakban nyilvántartásba veszik a lopott tárgyak eredeti tulajdonosának személyes adatait a hatékony visszaszolgáltatás érdekében.
Egyszerűsítették a védett kulturális javak külföldi kölcsönadásának gyakorlatát is, a továbbiakban csak a legszükségesebb esetekben lesz szükség kettős engedélyeztetésre.
Az eddigi tapasztalatokra és a szervezeti változásokra figyelemmel módosítottak több, az állami elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezést.

Szigorította a gyermekek elleni szexuális erőszak büntetési tételeit kedden a parlament.

Csak április 15-től lesz kötelező az e-közbeszerzés

Április 15-re kitolta az e-közbeszerzés bevezetésének határidejét a parlament, a képviselők 139 igen, 25 nem és 7 tartózkodó szavazattal fogadták el kormánypárti képviselők javaslatát.
Magyarországnak egy uniós irányelvvel összhangban biztosítania kell az elektronikus kommunikációt valamennyi közbeszerzési eljárásban, a kötelezettség kiterjed a hirdetmények elektronikus feladására, a dokumentumok rendelkezésre bocsátására elektronikus formában, továbbá az eljárás egészében a teljes körű elektronikus kommunikációra.
Az ajánlattevők, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azonban a bevezetés határidejének és az önkéntes alkalmazási időszaknak a meghosszabbítását kérték a rendszer jobb megismerhetősége és az áttérés megkönnyítése érdekében.

 Csökkennek egyes adminisztrációs terhek az agráriumban

Az agrárium versenyképességét célzó kormánypárti javaslatokat fogadott el a Ház, 117 igen szavazattal, 56 tartózkodás mellett.
A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása bevezeti a hektár alapú kedvezményes vízhasználatot, amitől az öntözött területek bővülését várják.
Pontosították a bérvadászat meghatározását, írásbeliséghez kötve a bérvadászati szerződést és rögzítve a díjazás tényét. Emellett mind a hivatásos vadászok, mind a sportvadászok számára lehetővé tették az éjjellátó keresőtávcső használatát, amit a biztonsági kockázatok csökkentésével indokoltak.
A vadgazdálkodás üzemtervi időszakát 20 éves időtartamban határozták meg, ennek kezdete 2017. március 1., vége pedig 2037. február 28. lesz. A szabályozás célja, hogy – az egységes kezelés érdekében – 2037-ben valamennyi magyar vadászterület üzemterve egyidejűleg járjon le.
A módosítás értelmében mentesítették a földvédelmi járulék megfizetése alól a mezőgazdasági célú vízellátást, a csapadékvíz összegyűjtését szolgáló vízi létesítmény építését, valamint a kisteljesítményű erőmű építését, emellett az átlagosnál gyengébb minőségű földeken a továbbiakban nem kell talajvédelmi vizsgálatot folytatni a kis teljesítményű erőművek telepítéséhez.
Rögzítették azt is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megválasztott tisztviselőinek a megválasztásukat követő 15 napon belül meg kell szüntetniük az összeférhetetlenségi okokat.

Az Országgyűlés az előterjesztő kérésére – 119 igen, 29 nem és 23 tartózkodó szavazattal – elhalasztotta a zárószavazását annak a javaslatnak, amely egyebek mellett kiterjesztette volna az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitásának lehetőségét a külföldön élő magyar gyermekekre is.

Közigazgatási szabályszegések

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament 119 igen, 26 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett szavazta meg az új szabályokat.
Az indoklás szerint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat hatálybalépése 2019. január 1-jére változott, ezért szükséges az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január elsejei és az új törvény hatálybalépése közötti időre átmeneti szabályozást kialakítani.
A most elfogadott rendelkezések alapvetően a hatályos eljárási kódex rendszerére épülve állapítják meg a szabályokat.
Újdonság, hogy a figyelmeztetés érdemi döntésben kiszabható szankcióvá válik, a bírság közérdekű munkával történő megváltásának lehetősége pedig megszűnik.

  Szigorúbban büntetik a gyermekek elleni szexuális erőszakot

Az Országgyűlés módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így januártól szigorúbban büntethető a 12 évesnél fiatalabb gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak.
A fideszes Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Horváth László javaslatát 173 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a képviselők.
A törvénymódosítás alapján a 12 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális cselekményeket – ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma, befolyása alatt áll – ezentúl 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a Btk. függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el.
A parlament elfogadta azt a további módosítást is, hogy 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék, ha az elkövetők a szexuális erőszakot a velük függőségi viszonyban lévő, 12 évesnél fiatalabb gyermek sérelmére testi fenyegetéssel vagy védekezésre képtelen állapotát kihasználva, továbbá azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el.

A tartósan gyermeküket ápolók támogatásáról és az MMA egyes tagjainak járó művészjáradékról is döntött kedden az Országgyűlés.

  Időskori támogatást kapnak, akik tartósan gyermeküket ápolták

A tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára vezet be egy új támogatási formát a családtámogatási törvény módosítása, amelyet 173 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el az Országgyűlés.
A támogatás kompenzációt nyújt azoknak, akik az otthoni tevékenységük mellett a munkaerőpiacon kevésbé tudtak, tudnak jelen lenni, ami miatt alacsonyabb összegű nyugdíjra jogosultak.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása (távit) az ápolási díjjal együtt is folyósítható. A havi 50 ezer forintos összeget az a nyugdíjas kaphatja, aki gyermekét legalább húsz éven otthon gondozta, ezalatt legalább egy évig emelt szintű vagy kiemelt ápolási díjat kapott.
A változtatás emellett lehetőséget teremt olyan munkahelyi bölcsődék létesítésére, amelyek egyéb fenntartóval kötött megállapodás keretében működnek. A bölcsődéket vagy mini bölcsődéket fenntartó önkormányzatok a jövőben nagyobb arányban vehetnek fel gyermekeket az ellátási körzeten kívülről.
Egyről két évre hosszabbodik a hallgatói gyermekgondozási díj, vagyis az úgynevezett diplomás gyed jogosultságának időtartama.
Az anyasági támogatást januártól mindazok megkapják, akik nem Magyarország közigazgatási területén szülnek. Az egyszeri, mintegy 64 ezer forint azon magyar állampolgárságú vagy magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekek után is jár, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának gyermek- és ifjúságügyi államtitkára korábban azt mondta: a változtatással „a magyar-magyar köldökzsinórt” szeretnék erősíteni.

Művészjáradék jár az MMA egyes tagjainak  

Élethosszig járó, adómentes havi díjazás jár a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) azon 65 év feletti tagjainak, akik korábban bizonyos elismerésben részesültek – ezt is tartalmazza az egyes kulturális és sporttörvények módosítása, amelyet 137 igen, 27 nem és 7 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
Nem részesülhet a járadékban az, aki az annak alapjául szolgáló díjról lemondott. A folyósított összeg a nyugdíjminimum 425 százaléka, ami jelenleg 121 ezer forint.
Emellett kiegészülnek az MMA tagválasztási szabályai, megszűnik a pártoló tag felvételének lehetősége, de a már megválasztott pártoló tagok jogviszonya fennmarad. A főtitkár mandátumát az elnök mandátumához igazítják és módosulnak a főtitkár választásának feltételei is. A közgyűlési képviselők mandátuma négyről két évre csökken és csak egyszer lesznek újraválaszthatóak. Megszűnik az MMA közhasznú státusza.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása a levéltárakat kiveszi a minősítési eljárás hatálya alól.
A megyei hatáskörrel is rendelkező kulturális központok esetében a mesterfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak arányát is meghatározzák, ezen előírások 2023-tól kötelezőek.
A változtatás kimondja, hogy a Magyarok Világszövetségénél 1945 és 1989 között keletkezett iratok az állam tulajdonát képezik és azokat az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.
A sporttörvény módosítása értelmében a rendőrség sportrendezvények biztonsága érdekében hozott határozatai ellen van lehetőség a fellebbezésre.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 2017. február 1-jével beolvadt a Magyar Nemzeti Múzeumba, így a jövőben a tudományos jelentőségű orvosi dokumentáció gyűjtése a területileg illetékes közlevéltárak feladata lesz.
Mentesülhetnek azon előadó-művészeti szervezetek a foglalkoztatottak felsőfokú végzettségének kötelezettsége alól, amelyek azt nem tudják teljesíteni.