Ombudsman: továbbra sincs megfelelő állapotban a német hadsereg

Továbbra sincs megfelelő állapotban a német hadsereg (Bundeswehr), a felszerelésben és a személyi állományban is hiányosságok mutatkoznak, és sok katona túlterhelt – emelte ki a szövetségi parlament (Bundestag) katonai ombudsmanja éves jelentésében, amelyet kedden terjesztett a törvényhozó testület elé.

Hans-Peter Bartels jelentése szerint a szövetségi védelmi minisztérium által elindított „trendfordulók” ellenére a német fegyveres erők 2017-ben is ugyanazokkal a gondokkal küszködtek, mint egy évvel korábban.
A személyi állomány fejlesztésére 2016-ban beharangozott trendforduló lassan halad, tavaly év végén 169 ezer katona teljesített szolgálatot, ami csupán 650 fős emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, és továbbra is betöltetlen 21 ezer tiszti és altiszti pozíció.
A tervek szerint 2024-re 198 ezer főre emelik a létszámot, miközben a hadsereg számos munkaadóval, mindenekelőtt a rendőrséggel verseng az alkalmas munkavállalókért. Ezért össze kell állítani egy csomagot, amelynek egyaránt része a versenyképes fizetés és az előrelépés lehetősége, a család és a karrier összeegyeztethetőségét és a bevetések tervezhetőségét biztosító intézkedések sora, és az infrastruktúra és a felszerelés fejlesztése – áll a jelentésben.
Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozták, hogy pénzből ugyan nem volt hiány tavaly, de a fejlesztési projektek gyakran lassan haladnak, a leszállított eszközök, felszerelések pedig „túl gyakran” nem voltak alkalmasak a használatra, és valamennyi területen tartós az alkatrészhiány. Ez a repülőgépekre, helikopterekre, hajókra, tengeralattjárókra, harckocsikra és egyéb járművekre is érvényes – olvasható az ombudsman jelentésében, amely szerint a hiányosságokat felismerték, a gondokat valamennyi szervezeti szinten szóvá lehet tenni, és megvan a politikai akarat a változtatásra, de „még messze nem lehet beszélni valódi trendfordulóról”.
Példaként említették, hogy tavaly év végén a légierő 14 darab A400M típusú szállító repülőgépe közül egy sem volt működőképes, és  használható tengeralattjáróval sem rendelkeztek a német fegyveres erők. A katonák személyi felszerelését tekintve volt előrelépés, de továbbra is hiány mutatkozik kulcsfontosságú eszközökből, például golyóálló mellényekből.
Ugyancsak kedden a Bundeswehr főfelügyelője, Volker Wieker tábornok közölte, hogy a hadsereg felszereltsége ugyan „nem kielégítő”, de ez nem veszélyezteti a jelenleg zajló 14 külföldi műveletet, amelyekben több mint 3600 katona teljesít szolgálatot.
Hozzátette, hogy fokozatosan végrehajtják a „trendfordulókat”, amelyek révén 2030-ig 130 milliárd euró (40 300 milliárd forint) értékben hajtanak végre fejlesztéseket. Rámutatott, hogy a Bundestag az előző ciklusban 77 darab, egyenként 25 millió eurós fejlesztési tervet fogadott el.
Ursula von der Leyen védelmi miniszter a napokban a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) hangsúlyozta, hogy a védelmi költségvetést csak két éve kezdték emelni, és a megelőző 25 évben rendre kevesebbet költöttek védelemre. A miniszter kiemelte, hogy Németország folytatja védelmi kiadásainak növelését, és elkötelezett a NATO elvárásának teljesítése mellett, amely szerint 2024-ig a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegig kell közelíteni a védelmi kiadásokat.
Németország védelmi költségvetése tavaly 37,004 milliárd euró volt, ami ugyan csaknem 8 százalékos növekedés a 2016-os 34,287 milliárd euróhoz képest, de csak a GDP 1,2 százalékát teszi ki. A védelmi költségvetés az idén 38,5 milliárd eurót tesz ki, és a tervek szerint 2021-re 42,4 milliárd euróra emelkedik.
A védelmi minisztérium tervei között az is szerepel, hogy idén a tavalyihoz képest megháromszorozzák, 12 ezer főre emelik a NATO keretében a szövetség keleti határvidékén, az Oroszországgal határos területeken tervezett hadgyakorlatok német egységeinek létszámát.